Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hátszegváralja - SubcetateRomániaErdély és PartiumHunyad történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A Hátszegi-medence K-i részében, a DNy-ról jövő Nagy (Lepusnyik)-patak jobb partján fekszik Őraljaboldogfalva (S�nt�m�ria-Orlea) falu. A helység 1315-ben S. Marie néven jelentkezik az oklevelekben. 1332-ben S. Maria, 1346-ban Bodogasszonyfalva, 1501-ben Bodogazonfalwa, 1519-ben Bodogfalwa formában fordul elő.

A templom építésének idejét a művészettörténészek a XIII. századra teszik. A hagyomány szerint eredetileg Szent Benedek rendjének temploma volt. A román stílusú templom dunántúli, esztergomi és ciszterci hatásokat mutat az 1272–1280 közötti évekből. 1311-ben újra szentelték az egyházat. A plébániatemplomot és papját, Jánost 1332-ben, majd 1333-ban említik a pápai tizedjegyzékek.

Korábban a Kendeffy család román stílusban épült nemzetségi templomának tartották. A Kendeffi család előbb görögkeleti volt, s később kapott magyar nemességet és lett katolikus; így szerepel, mint templomépítő patrónus.

Egyébként a templom már jóval előbb megvolt, s ők a falut csak 1447-ben kapták meg Hunyadi Jánostól.

Középkori katolikus hívei a reformáció idején reformátusok lettek, a templommal együtt. Semmi sem támasztja alá azt a véleményt, hogy bármikor más valláshoz tartoztak volna. A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az.

Egyhajós templom, szentélye rokon a sajóudvarhelyi templommal, melynek mennyezete már gótikus keresztboltozattal készült. Az egyenes záródású szentélyt köríves ablak világítja meg. Román kori félköríves kapujának pillérképzése az esztergomival mutat rokonságot. Magas, karcsú tornyát hármas félköríves ablakok díszítik. A kapu felett későbbi gótikus ablak nyílik.

A templomban érdekes középkori falfestmény-maradványok láthatók, amelyeket Rómer Flóris fedezett fel a mészréteg alatt, de akkor feltárására nem került sor. Ezt Möller István végezte el 1908-ban. Meglepő felfedezése szerint: a babonás nép a freskón kiszúrta a szentek szemeit, mivel „amelyik községnek szemes szentjei vannak, annak határát elveri a jég”. A falfestmények felismerhető részei: egy kereszt, valamint a szegényeknek alamizsnát osztó Szent Erzsébet, a szegény halála, Remete Szent Pál, lovon ülő szent. A falfestmények korát 1311–1400 közötti évekre helyezik. Erre adat a második freskóréteg alatt talált felirat: „Dedicata pro honore Beate Marie Virginis Anno Domini MCCC UNDECIMO”.

A templom védőfala 16. századi eredetű. Ma visszabontott formájában állt. Nagyobb sereg visszaverésére nem volt alkalmas, nem vethető össze a szászföldi templomok impozáns erődítéseivel sem, kisebb rablóportyáktól azonban sikerrel védte meg a község lakóit (így pl. 1588-ban).

Forrás:

Karczag Ákos - Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 854.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció