Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Orsova - OrşovaRomániaBánságKrassó-Szörény vármegye - Új-Orsova, Ada-Kaleh erőd

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Az Orsovai- (Szretinye-)-hegység keleti lábánál, az itt északkeletre tartó Duna bal partján terül el Orsova (Orşova) városa. A várostól keletre, a Duna közepén emelkedett a vízszint fölé 1972-ig a török nevén Ada-Kaleh, 1788-tól általánosan ismert nevén Újorsova szigete.

A szigeten először Veterani császári tábornok emelt egy kisebb erődítményt 1690-ben, amelyet azonban a törökök hamarosan elfoglaltak. A Duna 1972-es felduzzasztásáig itt elterülő, közismert erődöt Mercy tábornok kezdte építeni, miután 1717-ben elfoglalta a szigetet. Az 1750 méter hosszú szigeten elnyúló erődítmény egy négybástyás vár volt, amelyet  a sziget fontos pontjain további tüzérség elhelyezésére is alkalmas védművekkel egészítettek ki. Az erőd területén számos bombabiztos kazamatát építettek fel, melyek lehetővé tették a katonák és a tüzérségi eszközök rejtett és biztonságos elhelyezését. Erre nagy szükség is volt, hiszen a Duna mindkét partján magas hegyek emelkedtek a sziget fölé, ahonnan könnyen meg lehetett figyelni az erődön belüli mozgást. 1736 előtt a jobb parton megépítették a sziget védelmét segítő Erzsébet erődöt, amelynek kazamatázott építményei magasan felkúsztak a hegyoldalra. A bal partra is terveztek építeni egy kisegítő erődöt, azonban ez az 1737-es török háború kitöréséig nem készült el. Ekkorra a bal partot csak kisebb sáncépítményekkel tudták megerősíteni.

A fontos stratégiai helyen fekvő, a dunai hajóforgalmat, így Belgrád vízi úton történő ellátását is ellenőrizni képes erőd birtoklása rendkívül fontos tényező volt a Török Birodalommal vívott újkori háborúk során.

1738-ban a török hadak Belgrád elfoglalására készültek, amihez uralniuk kellett Ada-Kaleh erődjét is. A Hadsi Mohamed vezetése alatt álló török csapatok 1738 májusában zárták körül a szigetet, amelyet azonban július 10-én Königsegg tábornok serege felmentett. Az újabb ostrom július 18-án kezdődött. A kiéhezett védők augusztus 15-én feladták az erődöt, amely 1790-ig török kézen maradt.

Az 1788–91-es orosz-osztrák-török háború során 1788. november 5-én kezdték meg az osztrák csapatok az ostromot, amely végül a török védők kiéheztetése után 1790. április 16-án a vár feladásával végződött. A szigetet az 1791. évi szisztovói béke értelmében rövidesen vissza kellett adni a törököknek. 

Az 1849. augusztusi vesztes mehádiai ütközet után a magyar sereg maradványai és több magyar politikus is Ada Kalehen lépett török földre. 1867-ben a Porta Szerbia javára lemondott a Fort Elisabeth-ről. 1868-ban Obrenovics Mihály szerb fejedelem leromboltatta a jobb parti Erzsébet erődöt.

 

Az 1877–78-as orosz–török háború után a sziget különleges jogállást nyert. Az 1878. májusában Bécsben aláírt osztrák–magyar és török egyezmény értelmében Ada Kaleh szigetét a szultán fennhatóságának fenntartása mellett osztrák–magyar csapatok szállták meg. Bár többször szóba került, hogy a területet formálisan is a Monarchiához csatolják, ez különböző okok miatt nem valósult meg. A sziget az első világháború után, az 1923. július 24-i lausanne-i békekötés után került véglegesen Romániához. A Vaskapu I vízierőmű építésekor a duzzasztással megemelt vízszint 1972-ben maga alá temette a szigetet, az akkor még meglévő erőd épületeivel együtt.   

Link:

Pászti László: Újorsova erődje. In: Várak, kastélyok, templomok. 2005./I/3

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 364-365.

GPS: É 44° 42.897 (44.714951)
K 22° 27.178 (22.452969)
Várak Kastélyok Templomok évkönyv