Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Károlyváros (Karlovac, Gradac) - Orlica - félbehagyott erőd

A már fennálló károlyvárosi erőd végében, attól nem messze lévő másik erődítést, feltételezhetően N. Doxat Demoret, vagy A. Weiss (lásd az előző fejezetet) javaslata alapján építették fel . Az erőd kitűzésének és felépítésének, 1733-ban kezdtek neki, ám az építkezések jó néhány évig eltartottak [60]. Az építkezések azon ok miatt maradtak félben, hogy a régi (károlyvárosi) erőd felújítását és modernizálást folytatták.

A megkezdett erődöt, a Kupa folyó bal oldalán, a Korana folyó kupai torkolatában helyezték el. Több, kölcsönösen hasonló ábrázolás maradt fenn, melyek alapján azonban nem kaphatunk világos képet a tervezet egészéről (51. kép).

Az erődítésnek a Kupára eső részén, csak gyenge falakat jelöltek, ami alapján az ítélhető meg, hogy csak veszély esetére szóló átmeneti, övező védőművekről van ez esetben szó. A másik oldal külső kontúrjának, határozottan tenaglie (fr. tenaille( jellege van, melyen belül számos, lünetta-hoz, vagy contragardé-hoz hasonló megkezdett védelem figyelhető meg [61]. Az ábrán egyetlen bástya sem felismerhető. Ennek az erőd-együttesnek a közepén, az Orlica patak, a Kupa egyik mellékfolyása folyt keresztül, és itt még egy kisebb elárasztott rész is volt.

E Károlyváros melletti erődkezdemény sohasem érte el működőképességének teljességét. Az erődöt egy viszonylag rövid idő, pár év alatt be lehetett volna fejezni, ám fennmaradt egy dokumentáció, egy különösen művészi kivitelezésű ábrázolás, mely még az erőd terveit is csak torzóban ábrázolja. Az alaprajz szerint, a megkezdett erődfalak, egy hatalmas területet fogtak volna közre. Az Orlica patakot valószínűleg elterelték volna, az erőd közepén lévő tavat pedig kiszárították volna. Az erődöt nyilvánvalóan a Kupa folyására tekintettel pozícionálták. Ám az ábrázolásokból és az erőd fennmaradt nyomaiból, csak kevéssé lehet állapítani az erőd, elképzelések szerinti szerkezetét, mivel az erőd magját meg sem rajzolták, mivelhogy az erődöt a külső szélétől befelé kezdték felépíteni, ami szinte elképzelhetetlen dolog.

A Vodstaj és Donje Mekušje falvak közti hatalmas területen, még ma is látszanak az erődfalak és a sáncok maradványai. Az erődfalak nagy része ellaposodott, vagy elvesztette valamikori alakját, mivel szántót alakítottak ki a helyükön.

59) Veiss, az 1738-as esztendőben, ezt az erődítést, Új Károlyvárosnak nevezték. Krmpotić: 1977. 367. oldal.

60) Kruhek: 1979. 98. oldal 61) Doxat 1734-es szövegéből idézve, azon védelemek, melyek kiépítése talán akkoriban folyamatban volt, többek között az alábbiak voltak: pajzsgát, lünetta, az alacsony oldalszárnyak kazamatázása, a contregradé-k falazása (HDA, Generalkomanda Varaždin-Karlovac, kut 3. ad 128.)

fordította: Szatanek József