Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dunatölgyes - DubovaRomániaBánságKrassó-Szörény vármegye - Veterani védbarlang

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Mellékletek
  • Térkép


Az Orsovai- (Szretinye-) hegység délkeleti lábánál, a Dubovai-patak mellett fekszik Dunatölgyes község, melynek határában, a Duna feletti sziklafal oldalából nyílik a Veterani erődbarlang sötét ürege. A barlang nyílását és környékét a 17. századtól fallal és sáncokkal erődítették, heves harcok dúltak birtoklásáért az osztrák és a török csapatok között 1692-ben és 1788-ban. D’Arnau kapitányt Veterani császári tábornok küldte 300 emberrel a barlang elfoglalására és onnan a török hajóforgalom zavarására 1692 tavaszán. A törökök ostrom alá vették a barlangot és 45 napos küzdelem után elfoglalták. D’Arnau-t és életben maradt katonáit fogságba vetették és csak Veterani közbenjárására engedték őket szabadon. Ezen összecsapást követően nevezték el a barlangot Veterani tábornokról.

1788-ban Maovecz Ádám százados védte 450 katonával a barlangot és környékét. Akkor 20 napos ostrom után sikerült a több mint 8000 emberrel támadó Mehmed Memis pasának bevenni a barlangot. 

A Duna Vaskapu fölötti folyásánál, a Kis-Kazán- és a Nagy-Kazán-szoros összeszűkülő folyószakaszai között a Duna nyugati irányba kiszélesedik, és a duzzasztás miatt tószerű öblöt alkot. Az öböl mentén lévő házaknál lehet csónakot bérelni a Veterani barlang megközelítéséhez, amelyhez már csak vízi úton lehet eljutni. A barlang a Nagy-Kazán-szoros közepe táján, a folyó bal oldala fölé emelkedő meredek sziklafal vízszinthez közeli részénél található. A folyó 1972-es felduzzasztása előtt a folyóparton haladó út fölött kb. 10 méterrel nyílt a barlang bejárata, melyet ma egy stég segítségével a víz felől közelíthetünk meg. A barlang szája előtt a folyó felé eső oldalon kőből épített bejáratvédő erődítésrészeket találunk. Ezek a védőfalak a barlang előtti partszakaszon hosszan elhúzódó erődítésrendszer részei voltak, nagy részük mára víz alá került. Ma is láthatók a part menti részeken a vízből kiálló falmaradványok. A központi barlangteremben egy dongaboltozatú, sziklába vágott folyosón keresztül jutunk be, melynek szélessége 8 méter, magassága 2,5 méter. Ezt a bejárati alagutat, amely kb. 10 méter hosszú, a közepétől kissé délnyugatra eső kőfallal választották hosszirányban ketté, úgy, hogy az északkeleti, nagyobbik részben egy 5 méter hosszú és 2 méter széles mélyedést vágtak a sziklába. A dómszerűen magas központi barlangtér padozata észak felé haladva kissé emelkedik. A nagy barlang észak – déli irányban elnyúló, oválishoz közelítő alaprajzú, mérete 38 × 27 méter. A nagyterem kupolaszerű belső terének magassága 20 méter. Az egész tér a keleti oldalán lévő, 2 méter átmérőjű, magasan fekvő és a Duna felé néző természetes nyíláson keresztül kap fényt. A nagyterem keleti oldalán, a padozaton egy 5 × 1,5 méteres tárolóhelyiség kőből rakott alapfalait találjuk. A terem északi részén, egy sziklába faragott kutat mélyítettek a Duna vízszintje alá. A nagyterem nyugati oldalából egy kb. 22 méter hosszú, indulásánál 6 méter széles, befelé elkeskenyedő üreg nyúlik nyugati irányba, amelynek belmagassága kb. 5-6 méter, tehát jóval alacsonyabb a nagyterem magasságánál. Itt volt valaha a lőportár, amelyet egy ajtóval ellátott, ma is álló kőfallal választottak le a nagyteremtől.


Források:

Karzcag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 168-169.

Beschreibung der Veteranischen Höle im Temeswarer Banat welche vom 10ten bis den 31ten August 1788. von dem Obersten von Stein gegen die Türken vertheidigt wurde. Nebst einer Kupfertafel. Frankfurt am Mayn, 1789.

GPS: É 44° 36.051 (44.600853)
K 22° 15.805 (22.263414)
Vár-Webáruház - Látvány térképek várainkról