Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Stara Ploscica - Stara PloščicaHorvátországBánságBelovár-Körös vármegye - Grcina (Grčina)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép


POLOSNICHA

Stara Ploščica – a Grčina-i várhely


Elhelyezkedése:

Ó Plascsica (Stara Ploščica) falu közelében, két várhely is található. Az egyiket közülük Greda-nak (am. zátony) nevezik, ez a falu templomától mintegy 500 méternyire, délkeleti irányban található. A másik méreteiben és konstrukciójában, teljesen különbözik Gredától és Grčina-nak (am. teknőc) nevezik, nyilvánvalóan a valaha Stara Ploščicában élt görögteknősök után. Ennek a távolsága az említett templomtól, mintegy 1800 méter légvonalban. 

Grcsina a konstrukciója alapján nem igen különbözik a 14. és 15. századi váraktól, hacsak abban nem, hogy ilyen szokatlanul szabályos alakúra és méretűre megépített vár, nincs több Bilogorában, ugyanis a nagyságával felülmúlja minden itteni ismert várat. A központi földhalma igen magas, még jelenleg is 10 méter, de ennyi az első sáncának a magassága is. Ez a földsánc a csúcsánál nem valami széles, csupán csak 1-2 méter, ám éppen ezért a második árok felé igen enyhén lejt, ami által a lejtő szélessége, kb. 15 méter, talán a felületének egészén egy külsővár volt. A második árok mára már meglehetősen sekély és keskeny, mögötte csak sejthető a valamikori második sánc és a harmadik árok, melyen keresztül talán a Csezma folyó vize folyt.

A grcsinai várhely területén, úgy 1931. körül, a staraploščicai Stjepan Žunić elmondása szerint, „néhány külföldi kutató, ásatott. Biztos, hogy ők is kincseket kerestek, de persze nem találtak. A központi földhalom déli oldalán, egy vasalt kapu és egy felvonóhíd volt. Amikor pedig a törökök körbevették a várat, a vár utolsó tulajdonosa, valami gróf, felrobbantotta a várban található lőport, de úgy, hogy maga alá temette a vár lakosait is. Találtak itt 40x18 cm-es méretű, FH betűkkel ellátott téglákat, egy 60 cm hosszúságú kádár csákányt és egy üvegflaskát. A Csezma folyó át, a vár mellett egy híd is volt, melyen Sasovacba és Kozarevacba lehetett jutni, a folyó innen pedig Stara Ploščica templomáig ért és így jó néhány kilométer (sic! talán a Csezma folyó ártere miatt?) hosszú volt. A hidat faoszlopokra fektették, míg a Csezma folyóban, oldalanként 80 cm-es, négyzetes, téglaoszlopokon állt. A téglákat furcsa, érthetetlen kötőanyaggal kötötték össze. Egy bizonyos Merkl nevű ember, a házának építésekor téglákat ásott elő, melyeket utóbb átszállítottak Trnoviticába. Az utat és hidat még a rómaiak építették”. Ennyit mondott Žunić úr.


A várhely neve és múltja:

Polosnycha várát, „cum castro in comitatu de Garyg” – amennyiben elfogadjuk azt a tézist, hogy 1300. körül keletkezett, akkor – Károly Róbert király, egy 1316. XII. 20-án kelt adománylevelével(101), Babonich Iván hercegnek adományozta. Az 1334-es esztendőben(102), már egy templom is megtalálható volt itt „Eccl. B. Jacobi de Polosnicha (Palwsnicha)” Az 1349-es esztendőben(103), a zágrábi káptalan azt jelentette Miklós bánnak, hogy Polosnychán és néhány más településen, jogtalanul szedtek be bizonyos adókat. Az 1442-es esztendőben(104), Ploščica tulajdonosa Roh volt, a budai országgyűlés képviselője. Negyven évvel később, azaz 1483-ban(105), a település még mindig a Roh család tulajdonában volt, az ura pedig ekkoriban, Ladislaus Rohfy de Deethe volt. Az 1501. esztendőben, megemlítik az itteni egyházközséget, mint „Pleb. S. Petri de Polosytycza” és most van itt annak a kérdésnek a helye, hogy ez a szöveg nem e a gredai várra vonatkozik. Ugyanis ebben az összeírásban más egyházközségek között megemlítettek egy „Pleb. de sancto Jacobo-t” is, ám ez a bejegyzés a közeli Szt. Jakab mezővárosra vonatkozik, mely a mai Nova Ploščica mögött volt megtalálható. 

A török támadások során, ezt a helységet nem perzselték fel, legalább is a helyi lakosok elmondása szerint, hanem továbbra is fennmaradt! Így pld. az 1704-es vizitációt végrehajtó Putz Péter archidiakónus is felfigyelt arra, hogy az itteni iskola már 1669-tól áll(106). ezt az iskolát egy magánépületbe helyezték el és az első tanára, a pakráci Nikola Medić volt. Az 1790-as esztendőben, egy új iskolát nyitottak a faluban.


JEGYZETEK:

101. Gj. Szabo: Sredovječnovi gradovi u hrvatskoj is Slavoniji (Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában, 1920. Zágráb, 107/8. oldal)

102. J. Bösendorfer: Crtice iz slavonske povijesti (Vázlatok Szlavónia történetéből, Eszék, 1910. 79. és 260.. oldal)

103. CD XI. No. 399. p. 528; 1349. év.

104. Zbornik Matica Hrvatske, Zagrab, 1925. 282 (sic!).

105. J. Bösendorfer: Crtice iz slavonske povijesti (Vázlatok Szlavónia történetéből, Eszék, 1910. 260. oldal); V. Klaić: Povijest Hrvata (A horvátság története, III/1, 40. oldal. 

106. Bjelovarski list (helyi napilap, 1969. V. 15-ei száma 

LOVRENCEVIC, Zvonko


Középkori várhelyek Bilogoréban (MEDIEVAL HILLFORTS IN BILOGORA)


Forrás: Lovrencevic, Z. (1989), Srednjovjekovne gradine u Bilogori, u: Arheološka istraživanja u Podravini i kalnicko-bilogorskoj regiji, "Posebna izdanja Hrvatskog arheološkog društva", 14: 139-166, Zagreb.


fordította és összeállította: Szatanek József

GPS: É 45° 45.272 (45.754528)
K 16° 54.490 (16.908161)
Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
14NovSzilaspogony - Kis-kő
13NovKrasznahorka - Vár
01NovSzibiel - Vár
31OktTarján - Vár
14OktSopronkeresztúr - Nádasdy várkastély
11OktVilonya - templom
10OktSzihalom - Árpádvár
Ajánlott látnivalók
Szűzvár
LovasberénySzűzvár
Keresési előzmények
Stara Ploscica - Grcina