Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BudapestMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Rákospalota, Szentháromság templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Rákospalota (Palota) Ófalu templom ( Szentháromság templom)

Dr Irásné Melis Katalin – Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez - 1983

Bp. XV. Rákospalota . Kossuth Lajos u. 39-41. A területen álló római katolikus templom közvetlen környékén próbaásatást végeztünk 1972-ben. A szentély É-i oldalán nyitott kutatóárokban a szabálytalan alakú, nagyméretű kövekből épített Árpád-kori szentélyfalnak az a részlete került elő, amelyben a köríves záródás kezdődik.

A templom alaprajzi felméréséből kiderült, hogy az É- i oldalon a 80 cm-es falvastagság milyen összefüggő szakaszban maradt meg. A szentélyfal alapozása és a jelenlegi falvastagságok alapján rekonstruálni lehet a templom alaprajzát, amely a nyújtott félköríves záródású templomok csoportjába tartozik. A mai templom körül kitűzött körblokkban 11 szelvénnyel átvágtuk a 26,7 m legnagyobb átmérőjű kerítőfalat, melynek szélessége 70-80 cm. A D-i é s a K- i oldalon helyenként a felmenő fal néhány kváderkő-sora is megmaradt, míg az É- i oldalon teljesen megsemmisült, a Ny- i oldalon általában a legalsó kősorok maradtak meg.

A templom ÉK- i oldalán kapu volt, a felmenő falban egymástól 210 cm távolságban 1-1 , az egész falat keresztülérő, nagyméretű, lapos kőtömb volt, míg a közöttük lévő járószintet elegyengették. A belső oldalon lévő metszetben a kapu járószintjén lejárt, kemény, fekete föld volt, néhány kerámiatöredékkel. Ezt a réteget a kerítőfal belső oldalán általában megtaláltuk.

A templom a kerítőfallal körülvett térség ÉK-i harmadában, közel a kerítőfalhoz helyezkedett el. A szentélyfal alapozásának alja 15 cm-rel volt mélyebben , mint a kerítőfalé, mindkét falat azonos anyagból építették, a legalsó kősorokat változó vastagságú habarcsba rakták. A bekerített részen Árpád-kori sírokat nem találtunk.

A XIII. században a templom és a kerítőfal megrongálódtak, a szentély É-i oldalán lévő, összefüggő omladékréteg is belőlük származik. A későközépkorban a templomot újjáépítették és átalakították, a kerítőfalat elbontották, és a templom környékén nagy kiterjedésű, a XVIII . század elejéig használatban lévő temetőt nyitottak.

A térségben megvizsgált és azonosított templomok szolgáltattak annyi adatot, hogy megállapíthatjuk miszerint a XII . század második felében, vagy a század utolsó harmadában az egész pesti határban zömmel azonos típusba sorolható falusi templomok épültek. Méretük hasonló, a torony nélküli templomok szentélye nyújtott, félköríves záródású, vagy szentélynégyszöges volt.

Ilyen templomok épültek Cinkotán, Fót-Sikátorpusztán , Rákospalota Kossuth L . u. 39-41, Rákoskeresztúr Pesti út 110, Rákoscsaba Csabai út, Kispest Hungária u. 5. számok alatt, Cinkota, Sikátor, Palota, Posa rákosa, Csaba rákosa, Szent Lőrinc középkori falvak helyén. Ezek a templomok egységesen a román stílusú falusi templomok késői csoportját alkotják.

A templomokat függetlenül attól, hogy volt-e a területen korábbi épület, vagy más településnyom megközelítőleg azonos elrendezésben építették, a szabálytalan köralakú kerítőfalak által határolt térség ÉK-i harmadában.

A kerítőfalak rekonstruált átmérői is hasonlóak. A kerítőfalon belül, vagy a templom körzetében nem kerültek elő sírok, illetve csak későközépkori, XV-XVI . századi, vagy még fiatalabb, újabb kori sírokat találtunk.

A templomok építésénél, jellemző és figyelemreméltó vonásként említjük, hogy sok római kőfaragványt használtak fel. Az azonos időszakhoz közvetlenül egymás után, vagy talán egy időben épített templomok egészen szerény külsővel rendelkeztek. Egyetlen díszesebb, Árpád-kori faragott töredék sem került elő, még másodlagos helyen sem, kivéve a cinkotai templom "in situ", alaposan lefaragott lábazatát.

A templomok szerény külsejük ellenére mégis csak valamilyen formában kiemelt helyzetűek lehettek, erre utal a sírok, temető hiánya és a kerítőfalak szinte erődítés jellegű építésmódja.

Forrás:

Dr Irásné Melis Katalin – Adatok a Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez

 

Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, 1983

 

GPS: É 47° 33.989 (47.566486)
K 19° 7.836 (19.130598)

Információk: Az Ófaluban, a Kossuth Lajos u 39-41.sz. telken, a Szilas patak déli partján áll a kisméretű, barokk külsejű templom, megbújva a lakótelep árnyékában.

A templom népies ízű berendezései jelentős értéket képviselnek. Ezek a szószék, a főoltár menzája a tabernákulummal, kétoldalt egy-egy kürtöt tartó angyallal és a Szentháromság főoltárkép.

A lakótep kialakításával járó nagyméretű építkezések megviselték a templomot. A falain keletkezett repedések miatt 1985-ben alapos statikai vizsgálatra került sor. A műemlék templom megerősítése és felújítása azonban csak 2004-ben történt meg, a belső falfelületek és berendezések tisztításával és restaurálásával.

A templom belső megtekintése miseidőben lehetséges, amely utolsó információink szerint vasárnap 7.30 és 8.45-kor kezdődik.

Vár-Webáruház - Látvány térképek várainkról