Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szászszentgyörgy - Sankt Georgen - Sângeorgu NouRomániaErdély és PartiumBeszterce-Naszód vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Szászszentgyörgy a Mezőség északi felében, a Szamosmelléki-dombvidék Sajói ágában, a Lekence- (Kecsedi-) patak bal partján fekszik. 1317–1320 között és 1332-ben S. Georgio, 1440-ben Zentgyirurgh néven említik a források. 1306-ban már temploma volt, ebben az évben említik plébánosát is. 1602-ben Basta generális csapatai felgyújtották a falut és a templomot. A leégett templom újjáépítésére 1623-ban a danzigban élő szentgyörgyi Johann Hutterus 40 aranyat adományozott.

Az 1300-as évek elején már bizonyosan álló, Szent György tiszteletére szentelt templomot a 15. században egy késő gótikus, kívül támpillérekkel megerősített csarnoktemplommá építették át. A nyugati kapu, a diadalív, valamint a sekrestye bejárata csúcsíves formájú. A sokszögzáródású szentélynek három csúcsíves, mérműves ablaka maradt fenn. A déli kapu portikuszának falán egy 1528-as évszám látható.

1640–1650 között a templom tetőzetét javították, majd 1740 és 1750 között némileg átalakították az épületet. 1780-ban egy barokk kori átépítés következett: a templomot nyugat felé meg hosszabbították, a hajó és a szentély cseh boltozatot kapott. A nyugati, az északi és a déli oldalon karzatokat emeltek. A régi szentségtartó fülkét befalazták. Mindezen munkálatokat Samuel Schmedtau irányításával végezték el.

1923-ban renoválták a templomot. 1953-ban a szentély falain és a templomhajón repedéseket fedeztek fel. Az orgona ebben az időben már használhatatlan volt. A templomot 1977-ben eladták a görögkeletieknek, akik azt nem sokkal később renoválták.

A templomtól külön, tőle keletre magasodó, négyzet alaprajzú harangtorony földszintje feltehetően középkori eredetű.

A harangtornyot 1740 és 1750 között átépítették, 1781-ben azonban a faluban tomboló tűzvész során leégett, a paplakkal és 60 lakóházzal együtt. Négy évvel később helyreállították.

Az egykori templomvárra ma már csak a sekrestye északi falából nyíló, nagyméretű kulcslyuk alakú lőrés, valamint a különálló harangtorony – egykor valószínűleg kaputorony – emlékeztet. A templomot övező ovális védőfal napjainkra teljesen elpusztult.

Forrás:

Karzcag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 792-793.

GPS: É 46° 57.717 (46.961956)
K 24° 21.378 (24.356300)
Várak.hu mobil applikáció