Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Arany - UroiRomániaErdély és PartiumHunyad történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Arany, vár

Piski városka fölött, az Érchegység Nagyági csoportjának D-i végében, az itt ÉNy-ra kanyargó Maros jobb partján fekszik Arany község. A falu DK-i végében, az Arany-hegy lábánál, közvetlenül a Maros ártere fölött középkori vár is állott egykor.

Egy kisebb erősség már a 16. században is állt itt, mely a Maros átkelőjét őrizte. Azt, hogy ez mikor épülhetett, nem tudni. Annyi bizonyos, hogy 1590. március 9-én bokaji Macskási Ferenc és unokája Gáspár új adománylevelet kapott rá. Nem sokkal később a Kapi család szerezte meg. Kapi András jelentősen átépíttette és megerősíttette a várat, mely kitűnik az említett földesúr 1634-ben kelt végrendeletéből, mikor is ebben bizonyos, általa épített bástyákról, árkokról, külső és belső kőfalakról tesz említést, valamint emlékét megörökítendő, az "öreg bástyán" való évszám és címer kihelyezéséről rendelkezik.

A vár építéséhez az egykor az aranyi hegy (Magura) lábánál feküdt Sergidava római kolónia több feliratos kövét is felhasználták. Utolsó birtokosa Hunyad megye főispánja, Kapi György volt. A vár pusztulásának pontos ideje és körülményei ismeretlenek. A községet utazása során felkereső Farkas Sándor felmászott a helység felett emelkedő Arany-hegyre, melyen megfigyelte egy őskori (valószínűleg dák) vár kettős sáncának nyomait, majd letekintett az alant látható középkori vár romjaira: „A sziklás hegy alatt némi düledékek, dirib darab kőfalak, s azokon lövő lyuk formák láthatók” – írta róla 1837-ben.

A szabálytalan ötszög alakú vár területének Maros felé néző D-i oldalán ma is jelentős fal- és bástyamaradványok láthatók. A Marostól távolabbi, ÉK-i bástya alakja is jól kivehető a terepalakulatokból, az É-i sarokbástyára azonban már ráépült a falu. A D-i várrészben az egykori helyiségek alapfalmaradványai még felismerhetőek.

A vár egész telepítéséből kitűnik, hogy a D-i, Marosra néző oldal, mely a folyón lévő átkelőt védte, jóval erősebb és gondosabban kiépített volt, mint az É–ÉK-i várrész.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 85

 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 45° 51.626 (45.860435)
K 23° 2.114 (23.035225)

Információ: A várromot közvetlenül a Maros mentén haladó út mellett találjuk, melynek területe szabadon bejárható. Az É-i sarokbástyára azonban már ráépültek a falu széli telkek épületei.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció