Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Rimaszombat - Rimavská Sobota, Szlovákia, Felvidék, Gömör-Kishont történelmi vármegye - városerődítés
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Rimaszombat – város /Gömör és Kishont vármegye/
Története:
-- A Rima folyó menti települést, az országot romba döntő tatárjárás után erre a vidékre érkezett németajkú „szász” telepesek alapíthatták meg.
1268 – Ebből az esztendőből maradt fenn a virágzó mezőváros első okleveles említése, miszerint a kalocsai érsekség birtokában volt a szombatonként heti piacot tartó helység.
1300 után – 1320 – A Felvidék leghatalmasabb oligarchája, a Trencsénből parancsoló Csák Máté báró erre a vidékre is kiterjesztette a hatalmát.
1320 – Fülek és Sirok várának visszafoglalása után Károly Róbert király megszilárdította az uralmát Gömör vármegyében is.
1334 máj. 5 – A kalocsai érsek elcserélte a rimaszombati birtokát Szécsényi Tamás erdélyi vajdával, annak Bács vármegyei földjeiért. A birtokcserét engedélyező Károly Róbert király Tamás vajda kérésére Buda város jogaival megegyező privilégiumokat adományozott oda a rimaszombati polgároknak, és ugyanekkor engedélyezte, hogy kőfalakkal vegyék körbe a virágzó helyiséget. A városi erődítés azonban ekkor még nem készült el, mivel a központosított Anjou királyok uralkodása alatt ez a terület békés vidéknek számított.
1335 nov. 2 – Az uralkodó megerősítette Tamás erdélyi vajda tulajdonjogát a településre.
XV. század – Az igen gyér adatok szerint ebben az időszakban készültek el a városi védőművek.
1460 – Ebben az esztendőben szűnt meg a Szécsényi főnemesi család birtoklása Rimaszombat mezővárosa felett. A férfiágon kihalt család örökösei a leányági Guthi Ország és Losonci bárók voltak.
1440 – Erzsébet özvegy királyné hívására Jan Giskra huszita zsoldosvezér a fegyvereseivel az országba érkezett és annak középső és K-i részein hatalmas területeket az uralma alá vont. Ezekben az években került Rimaszombat is a harcedzett husziták befolyási körzetébe.
-- Csorba Csaba várkutató szerint Jan Giskra cseh huszitavezér serege 1441 – 1459 között megszállva tartott egy erősséget is ezen a vidéken {mi volt ez?}
1447 júl. 21 – Hunyadi János kormányzó és Jan Giskra huszitavezér a településen megállapodást kötött egymással, miszerint a csehek nagy összegű pénz {28 ezer arany!} ellenében visszaszolgáltatják a megszállt gömöri várakat. Ez a csere végül nem történt meg.
1452 ápr. közepe – Újabb béketárgyalásokat folytatott a két szembenálló fél, de eredményt nem értek el.
1506 – Egy óriási tűzvészben leégett Rimaszombat városa, a lángok között sok polgár lelte halálát. Az újjáépítés megkönnyítésére II. Jagelló Ulászló király a lakosságot 8 esztendőre felmentette minden adó és illeték alól.
1540 – Bebek Ferenc gömöri főispán, a korszak egyik véreskezű rablólovagja a fegyvereseivel betört a rimaszombati plébániatemplomba, melynek legnagyobb harangját elhurcolva, ágyúkat öntetett belőle.
1554 – A környező terület legerősebb vára, Fülek váratlan éjszakai elfoglalása után a hódító törökök Rimaszombat határában egy palánkvárat építettek fel a környékről összeterelt jobbágyokkal. Ennek történetét lásd külön „Szabadka – török palánkvár” néven!
-- A török hódoltság másfél évszázadában Rimaszombat városának nem volt fontosabb katonai szerepe, sohasem számított jelentősebb stratégiai helynek, sorsa mindig a környező nagyobb végváraktól {például Fülek, Nógrád} függött.
1567 – A Guthi Ország főnemesi család férfiágon való kihalása után a település visszakerült a királyi Kamara igazgatása alá.
-- A háborús évszázadok elmúltával {1711 után?} a terjeszkedő lakosság lebontotta a városi védőműveket, az anyagukat pedig felhasználta az újabb házaik építéséhez.
Leírása:
Rimaszombat {Rimavská Sobota} városának a középkor folyamán létezett, de az eltelt évszázadok alatt lebontott védőműveit, ezek pontosabb felépítését és alaprajzát csak egy régészeti feltárással lehetne megismerni. Sohasem számított komolyabb erődítménynek, nem ismeretes egyetlen ostroma sem a valószínűleg csak palánkfallal kerített mezővárosnak.
-- Korabeli adatok szerint külön kőfal kerítette a plébániatemplomot is!
Szakirodalom:
Csorba - Marosi - Firon: Vártúrák kalauza III. {1983} 256. old.
Veresegyháziné: Magyarország történeti - topográfiai kislexikona {1996} 211. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1994} 576. old.
B. Kovács István: Gömörország {1997} 14, 35, 56. és más oldalakon
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai – Gömör és Kishont vármegye {1900}
összeállította: Szatmári Tamás
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.