Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Klostar Podravski Belosovc - Kloštar PodravskiHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös vármegye - Korbonuk, Gorbonouk Vár

  • Történelem
  • Alaprajzok
  • Térkép

KORBONUK-GORBONOUK

Kloštar Podravski

 

Elhelyezkedése:

            Kloštar Podravski falu plébániatemplomától mintegy 400-500 méterrel északkeleti irányban, a Pridvorjei (am. előudvar, de külsővár is!) határban, a Ferdinabdovacba vezető út mentén található a valamikori vár régi maradványai. A helyén ma részben a Lončar család, részben a Ficko család tulajdonában lévő épületek vannak. Az erősség alapjaiból látható, hogy valaha kör alakú volt, ám a későbbiekben négyszögletűre építették át. Innen a mostani tulajdonosok éveken át, szállítottak el téglákat és még 50 évvel ezelőtt is látható volt egy kb. 150 cm magas, 30x12-es méretű téglákból épített fal. A Pridvor felé egy már létező csatornát át, egy híd vezetett. Még a közelmúltban is láthatók voltak a két sorba lesulykolt facölöpjeinek a nyomai.

 

A várhely neve és múltja:

            A mai Kloštar falu nevével a legrégebbi okiratokban, Korbonuk alakban találkozhatunk. Ez a név, a sokkal régebbi Gorb és Herb névalakokra, illetve a hasonnevű (HORB, KORB, GORD) óhorvát nemzetségekre emlékeztethet.

            Az itteni vár egyike lehetett, a horvátság beköltözésekor megalapított Komarnica megye várainak. A településről a legrégebbi híradást, a horvátországi bencések történetéről szóló dokumentumokban találhatjuk. Ez a rend, 1142. és 1157 között érkezett Gorbonuk-ra, Belos bán hívására. Azt is megemlítették, hogy a bán is innen származott és, hogy a Belinjai nemzetséghez (lásd Bjelić bán) tartozott. Ezután, 1264-ben, a Gurbonuk patak menti Korbonuk települést is megemlítették, mint „castrensibus de Korbonuk” A Gurbonuk patakot, ma Kozarevac-nak (am. Kecskés patak) nevezik

            Az 1300-as évek környékén, III. András uralkodása idején, Bachaler, vagy Bogodar István Rovistyében (Rovišće) kiadott egy rendelkezést, melyben segítséget nyújtott két korbonuki barátnak és az adorjáni (Oderjan) plébánosnak. Aztán, 1334-ben, megemlítették Gorbounok településének, a Szt. Háromság templomát is. Még ugyanezen évben, Zaguda herceg fia Bodornak fiai, István és Péter megosztották a Gorbonuk patak menti földjeiket. Az 1372-es esztendőben pedig, gorbonuki Miklós fia Grab-ot említették meg azon küldöttség tagjaként, melyet Budrováci Péter fiai, György és Péter, György vezetésével kezdett erőszakosságok kivizsgálására állítottak fel.

            Ebben az időben kapták meg a dobrakutyai (Dobra Kuća) pálosok Grabarje falvát, a birtokba való, 1412. X. 29-ei bevezetésüknél, Gorbonokfew-i Osztoje fia László is jelen volt.

            Erre az időre az ősi vár valószínűleg bástyákat kapott, amitől az alakja szabályos négyszögletű lett. Az 1506-os esztendőtől Gorbonuk, már mezőváros lett és benne a minoritáknak is volt már egy kolostoruk. Azonban, ahogy a török veszély mind nagyobb lett, Tahy Ferenc, már ahogy Pekry Lajos által, 1530-ban Kastelánovich Ivánnak küldött híradásából tudjuk, Gorbonuk minden felszerelését és fegyverzetét, Kővárba (Kamengrad) szállítatta. Ezután Zrínyi Miklós bán felügyelte a Dráva mente védelmét, akit ormosdi Székely Lukács képviselt, akinek szerződése szerint meg kellett védelmeznie Kaproncát, Prodavízt és Szentgyörgyvárat, ez mellett Verőcét és Korbonákot, avagy Kloštart is. Miután Uléma bég 1552-ben elfoglalta Verőcét, Gorbonuk helyőrsége is elmenekült, amit aztán a török ki is fosztott. A törökök innen Domonkos (Domanjkuš) felé indultak tovább.

            Egy nagyobb csata zajlott le 1580. IX. 29-én, Kloštar mellett. Ebben a csatában, Zrínyi György és a kaproncai Globitzer Iván, tönkre verte Szkender bég sereget, aki itt is veszett. A 17. században, csak néhány kisebb település mutatkozhatott meg e vidéken, ahonnan 1622-ben egy török csapat, 4 lakost vitt el.

 

A vár beazonosítását végrehajtotta:

1972. X. 16-án, Imbro Krupski, dr. Josip Krupski, Mirko Krupski mk. Zvonko Lovrenčević.

 

ADATOK:

-         Ostojić, Ivan: Benediktinci u Hrvatskoj (Bencések Horvátországban)

-         Dr. Čuk: Stara povijest Garić Grada (Garics vár története)

-         Bösendorfer: Crtice iz slavonske povijesti (Szlavónia történeti vázlata, 70, 257, 267, stb.)

-         Dočkal: Dobra kuća, JAZU, „Starine” 48. szám, 112. oldal

-         Szabo, Gj. Kroz Hrvatsko zagorje (Át a horvátországi Zagorjén, 172. oldal)

-         Monumenta habsburgica I. 341. oldal, 1530. év

-         Klaić, V.: Povijest Hrvatske (Horvátország története, III/I. 343. oldal)

-         CD VII. No. 110. p. 129; 1293. év

-         CD VII. No. 374. p. 418. 1300. (körül) év

-         CD XII. No. 94. p. 136; 1352. év

-         CD XVI. No. 307. p. 416. 1372, stb. év,

     

Forrás: Lovrenčević, Z.  (1985),  Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji, "Podravski   zbornik", 85: 168-199, Zagreb. /Fordította: Szatanek József/


 
GPS: É 45° 59.599 (45.993309)
K 17° 9.718 (17.161961)
Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
14NovSzilaspogony - Kis-kő
13NovKrasznahorka - Vár
01NovSzibiel - Vár
31OktTarján - Vár
14OktSopronkeresztúr - Nádasdy várkastély
11OktVilonya - templom
10OktSzihalom - Árpádvár
Ajánlott látnivalók
Tatárlik barlangvár
HomoródalmásTatárlik barlangvár
Szenkovics aga tornya
GospićSzenkovics aga tornya