Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ikafalva - IcafalăuRomániaErdély és PartiumHáromszék történelmi vármegye - templomhely

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Ikafalva - Templomhely

Ikafalva határában lebontott egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom is román kori (3. kép). Orbán Balázs szerint a templomnak csak az egyik része XIII. századi, a másik része a XV. században épült. A templomhajót román korinak, a szentélyt gótikusnak tartja. 

Az újabb kutatások szerint a román korban az egyenes szentélyzáródású templom, melynek építése a ciszterita rendhez kötődik, párhuzamosan megy a falusi építészetben a bencések félköríves szentélyzáródású templomaival. 

E szerint a szentély is tartozhatott a román korba. Egyenes szentélyzáródású templom romjai kerültek elő a Kishaszon völgyében, s ez alátámasztja azt a megállapítást, hogy a  XII—XIII. században ezen a vidéken is a román kori templom típusa nem volt ismeretlen. 

Forrás: Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön (XI–XIV. szd.)

 

11. IKAFALVA (Icafaläu -Kovászna megye) 

1334-ben jelentkezik először az oklevelekben. Domus Históriája szerint Szent Lukácsfalva néven is szerepelt, ami egyezik a pápai tizedjegyzékben szereplő névvel. A tizedjegyzékben írt „de Luce” Szent Lukács titulusú templomát jelzi. A falu a reformáció idején református lett.

A katolikusok részére 1973-ban egy házat vásároltak, amelyet kápolnává alakítottak át. 1977. július 3-án szentelte fel Kosza József főesperes, nyújtódi plébános Szent Péter és Pál tiszteletére. Ma is Futásfalva filiája. 

Forrás: Csala Rita: A gyulafehérvári főegyházmegye templomainak titulusa. (Szent Péter és Pál apostolok)

 

16. Ikafalva

1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 5 régi és kicsi banálist fizet, 1333-ban 3 keresztes banálist, 1334-ben 4 dénárt. (Beke: i.h.; Orbán: i.m. III. 93.) Templomát a XIX. század második felében lebontják és 1875-ben teljesen újat építenek helyébe. (Kovács: Magyar ref. templomok. 668.) A régi templomot Orbán Balázs leírásából ismerjük (Orbán: i.h.): „Ekkor már fedetlenül állt, kitéve az enyészetnek. A papok hegyén állott, kelet felé a falu felett. Építését és a hegy elnevezésének eredetét az egykor itt lakó szerzeteseknek tulajdonítja a hagyomány.” A templom hajója román kori volt, XIII. századi, 20 lépés hosszú, 7 lépés széles. Ajtója egyenes záródású volt, kívülről félköríves vak alakítású kerettel tetőzve. Három kis köríves ablak világította meg, köríves diadalívén maiusculum betűs felirattal. Az eredeti szentélyt gótikus keresztboltozatos szentéllyel helyettesítették, melynek bordái a padlóig lenyúló gyámkövekre futottak. Gótikus volt a sekrestye ajtaja is, akárcsak a fali szentségfülke. A külső koronapárkányzatot henger és háromszög pálcák alakították. Orbán Balázs így jellemzi: „El van most hagyatva e tisztes templom, s távol lévén a falutól, annak leszedésén gondolkoznak... Már csak rom, fedéltelen küzd az enyészettel”.

Forrás: Léstyán Ferenc - Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai; 2. bőv. kiad.; Római Katolikus Érsekség, Gyulafehérvár, 2000

 

GPS: É 46° 0.119 (46.001976)
K 26° 1.632 (26.027206)

Információk: a templomhelyet, a temetőtől ÉK-re, a Papok-dombján lehet felkeresni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció