Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Obrovnica, Orbona ( Vrbona, Orbowa, Descyn, Verbowa)

Elhelyezkedése: Az orbonai (Vrbona) várhely, a mai Obrovnica falutól 500-600 méterrel délnyugatra, a Dobravinai erdőség szélén helyezkedik el. A várból ma egy alacsonyabb, kb. 20 méter átmérőjű földhalom mutatkozik meg, melyet egy árokkal és egy szintén meglehetősen alacsony sánccal vettek körbe. A távolabbi sáncai, már réges-régen belesimultak a környező mezőbe. A várhely felszínén, némi középkori kerámia figyelhető meg.

A várhely neve és múltja: E várkastély nevének eredetéről nehéz bármit is mondani. A helyi lakosok úgy mesélik, hogy valaha az ősapáik verték meg az Obrimokat, avagy az avarokat és ebből jött a falu neve. Az okiratokban ezt település nevet Urnona-nak, Orbona-nak, Orbowa-nak írták. Egy hasonnevű település létezett Brinje közelében is, még 1476-ban és az Orbászi vármegyében 1382-ben.

Azokból az okiratokból melyek erre a településre vonatkoznak látható, hogy az itt található várkastélyt a környező földekkel, IV. Béla király, 1244-ben, Dénes bánnak adományozta. A birtok, Csezmica (ma, Novoseljani falva Bjelovár mellett) város polgárainak a földjeivel volt határos. Mint Orboua földje említették meg 1277-ben, mely a csezmicai nemesek földjeivel volt szomszédos.

Az 1367-es év környékén, a település tulajdonosai Péter archidiakónus és fivére András voltak. Még ez évben megemlítették azt is, hogy Orbou-t elcserélték Sztreza és Plavnica birtokáért, melybe Szécsy Miklós bán képviselője vezette be őket, április 24-én. Az 1424. évben, Orbona tulajdonosa Maróti Iván bán lett, aki 1475-ben eladta Hermann Lászlónak. Az 1501-es egyházközségi összeírásban, mint „Pleb. in Verbowa” említődött meg.

A török háborúk idején, ezt a kastélyt is romba döntötték, majd 1628-ban, a királybíró, az Orbowa-nak nevezett birtokot, Bánffy Kristóf hercegnek ítélte.

Azon legendák között, melyeket a falu idősebb lakosai mesélnek, még ma is megemlegetik azt, hogy Obrovnica egy időben, valamiféle tulajdonos kezében önálló területként létezett a törökök és a Horvát királyság között, ahol mind két fél szabadon kereskedhetett egymással, csereberélték áruikat, stb.

LOVRENCEVIC, Zvonko: Középkori várhelyek Bilogoréban (MEDIEVAL HILLFORTS IN BILOGORA)

Forrás: Lovrencevic, Z. (1989), Srednjovjekovne gradine u Bilogori, u: Arheološka istraživanja u Podravini i kalnicko-bilogorskoj regiji, "Posebna izdanja Hrvatskog arheološkog društva", 14: 139-166, Zagreb.

Fordította és összeállította: Szatanek József

Az átadott képeket köszönjük Hajdú Istvánnak!