Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A vár története:

A várról történeti adatok ez idáig nem kerültek elő, sőt a vonatkozó szerb irodalom is szegényes, melyből az derül ki, hogy kb. a 15. szd. végén, vagy a 16. szd. legelején épült fel s már a tüzérségi eszközök korabeli fejlettségének megfelelően, a Krassó vármegyei Haram várának ellenerődjeként. Talán több tudható meg róla a 18. századi osztrák-török háborúk idei osztrák vonatkozású anyagokból. Van egy olyan adat, mely szerint 1788-ban az erősség mellett vesztette életét egy bizonyos von Lopresch (?) nevű osztrák gróf (vagy báró) a vár török védőinek tüzétől. A környék már a római korban is lakott volt, sőt a vártól keletebbre, egy fennsíkon volt Lederata római települése. A településről származó feliratos kövek másodlagos beépítésként máig megtalálhatók a vár falaiban, melyek egyike a legio VII. Claudia egyik veteránusának sírköve.

A vár mai állapota:

A nagyon jó állapotúnak mondható, szabálytalan ötszög alaprajzú, észak-dél tájolású vár a Duna jobb partján, egy sziklakiszögelésen található. A hossza 34 métert, a szélessége 26 méter tesz ki. A várnak öt tornya van ebből 3 a keleti, 2 a nyugati oldalon található. A várba bemenni a lakótornyon keresztül lehet, mely a vár délnyugati sarkában helyezkedik el. A várat egy alacsonyabb külső fallal és egy széles szárazárokkal övezték. A szárazárkon egy híd vezetett át, mely a délkeleti torony aljában futott be a vár és a külső vár közti fal-szorosba. Az összes várfalat (a nyugatit kivéve, mely a Dunára néz) egyenlő távolságban elhelyezett, sajátságos ágyúlőrések törik át. A délkeleti sarokban található négyzetes torony a külső oldalon a talaj szintjéig leomlott, de az udvar felöl még mindig kb. 2 méter magas. A korlátlanul bejárható és fényképezhető várban minden olyan részlet megtalálható, ami egy várkutatónak örömöt okozhat. Ilyenek: a megmaradt tornyok belső kialakítása a bennük lévő kéménykürtőkkel, az osztófödémek gerendafészkeivel, a tüzérségi szempontok szerint kialakított lőrésekkel, stb. A birkák által tisztán tartott udvaron, egy nyolcszögletű dzsámi maradványai is fellelhetők, egyébként az udvar üres, jóllehet a terepegyenetlenségek, még más épületek nyomaira is utalhatnak. A várat körbevevő külső falgyűrű, valamiféle ágyú-platformként is működhetett.

A vár délkeleti sarkától kb. 50 méterre találhatók az egykori karavánszeráj épületének a romjai, akit érdekel, annak ezt is érdemes megtekinteni. Ez éppen felújítás alatt van, s feltehetően egy ortodox templomot fognak a romjaiból felépíteni (a helyiek információja alapján).

A várat 2007. március 18-án bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.

A vár megközelítése:

Tekintettel arra, hogy Ráma vára minden fontosabb közúttól meglehetősen messzire esik, így felkeresése, csak azoknak ajánlott, akik legalább Galambóc váráig el kívánnak utazni. Akik mégis a vár felkeresése mellett döntenek, a következő útvonalat javasoljuk: Belgrád – Smederovo (Szendrő) - Pozsarevác (Požarevac) – Majilovac (Veliko Gradište felé). Majilovac településéhez érve, annak rögtön a nyugati szélénél, egy balra ágazó útvonalra kell rátérnünk, melyen először Kurjače falvát érjük el, azon áthaladva következik Kilčevac, majd Rečica falva. Innét már egyenes út visz Ráma településére. A falut egy nagy kanyar után délkeletről fogjuk elérni. A várhoz a falun keresztül kell mennünk, majdnem egészen a Duna partján található kompkikötőig, ám még a part előtt, egy balra ágazó, szűk útra kell térnünk, mely már egyenesen a várhoz visz. Az egykori karavánszeráj előtt leparkolva, a vár már kényelmesen bejárható. A Pozsarevác – Veliko Gradište közti főútra való visszatéréshez, a fenti útvonalat javasoljuk. Igaz, van egy másik, rövidebb út is, de az út néhány helyen oly rossz minőségűre változik, hogy csak 30-40 kilométeres sebességgel lehet csak haladni, így amit kilométerben megspórolunk, azt időben elveszítjük. Ezen az útvonalon az alábbi települések találhatók: Rama – Zatonje – Biskuplje – Kisiljevo – Topolovnik, ahol újból visszatérhetünk a Pozsarevác – Veliko Gradište főútra.

/Szatanek József/