Utolsó frissítés: 2026.01.06.
Csepelovác - Čepelovac - gradina (várhely)
Csepelovác (Čepelovac) ősi vára, Belevine és Ziberjan faluhelyeitől délebbre, a hegyek között található. Egy olyan hosszúkás hegyen helyezkedik el, mely DNy-ÉK irányba nyúlik el, mely ezen a vidéken, Gradina (Várhely) név alatt ismert.
A Gradina hegy, illetve a vár keleti oldalán, egy szűk völgyben található a csepelováci vízfolyás forrása. A hegy keleti szélét egy kör alakú árokkal és sánccal erődítették, melynek a közepén egy földhalom található, amin maga a várkastély állhatott. E mellett, a keleti oldalon, szinte a hegy peremén, még egy magaslat található, mely körül egy árok, alig felismerhető nyomai vannak.
Itt nagyon kevés középkori keramiát találtak, ám egy Fuk nevű vadász, az 1919-es esztendőben, egy magyar király képével ékesített aranypénzre és egy fokosra (szekerce) lelt.
A vár neve és múltja:
A nevéről a legrégebbi híradásunk, mely a mai Csepelovác elnevezésre hasonlít, a valamikori Vrbowe, a mai Obrovnice, birtok határmegyéjének leírásában található, amit 1244-ben, IV. Béla király Dénes bánnak ajándékozott. Tudniillik, e birtok határai, Csezmica (Česmice) várától északra és a CEPEL nevű hegy mellett haladtak el. Maga a Csepel szó, a gepida Sebel, Zebel szógyökből eredhet, mely a közeli Zebinac falu nevében is megtalálható. Azonban ezt a Csepel szót a későbbiekben CHOP-OY – terra változatban jelent meg. A zágrábi káptalan, 1253-ban kiadott egy olyan oklevelet, melyben megerősítették, hogy Margit asszony, CHOPO feleségének nászajándékként ajándékozott, illetve odaadta Cuissev Vrustum nevű birtokát is, mely a kapeli (Kapela) Szt. Mária Magdolna templom és a szentgyörgyvári (Đurđevac) Szt. György templom között volt megtalálható.
Mint „terra CHOPOY” megemlítették 1264-ben is. Azonban az 1372-es esztendőben, Durazoi Károly szlavóniai hercegként, kiadott egy oklevelet, melyben egy olyan erőszakoskodásról beszélnek, melyet CHAPOUCH-i Péter fiai, György és Péter kezdeményeztek, Budrouchi Péter fia, Gyurival szemben. A mai Budrovac falva, Csepelovác közvetlen közelében található. Talán érdemes megemlítenünk azt is, hogy a Csepelovac név eredhetett a Csop (Čop – Gorski kotar), vagy a Šop szóalakból is, mely az ősi Timok nemzetségnévre származtatható vissza. Tehát ebből adódóan, az idők folyamán e helynév első szótagja, különböző változatokat is megélhetett.
Egy évszázaddal később, azaz 1461. V. 19-én, hívta be de Chapalouchi István, körösi alispánként a pálosokat Ztrezéből, Bikalj (Korenovo) falu birtokában, a következőkben látható, hogy a rend fontos szerepet játszott az állami adminisztrációban.
Az időrendben az utolsó híradásunk, a 16. század elejéről ered. 1530. június 26-án, Szapolya János király, különleges szolgálataiért, Budroweczi Budor Andrásnak adományozta Also és Felsew Chapalowczit, a körösi váremgyében lévő Also Chapalowcz-i nemesi kastéllyal együtt. A király ezt az adományozást azért tehette meg, mivel a birtok Chaplowczi István halála miatt, törvényes tulajdonos nélkül maradt, s így az akkori törvények szerint a birtok a királyra szállt. Ezek szerint ez az István volt a csapalováci, vagy a mai írás szerint, csepelováci nemesi család utolsó leszármazottja.
Az ősi vár ennek ellenére még néhány évig állt, sőt 1540-ben meg kellett erősíteni a helyőrségét a törökök elleni védelem miatt. Tekintettel arra, hogy az idelátogató bizottság nem tett olyan javaslatot, hogy a várat megerősítsék (ad utrumque), a törökök, mintegy tíz évvel később ezt a várat is kifosztották. Az új település 1720-ban, már a Čepelovec nevet viselte.
A várhelyet beazonosította 1969. VIII. 20-ánZlatica és Antun Perčulija, valamint Zvonko Lovrenčević, majd 1980-ban, Petar Deri, Goran Jakovljević és Zvonko Lovrenčević
A várhely a Google Earth segítségével könnyen azonosítható volt. A vár korábban közölt alaprajzi vázlata szerinti rajzolat a Google által készített műholdképeken is jól látszódik.
Hajdú István elmondása szerint, aki 2018-ban járt helyszínen, sűrű növényzetről és kalandos oldalról történő feljutástról számolt be. Köszönjük neki az átadott képeket és információkat! Jelenleg egy fiatal és erősen bokros erdőrészlet takarja a vár területét. Ennek következtében a várhely átlálthatósága erősen korlátozott.
Forrás:
Lovrenčević, Z. (1985), Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji, "Podravski zbornik", 85: 168-199, Zagreb.
/Fordította: Szatanek József/
Čepelovac, gradište na sjeveroistočnim obroncima Bilogore, 7,5 km juž. od Đuđevca. U izvorima nema podataka o vremenu gradnje ove utvrde. U dokumentima se prvi put spominje tek 1530. kao plemićki dvor na posjedu Gornji Čepelovac te ponovno 1540. kad je predlagano da se osnaži garnizon. Sagrađen je na posjedu, koji se najkasnije od sred. XIV. st. nalazio u rukama plemićke obitelji de Chapalowcz. U njihovim je rukama bio do 1530., kad ga je protukralj Ivan Zapolja nakon smrti Stjepana, posljednjega muškog člana obitelji Čepelovački, darovao plemićkoj obitelji Budor, gospodarima susjednoga Budrovca. U njihovim je rukama bio sve do dolaska Osmanlija, kad je vrlo vjerojatno stradao ili bio napušten za sukoba s Osmanlijama 1540-ih i poč. 1550-ih. – Ostatci utvrde nalaze se na sjev. strani dugačka i uska hrpta, kojim završava s triju strana strm brježuljak Gradina. Izvorno je čitav hrbat prije bio kasnobrončanodobna gradina. Sama srednjovjekovna utvrda nalazi se u sjev. dijelu nekadašnje gradine, a sastoji se od manjega stožasta zemljanog uzvišenja kružnoga tlocrta na juž. strani utvrde te gotovo identičnoga uzvišenja na sjev. polovici utvrde, koje je opasano obrambenim opkopom i zemljanim bedemom, odnosno nasipom. Na sjev. uzvišenju nalazila se jezgra utvrde.
Izvor: Krešimir Regan - Vlatka Dugački - Leksikon Utvrda Hrvatske