Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NádasdMagyarországVas megyeVas vármegye - rotunda és őrtorony - lakótorony

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Nádasd, rotunda és őrtorony (lakótorony)

Nádasd múltja az Árpádok korának első feléig nyúlik vissza. A honfoglalást követően benépesült dunántúli erdővidéken, gyepű húzódott az Őrségtől Vasvárig. A rómaiak által is használt útvonalak közelében, a dombhátra települt nemzettségi szálláshely szintén e védvonalhoz tartozott.

A falu a középkorban a Nádasd nemzetség központja volt. A 11. században a mai templom dombon épült az őrtoronnyal erődített kerektemplom (rotunda). A település első ízben 1233-ban szerepel írott forrásban. A Csák nembeli Demeter országbíró levelében ekkor szerepel a Nádasdi család, miszerint az udvari főtisztviselő a település földesurának birtokvitájában intézkedett. 1246-ban újra felbukkan a falu neve a tatárdúlás után IV. Béla király által elrendelt újjáépítési és erődítési munkákkal kapcsolatban. 1376-ban már a falu Szent Márton tiszteletére szentelt plébánia templomát említi egy oklevél.

A középkori rotunda alapfalai és belterében a Nádasd nemzetség alapítóinak a sírjai, 2003-ban kerültek elő. A feltárt kerektemplom és őrtorony fából kialakított rekonstrukciója 2006-ban készült el. A 11. századi erődített rotunda – mai ismereteink szerint – páratlan építmény hazánkban. Egyedi jellegzetessége még a keleti falszakaszba mélyített, ívelt fülkeoltár. Továbbá a rotunda északi oldalán épült lakótoronyba nyíló kőküszöbös kapu, és a torony keletre nyíló külső kapuja. Látható a 13. századi átépítéskor készült oltár alapja, a 11. századi és a 13. századi téglapadozat maradványai.

A torony aljában talált 11. századi sír és az oltár előtt földbe mélyített sír ( 13-16. századig ), a Nádasdy nemzetség temetkezési helyei. A lelet feltárójának, P. Hajmási Erika régész véleménye szerint a Nádasdyak legkorábbi kiserődje és nemzetiségi temploma volt az erődített rotunda, a Szent Márton plébániatemplom. Tornyából észak-kelet és észak-nyugat irányában a Rába völgyére, délre és nyugatra a hegyháti utakra, északra a kőszegi és stájer hegyekig lehetett látni.

Az első erődítmény valószínűleg a tatárjárásnak esett áldozatul, de azt követően újjáépítették és feltehetően csak 1664-ben a szentgotthárdi csatára felvonuló török sereg pusztította el. 1888-ban teljesen lebontották. 1889-ben épült fel a ma álló templom Friedberg Frigyes tervei alapján.

Megemlítendő Nádasd vonatkozásában a Várhegy, mely a községtől északnyugatra, a körmendi vasút nyugati oldalán, egy észak-déli csapásirányú keskeny dombhát északi, kiemelkedő részén található. A dombvonulatot három oldalról a Lenáztató-patak völgye szegélyezi. Kiss Gábor szerint a vár a tatárjárás után épült és a 17. század második feléig állt fenn. A Várhegy legmagasabb részén autóparkoló építését megelőző humuszolás során 2007. szeptember 30-án szórványosan késő középkori és kora újkori cseréptöredékek kerültek elő. A domb északnyugati lejtőjén terasz maradványai figyelhetők meg. Feltételezések szerint a várat a szentgotthárdi csatára vonuló török sereg pusztította el 1664-ben. Történetének kutatása és régészeti feltárása még nem történt meg. A domb oldalait jelenleg erdő fedi és részben a dombtetőt is erdő nőtte be, a fátlan részeket fű, illetve lágyszárú növényzet borítja. Dénes József régész megállapítása szerint az északi részen egy belső osztósánc feltételezhető, de gyanúja szerint egykor az egész magaslatra kiterjedhetett a valószínűleg a későbbi szőlőművelés által jórészt eltüntetett erődítmény. Dénes József véleménye szerint a késő középkori castellum helye a Várhegyen nem lehetett.

Szintén megemlítendő, hogy a 16. század második felében a Nádasdy család erődített kastélyt épített a településen. 1580-ban Nádasdy Pál és Tamás egy belső tornyos, négybástyás, emeletes kapuval ellátott castellumon osztoztak meg. Dénes József régész korábbi terepi megfigyelései szerint ez az erődítés a templomdombtól alig 100 méterre keletre helyezkedett el. Halvány részlete a kertek végében a játszótér mögött még érzékelhető.

Források:

Takács Károly - Nádasd település örökségvédelmi hatástanulmány - 2011
Paulovics István - Jelentés régészeti lelőhelyről - Paulovics hagyaték - Magyar Nemzeti Múzeum
P. Hajmási Erika - Ásatási dokumentáció a Nádasd, Rk. templom ásatásról. Savaria Múzeum
Kiss Gábor - Előzetes régészeti szakvélemény a nádasdi "Egyetértés " MTSz. meliorációs tanulmánytervéhez
Ilon Gábor - Vas megye megújított lelőhely-nyilvántartása, 2008
Dr. Dénes József - Nádasd erődítései - Terepbejárási feljegyzések

GPS: É 46° 57.888 (46.964806)
K 16° 36.782 (16.613026)

Információk: A rotunda és torony a település központi részén, a templomdombon elhelyezkedő jelenlegi templom keleti oldala mellett található.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció