Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Obrovnica - OrbonaHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös vármegye - Vár

  • Történelem
  • Térkép


VRBONA-ORBOWA-DESCYN-VERBOWA
Obrovnica, Orbona

Elhelyezkedése:
Az orbonai (Vrbona) várhely, a mai Obrovnica falutól 500-600 méterrel délnyugatra, a téres Dobravinai erdőség szélén helyezkedik el. A várból ma egy alacsonyabb, kb. 20 méter átmérőjű földhalom mutatkozik meg, melyet egy árokkal és egy szintén meglehetősen alacsony sánccal vettek körbe. A távolabbi sáncai, már réges-régen belesimultak a környező mezőbe. A várhely felszínén, némi középkori kerámia figyelhető meg.

A várhely neve és múltja:
E várkastély nevének eredetéről nehéz bármit is mondani. A helyi lakosok úgy mesélik, hogy valaha az ősapáik verték meg az Obrimokat, avagy az avarokat és ebből jött a falu neve. Az okiratokban ezt település nevet Urnona-nak, Orbona-nak, Orbowa-nak írták. Egy hasonnevű település létezett Brinje közelében is, még 1476-ban és az Orbászi vármegyében 1382-ben.
Azokból az okiratokból melyek erre a településre vonatkoznak látható, hogy az itt található várkastélyt a környező földekkel, IV. Béla király, 1244-ben(130), Dénes bánnak adományozta. A birtok, Csezmica (ma, Novoseljani falva Bjelovár mellett) város polgárainak a földjeivel volt határos. Mint Orboua földje említették meg 1277-ben(131), mely a csezmicai nemesek földjeivel volt szomszédos. Az 1367-es év környékén(132), a település tulajdonosai Péter archidiakónus és fivére András voltak. Még ez évben(133) megemlítették azt is, hogy Orbou-t elcserélték Sztreza és Plavnica birtokáért, melybe Szécsy Miklós bán képviselője vezette be őket, április 24-én. Az 1424. évben(134), Orbona tulajdonosa Maróti Iván bán lett, aki 1475-ben eladta Hermann Lászlónak. Az 1501-es(135) egyházközségi összeírásban, mint „Pleb. in Verbowa” említődött meg.
A török háborúk idején, ezt a kastélyt is romba döntötték, majd 1628-ban(136), a királybíró, az Orbowa-nak nevezett birtokot, Bánffy Kristóf hercegnek ítélte.
Azon legendák között, melyeket a falu idősebb lakosai mesélnek, még ma is megemlegetik azt, hogy Obrovnica egy időben, valamiféle tulajdonos kezében önálló területként létezett a törökök és a Horvát királyság között, ahol mind két fél szabadon kereskedhetett egymással, csereberélték áruikat, stb.

JEGYZETEK:
131. CD VI. No. 177. p. 195; 1277. év.
132. CD XIV. No. 58. p. 97; 1367. év.
133. CD XIV. No. 16. p. 28; 1367. év.
134. J. Bösendorfer: Crtice iz slavonske povijesti (Vázlatok Szlavónia történetéből, Eszék, 1910. 76. oldal)
135. J. Bösendorfer: Crtice iz slavonske povijesti (Vázlatok Szlavónia történetéből, Eszék, 1910. 258/61. oldal).
136. R. Lopašić: Spomenici hrvatske krajine (A horvátországi határőrvidékek műemlékei, JAZU, 1. könyv, NO. CCXXV, Zágráb, 1884. 365. oldal; A. Ivić: Migracije Srba u Slavoniju, Srpska Kraljevska akademija (Szerb népmozgások Szlavóniában, Szerb királyi akadémia „Etnografski zbornik”, 115 könyv).

 

LOVRENCEVIC, Zvonko

Középkori várhelyek Bilogoréban (MEDIEVAL HILLFORTS IN BILOGORA)

Forrás: Lovrencevic, Z. (1989), Srednjovjekovne gradine u Bilogori, u: Arheološka istraživanja u Podravini i kalnicko-bilogorskoj regiji, "Posebna izdanja Hrvatskog arheološkog društva", 14: 139-166, Zagreb.

 

fordította és összeállította: Szatanek József

Bakonybél - Monostor
Új feltöltések, frissítések
19JúnSalgótarján - Baglyaskő
18JúnSzászkézd - vár
15JúnCsesznek - Vár
12JúnBarcarozsnyó - Vár
04JúnMalajesd - Vár  ▪  Döbrönte - Vár
03JúnZalaszántó - Tátika
23MájSzelindek - Vár
Ajánlott látnivalók
Török torony
FertőszéleskútTörök torony
Szűzvár
LovasberénySzűzvár
Keresési előzmények
Obrovnica - Vár