Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csíkszereda - Miercurea-CiucRomániaErdély és PartiumCsík vármegye - erődített kolostor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Csíkszereda-Csíksomlyó – erődített kolostor


A Csíkszeredától ÉK-re emelkedő, 1033 m magas Nagy-Somlyó hegy csúcsa közelében D-re, 100 m-re található kisebb kiemelkedésen erődített kolostor állt egykor. 

Bár egyesek Szt. István korabeli építménynek tartják, valószínűleg inkább a ferencesek emelték a 14. század elején az akkorra már elpusztult, közeli Sóvár köveiből. 

Orbán Balázs idejében még jól megfigyelhető volt a kolostor épületeinek és erődfalának romja. Ezekről így ír: “A Nagy-Somlyó sűrű erdeje miatt alulról alig megkülönböztethető, kettős csúccsal bír, ezen csúcsait lapályos hegyhát köti össze. A csekélyebb magasságú déli csúcs tetőlapját régi kolostor foglalta el, melynek most is jelentékeny maradványai vannak, úgy hogy részint több láb magasságban fennálló, részint alapjaiban meglevő falaiból e kolostor eredeti alakját felismerhetni. E kolostort tojásdad alakban, 150 lépés kerületű védfal környezte. E falhoz – melyet kívülről sánc futott körül – voltak támasztva (belülről) a cellák, melyeknek közfalai most is tisztán kivehetők. Közepén csekély terjedelmű imola állott, ennek félkör apszisú szentélye román ízlésű épületre enged következtetést vonni. Ezen maradványok útmutatása nyomán azt kell hinnünk, hogy itt védfalakkal körül ölelt kolostor állott egykoron, melynek valószínűleg erődített bejárata északi oldalán a hegynyakról volt, mert ott faragványos kövek, ajtó és ablak szemölt töredékek hevernek. A templom alatt és körűlte kong a talaj, mi arra mutatna, hogy ott valamely kripta, vagy talán víztartó volt. Ásatások feltehetőleg oly érdekes fölfedezésekre vezetnének, melyek ezen titokteljes rom építési korára világot vethetnének, mert minden esetre Somlyónak igen régi szentélye feküdhetett itten s kérdés, hogy vajon nem itt állott-e a szent István által épített első kolostor és imola? Mert hogy ezen harcias korban a kolostorokat többnyire hegytetőkre építették, és hogy azokat egyszersmind meg is erősítették, azt tudjuk, már pedig e kolostornak a meredek hegycsúcson nagyon erős, könnyen védhető fekvése volt s celláinak kicsinysége (alig két lépés széles, 3–4 lépés hosszú) a keresztyénség első századaiban divatozott egyszerűség bélyegét viseli, midőn a szerzetesek minden fényűzést és kényelmet nélkülözve, magokat sanyargatva kizárólag a vallás szolgálatának éltek. Csak később az elgazdagulás és elkényelmesedés korában keletkeznek nagy és kényelmes kolostorok, fényes nagy templomok. Azért nem lehetetlen, hogy ezen mindenesetre nagyon régi rom a szent István király alatt épült első kolostor maradványa, könnyebb felfogás kedvéért alaprajzát melléklem. Losteiner (Top. 437. fej.) azt mondja, hogy a Rákóczi-mozgalom alkalmával Lajos quardian a csudatevő szent szobrot a Nagy-Somlyón levő kápolnába vitte azért, hogy ha a nép hite megvesztegetődnék is, ezen szent ereklye megtartathassék.”

A 19. század első felében egy Vizi Márton nevű remete lakott a romok közelében.

Napjainkban mindössze a kolostor 3 m hosszú, 1 m magas falrészlete ismerhető fel a sűrű bozótban, és ennek környezetében néhány alapfalat sejtető domborulat észlelhető, ezek összefüggései azonban ma már nem tanulmányozhatók.


Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 152.


GPS: É 46° 22.289 (46.371483)
K 25° 50.368 (25.839464)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház