Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Budapest, Magyarország, Pest megye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Rákospalota, Szentháromság templom
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Rákospalota (Palota) Ófalu templom ( Szentháromság templom)
Dr Irásné Melis Katalin – Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez - 1983
Bp. XV. Rákospalota . Kossuth Lajos u. 39-41. A területen álló római katolikus templom közvetlen környékén próbaásatást végeztünk 1972-ben. A szentély É-i oldalán nyitott kutatóárokban a szabálytalan alakú, nagyméretű kövekből épített Árpád-kori szentélyfalnak az a részlete került elő, amelyben a köríves záródás kezdődik.
A templom alaprajzi felméréséből kiderült, hogy az É- i oldalon a 80 cm-es falvastagság milyen összefüggő szakaszban maradt meg. A szentélyfal alapozása és a jelenlegi falvastagságok alapján rekonstruálni lehet a templom alaprajzát, amely a nyújtott félköríves záródású templomok csoportjába tartozik. A mai templom körül kitűzött körblokkban 11 szelvénnyel átvágtuk a 26,7 m legnagyobb átmérőjű kerítőfalat, melynek szélessége 70-80 cm. A D-i é s a K- i oldalon helyenként a felmenő fal néhány kváderkő-sora is megmaradt, míg az É- i oldalon teljesen megsemmisült, a Ny- i oldalon általában a legalsó kősorok maradtak meg.
A templom ÉK- i oldalán kapu volt, a felmenő falban egymástól 210 cm távolságban 1-1 , az egész falat keresztülérő, nagyméretű, lapos kőtömb volt, míg a közöttük lévő járószintet elegyengették. A belső oldalon lévő metszetben a kapu járószintjén lejárt, kemény, fekete föld volt, néhány kerámiatöredékkel. Ezt a réteget a kerítőfal belső oldalán általában megtaláltuk.
A templom a kerítőfallal körülvett térség ÉK-i harmadában, közel a kerítőfalhoz helyezkedett el. A szentélyfal alapozásának alja 15 cm-rel volt mélyebben , mint a kerítőfalé, mindkét falat azonos anyagból építették, a legalsó kősorokat változó vastagságú habarcsba rakták. A bekerített részen Árpád-kori sírokat nem találtunk.
A XIII. században a templom és a kerítőfal megrongálódtak, a szentély É-i oldalán lévő, összefüggő omladékréteg is belőlük származik. A későközépkorban a templomot újjáépítették és átalakították, a kerítőfalat elbontották, és a templom környékén nagy kiterjedésű, a XVIII . század elejéig használatban lévő temetőt nyitottak.
A térségben megvizsgált és azonosított templomok szolgáltattak annyi adatot, hogy megállapíthatjuk miszerint a XII . század második felében, vagy a század utolsó harmadában az egész pesti határban zömmel azonos típusba sorolható falusi templomok épültek. Méretük hasonló, a torony nélküli templomok szentélye nyújtott, félköríves záródású, vagy szentélynégyszöges volt.
Ilyen templomok épültek Cinkotán, Fót-Sikátorpusztán , Rákospalota Kossuth L . u. 39-41, Rákoskeresztúr Pesti út 110, Rákoscsaba Csabai út, Kispest Hungária u. 5. számok alatt, Cinkota, Sikátor, Palota, Posa rákosa, Csaba rákosa, Szent Lőrinc középkori falvak helyén. Ezek a templomok egységesen a román stílusú falusi templomok késői csoportját alkotják.
A templomokat függetlenül attól, hogy volt-e a területen korábbi épület, vagy más településnyom megközelítőleg azonos elrendezésben építették, a szabálytalan köralakú kerítőfalak által határolt térség ÉK-i harmadában.
A kerítőfalak rekonstruált átmérői is hasonlóak. A kerítőfalon belül, vagy a templom körzetében nem kerültek elő sírok, illetve csak későközépkori, XV-XVI . századi, vagy még fiatalabb, újabb kori sírokat találtunk.
A templomok építésénél, jellemző és figyelemreméltó vonásként említjük, hogy sok római kőfaragványt használtak fel. Az azonos időszakhoz közvetlenül egymás után, vagy talán egy időben épített templomok egészen szerény külsővel rendelkeztek. Egyetlen díszesebb, Árpád-kori faragott töredék sem került elő, még másodlagos helyen sem, kivéve a cinkotai templom "in situ", alaposan lefaragott lábazatát.
A templomok szerény külsejük ellenére mégis csak valamilyen formában kiemelt helyzetűek lehettek, erre utal a sírok, temető hiánya és a kerítőfalak szinte erődítés jellegű építésmódja.
Forrás:
Dr Irásné Melis Katalin – Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez
Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 1983
GPS: | É 47° 33.989 (47.566486) |
K 19° 7.836 (19.130598) |
Információk: Az Ófaluban, a Kossuth Lajos u 39-41.sz. telken, a Szilas patak déli partján áll a kisméretű, barokk külsejű templom, megbújva a lakótelep árnyékában.
A templom népies ízű berendezései jelentős értéket képviselnek. Ezek a szószék, a főoltár menzája a tabernákulummal, kétoldalt egy-egy kürtöt tartó angyallal és a Szentháromság főoltárkép.
A lakótep kialakításával járó nagyméretű építkezések megviselték a templomot. A falain keletkezett repedések miatt 1985-ben alapos statikai vizsgálatra került sor. A műemlék templom megerősítése és felújítása azonban csak 2004-ben történt meg, a belső falfelületek és berendezések tisztításával és restaurálásával.
A templom belső megtekintése miseidőben lehetséges, amely utolsó információink szerint vasárnap 7.30 és 8.45-kor kezdődik.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.