Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

POLJAN – GRAD

Jaworowcz

15. szd.

Elhelyezkedése:

            A helyet, ahol valaha a Poljan vár (grad) volt megtalálható, a „Podravka” üzem ültetvénye, a Paligačev malom, és a Srdićev malom (mindkettő a közeli Komarnica patak mentén található) határolja, aztán délről a Komarnica patak völgye, míg északról a Velebit hegy.

            A Komarnica patak folyása menti völgy szegélyén lévő meglehetősen nagy parcella, 1910. körül lett Rade Milovanocić tulajdona (szül.: 1886. Plavšinci), aki ma is Javorovacon lakik. Az ő elmondása szerint, akkoriban azon a helyen, egy félkör alakú, kb. 5-6 m mély sánc volt megtalálható, melynek szélei, egy érintő mentén kezdtek romlásnak indulni. Az akkoriban már igen idős szomszédai (1810. és 1820. között születtek), azt mesélték neki, hogy fiatalkorukban még egészben látták a kör alakú sáncot, melynek a közepén egy alacsonyabb, de szintén kör alakú halom volt megtalálható. Ezt a helyet akkoriban Poljan várnak nevezték. A vár déli oldala, azonban már 1840-1850 körül, elkezdett beleomlani a Komarnica patak völgyébe, úgyhogy az egész építményből csak a sánc északi oldala maradt meg félkör alakban és a középső halom egy kis darabja. Milovanić azokban az években annyi földet szállított a sáncokba, míg egy síkba nem került a környező földekkel és alkalmassá nem vált a művelésre. A mindennapos szántások alkalmával, ezen a helyen, vöröses, szürke és fekete színű edénydarabokat forgatott ki. Ugyanígy semmisítette meg azt a „sóderes öreg utat” is, mely a szántóföldjének az északi szélénél volt megtalálható, a mai aszfaltúttól nem messze. Az út építőanyaga, szinte kizárólag 7x5 cm-s darabokból álló vöröses murva volt, míg a nagyobb darabok, kb. 10-12 cm-t tesznek ki. Legvalószínűbb, hogy itt haladt el annak a római útnak egy darabja, mely a novigradi temetőnél ágazott le a Dráva menti távolsági (magisztrális) főútról, majd haladt Poljančana, Kapela irányába, hogy Bjelovárnál érjen ki. Talán itt érdemes kiemelnünk azt, hogy az e vidéki római utak szélessége kb. 6-8 méter volt, de valószínű, hogy az a alapozásuk szélesebb volt.

A vár neve és története:

            Áttekintve a Poljan vár topográfiai név jelentését és eredetét, mindenféleképpen el kell vetnünk azt a lehetőséget, hogy a vár neve a horvát „polje”,  mező, szántó, szántóföld, telek és hasonló jelentésű főnévből ered, de éppúgy nem jöhet tekintetbe a hasonló tartalmú latin „ager”, vagy a német „der Acker” kifejezés sem.

            Hogy mégiscsak közelebb jussunk a megoldáshoz, talán érdemesebb az ószláv történelem adataival próbálkoznunk. Tudniillik, már a nagy népvándorlás elől (375. körül), de az avaroknak az orosz mezőkre való betörése elől is, számos ősi szláv népelem szökött a drávai-szávai folyóközbe, mint pld.: a Budinok, a Drevljánok, a Dulebek, a Kazárok, a Poljánok, a Szeverjánok, stb. Róluk Nesztor (V 1116.), orosz évkönyvíró is írt az évkönyvének 9. fejezetében: „És békésen éltek itt a Poljánok, a Derevljánok, a Szeverjánok, a Radimicsok, a Vjaticsok és a Horvátok”.

            Ezekből a törzsnevekből, máig számos fönnmaradt, főként egyes horvát patrónusok nevében, többek között a Polján törzsnévből vezethetők le pld. az alábbi nevek is: Polanus (Zadar, 1272.), a Poljan, a Poljanac, a Poljanšćković (Cerovica, 1534.), a Poljančić, a Poljanec, a Pljanić, stb.

            A vár nevéhez hasonló, számos topográfiai névből itt csak néhányat említünk meg, pld.: Poljan (Perušićnál), Poljana (Cresnél, Zadarnál, Gračacnál, Donji Lapacnál, Delnicénél, Vojnićnál, Petrinjánál, Sziszeknél, Vrbovecnél (1669-ben), Körösnél, Ludbregnél, Varasdnál, Klanjecnél, stb. ), Poljančani (Bjelovárnál), Poljani (Grubišno Poljénél), Poljanka (illetve Polonka, 1300-ból) Žabnonál, stb.

            Talán különös, de megemlítjük, hogy a Vrbas, az Una, a Korana és a Glina folyók mentén, egy poljanszkai (Polhana) és a pszetszkai (Peset) vármegye is kialakult. E vármegyék székhelye Bihács (Bišća) várában volt, ahol 1266-ban Dénes ispán, egy külön oklevélben, a topuszkói (Toplica) apátságnak ítélt némi olyan vizeket és patakokat, melyeket poljanszkai lakosok foglaltak el. Ebben az oklevélben többek között megemlítették Mátyás topuszkói apátot, Szlávec poljanszkai bírót, stb.

            A fentiek ellenére, a Novigrad melletti Poljan várról, máig sincs semmi adatunk. Hogy a vár, már László és Kálmán magyar királyok horvátországi betörésekor elpusztult-e, vagy a törököknek a Dráva mentére való betörésekor ment-e tönkre, az máig ismeretlen maradt.

A várhelyet beazonosította:

1980. 07. 25-én, Milovanović, Rade

                           dr. Milić, Miodrag

                           Lovrenčević, Zvonko

1980. 08. 30-án, Milovanović, Rade

                           dr. Milić, Miodrag

                           Maršić, Dubravka hallgató

                           Lovrenčević, Zvonko

FORRÁSOK:

Cod. diplomaticus IV. No. 514. p. 597. 1255.

Bösendorfer, J.: Crtice iz slavonske povijesti  (Vázlatok Szlavóni történetéből, Eszék, 1910. 73. oldal).

Ivić: Migracije Srbe u Slavoniju (Szerb népmozgások Szlavóniában, Szerb Királyi Akadémia, Szabadka, 1926.)

Sabljar: Miestopisni riečnik (Helynév szótár, Zágráb, 1886. 179, 184. oldal).

Lopašić: Hrvatski urbari (Horvát urbáriumok, Zágráb, 1894. 410. oldal, (a Vrbovec melletti) Poljana falu urbáriuma 1669-ből)

Marković, Z.: Nekoliko arheoloških bilježaka iz sjevernozapadne Hrvatske (Néhány régészeti jegyzet északnyugat Horvátországról, „Muzejski vjesnik” 5. Varasd, 1982)

Forrás: Lovrenčević, Z.  (1985),  Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji, "Podravski   zbornik", 85: 168-199, Zagreb. /Fordította: Szatanek József/