Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PilismarótMagyarországKomárom-Esztergom megyeEsztergom vármegye - Kis-hegy, Castra ad Herculem

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Mellékletek
  • Térkép

Pilismarót, Kis-hegy - Castra ad Herculem

Pilismarót település a Pilisi hegyek lábánál, a Dunától kissé távolabb, a folyó jobb partján fekszik Dömös szomszédságában. A Castra ad Herculem erőd maradványai, a falutól délre, a Kis-hegynek nevezett dombon találhatók. A Kis-hegyen lévő római erőd területét a Táncsics utca felöl, vagy a kálvária irányából lehet megközelíteni.

Az északi oldalon a kálvária irányából láthatóak a leghosszabb szakaszon a domb szélén futó fal pusztuló maradványai. A déli oldalon a falszakasz látható részei (omladékai) a Táncsics utca feletti telkek végében futnak. Az erődítés belső területén falszakaszok jelenleg nem láthatóak. A részletekben történő feltárást követően, egyenlőre a feltárt terület visszatakarásra kerül.

A romokat Fröhlich Róbert azonosította Castra ad Herculem erődjével. Az Itinerarium Antonini szerint az erőd Cirpi-től 12, Solva-tól 9 római mérföldre feküdt. Fröhlich 1893-ban végzett terepbejárása során felmérte az erőd hozzávetőleges alaprajzát is.

Finály Gábor 1906-ban végzett részleges feltárása során megtalálta az erőd keleti és déli falát tornyaikkal együtt, valamint az erőd belsejében további három épületet is sikerült azonosítania. Három épületet - egy horreumot és két kisebb alapterületű, északi oldalukon apszissal rendelkező épületet - is felfedeztek az erőd északi részében.

Diocletianus korában egy új erődtípus jelent meg Pannoniában, amelynek általános jellemzője, hogy többnyire magaslatokon építették, hogy minél nehezebben lehessen megközelíteni, alaprajzuk a terep adottságaihoz alkalmazkodik, és általában csak egy kapujuk van. A tetrarchia kori erődök közül a legkorábbi a Duna-kanyarban 294-297 között épült Castra ad Herculem tábora.

Az erőd szabálytalan alakú alaprajza a hegytető körvonalához igazodott. A castellum 340 méter hosszúságban terült el a hegytetőn, szélessége a nyugati oldalon 130, míg a keleti oldalon csak 31 méter volt. A keleti fal építésével egyidejűleg két U alakú tornyot is emeltek az erőd építői, míg a déli oldalon talált, hat darab félkör alakú torony a Valentinianus kori újjáépítés eredménye lehet. Az erőd 1,8 méter vastag falai még a tizenkilencedik század végén is közel 2-3 méteres magasságban álltak.

A területen Dr. Winkler Gusztáv vezetésével immáron közel 2001 óta folynak fotogrammetria és térinformatika felmérések, melyek célja a Pilismarót-Kis-hegy (Kálvária-domb) körzetében a térinformatikai adatgyűjtés, különös tekintettel kutatások az erődítés belső szerkezetének a megismrésére.

Emellett a területen részleges, időszaki ásatások is zajlanak, pontosítandóan a térinformatikai kutatási eredményeket. A feltárások során a római korból származó falak mellett középkori eredetűek is előkerültek. Ez felveti a lehetőségét, hogy az erődítés, vagy annak egy része a középkorban is használatban volt. Hogy ez egy középkori erődítés lehett-e, arra csak átfogó régészeti kutatások adhatnak választ.

Pilismarót Önkormányzata is eltökélt a helyszín bemutatásában, azonban a terület önkormányzati tulajdonba vétele nehéz és  hosszú folyamat.

Források:

Dr. Winkler Gusztáv : A pilismaróti erődítmény kutatása - VKT Magazin 2006 / 5. szám, 18-20. old.
Múlt-kor Történelmi magazin - 2007-09-04. Kalandozások Pannóniában: veszélyeztetett erőd Pilismarótnál

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 46.930 (47.782173)
K 18° 52.710 (18.878492)

Információk: Pilismarót település a Pilisi hegyek lábánál, a Dunától kissé távolabb, a folyó jobb partján fekszik Dömös szomszédságában. A Castra ad Herculem erőd maradványai, a falutól délre, a Kis-hegynek nevezett dombon találhatók. A Kis-hegyen lévő római erőd területét a Táncsics utca felöl, vagy a kálvária irányából lehet megközelíteni.

Az északi oldalon a kálvária irányából láthatóak a leghosszabb szakaszon a domb szélén futó fal pusztuló maradványai. A déli oldalon a falszakasz látható részei (omladékai) a Táncsics utca feletti telkek végében futnak. Az erődítés belső területén falszakaszok jelenleg nem láthatóak.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv