Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A Kupavár környékén van Pácod-puszta, az egykori falu nevét őrzi. A középkor vége felé a Hahótiak építhették, akiknek a 14. század végétől voltak itt birtokaik. A vár feltehetően középkori castellum volt. Első említésekor, 1546-ban a kis várban 25 lovas és 16 gyalogos tartózkodott.156 1547-ben Horváth Porkoláb Márton vezetésével 100 lovas Pácodon való állomásoztatását határozta el az országgyűlés. E helyett azonban az 1548. évi összeírásban Pácodon csak 12 gyalogos, 1550-ben pedig 12 lovas és 12 gyalogos szerepelt.157 Ekkortájt Nádasdy kapitánya Horváth Porkoláb Márton tiltja a Pácod környéki falvaknak az adózást, a szolgálatot Allya Mátyás korotnai kapitány számára. 1550-ben is említik és ekkor 6 hajdú védte.158 1555-ben a castrum néhai Horváth (vagy Porkoláb) Márton özvegyéé, török csapatok elfoglalták és felégették. A két Pácod (Alsó- és Felső-) ősi birtokosai a 14. század végétől a Hahótiak voltak. 1515 táján a Perneszyek birtokában is volt.

Draveczky Balázs 1964-ben kutatást végzett a Kupaváron, leírását az alábbiakban foglaljuk össze: A Kupavár 35x45 méter nagyságú, meredek oldalú, mesterséges domb. ÉNy-i oldalából homokot bányásztak. Draveczky 15x1 méteres kutatóárokkal É-D irányban átvágta. A D-i peremtől 4,7 m-re árok bontakozott ki, melynek átmérője 3-3,20, mélysége 2,45 m volt. Az árok alján kevés késő bronzkori és sok török hódoltság kora előtti kerámiatöredék volt. A lelőhellyel Jankovich Bésán Dénes is foglalkozott, véleménye szerint a Rinya mocsaras völgyén való átkelést is biztosította.

(Magyar Kálmán – Nováki Gyula : Somogy Megye várai a Középkortól a Kuruc korig – 57. oldal)

/Fidrich Tibor/