Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

IharosMagyarországSomogy megyeSomogy vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

Árpád-kori eredetű, a török időkben erodített templom 

Vármegye: Somogy 

Ország: Magyarország 

Régió: Somogy megye 

Helységnév 1: Iharos 

Iharosról és az iharosi templomról (Egyházi iratok alapján) 

Elhelyezkedése: az iharosi temetőÉ-K- i részében. A felszínen maradványok nem láthatóak. Légi felvétel alapján több falszakasz is beazonosítható. 

Papja Mihály, aki 1334-ben három garast fizet pápai tized fejében. Plébánosa 1542 dec. 7. táján Ambros. Iharos plébánosát említik 1544-ben is. 

Középkori temploma, toronnyal, sekrestyével a 'legszebben kiépített' - keletelt. A falun kívül, attól ¼ órányira, a régi település helyén, kis dombon állt. Temetőövezte. Vele kapcsolatban 1557-ben Zala Jakab kanizsai tiszttartó ajánlja Csányi Ákosnak, Nádasdy Tamás foemberének: 'Jó volna az iharosi szentegyházat megerősítenünk, az (pogány)szentpéteri kolosthromnál jobb volna, mind istrázas (strázsás) helynek, mind a szegénységnek oltalmára és a kóborló lathor hajduk ellen.' 

A török világban hihetőleg az evangélikusok használatába jutott, akiknek prédikátora 1631-ben a Turóc megyei Simonides Tamás. 1690-ben az iharosi templom elhagyatott , de 1tornya a legszebben díszített a szentek képeivel, akiknek a neve mára már nem ismeretes' még 1721-ben is , sot kőfalai, és ezeken belül bérajzolt Szenteknek képei még 1746. február 8-án is láthatók. 

A templom helyreállításáról 1766. jan. 28-án Borsfay Antal iharosberényi plébános ezeket írja: ' …már az elmúlt év értesítéséből, és az excellenciás elöljáró úr (t.i. Keller vagy Koller Ignác) kegyesen adott engedélyéből, miként Iharos újjáépítésérol saját költségemen gondoskodtam, szintúgy annak az Isten-házának újjáépítésére, amely az iharosi mezőben négyszögletű formára (épült), ahogy a keleti oldalán szilárdan álló romok (régi kövek) mutatják, tehát ugyanannak a fölépítésére (föltámasztására) minden gondomat és igyekezetemet úgy ráirányítottam, hogy anyagiak dolgában a (petitio = ) a szükségeseket már összehordattam. 

Mivel pedig mészről való gondoskodás szerfölött nehéz lett volna az igen nagy távolság miatt – (kéri a püspököt) – hogy amennyiben O excellenciája ott, Sümegen valamennyi meszet küldene, amint lehet, előbb kegyesen kiégetni engedélyezné. A kőművesmester ugyanis 300 mérőnél többet kér, hogy a tavaszi idő beköszöntével, miután az anyagot mind összehordták, a templom építésébe azonnal belefoghasson. Téglákra pedig, hogy az (épület) eredeti állapotába teljesen visszakerüljön, több mint százezerre van szükség. Ezekről Illusztrisszimusz Inkey Gáspár generális úr gondoskodik az elegendő faanyaggal együtt bőségesen. Munkásokat az elkészítéshez azonban nem ajánl fel, azt ő mind az én gondomra hagyja, hogy a gondot én vállaljam. 

A kőműves az áccsal 500 forintot kér (igényel) – mégpedig a torony fölépítése nélkül. Csak a sekrestye fölötte az oratóriummal, fölfalazott oszlopokra előrenyúló kórussal. A torony alatt délről Krisztus koporsója (szentsír) északról pedig kápolna, azaz loretói oltár. Négyszögletu maradna a szentély, amely keletre kell, hogy forduljon (nézzen)'. 

A templom restaurálását megkezdte Inkey Gáspár 1766-ban, folytatta és befejezte fia, Károly, felhasználván a költségekre P. Kozma Imre prefektus és Borsfay Ferenc iharosi plébánosnak erre a célra rendelt 300 ill. 400 forint hagyatékát. 

1773-ban a templom fedele elégett. 

1778-ban szalmával, 1815-ben fazsindellyel fedett.

1805-ben építménye vakolatlan, dezolált, repedt falú, tornya összedőléssel fenyeget. 

1822-ben a szakemberek a templomot nagyon veszélyesnek mondják és egyházi ténykedés végzésére alkalmatlannak nyilvánították. Rövidesen rá, lebontották és anyagát beépítették a mai templomba.” 

  

A templom erődítésérol a török időkben 

2000- ben Perjési Sándor iharosi erdész az alábbi adatokat közölte a régi templommal kapcsolatban, elmondása szerint a török időkben egy 50-100 fős vallon zsoldos csapat védte Iharost. Ide kapcsolódhat az a levél, amelyet Zele Jakab írt a falu akkori földesurának, tiszttartójához Csányi Ákoshoz, melyre már az egyházi iratokban is utalás történt. Várról nem tudunk, hogy állt volna valaha Iharosban, így a fent említett vallon zsoldos helyőrség a falu egyetlen kőépületében a templomban illetve annak környezetében állomásozhatott. Tudjuk azt is, hogy Kanizsa várának török kézre kerülése (1601) előtti időben egy évig Iharos, Kanizsa várának tartozéka volt. Perjési Sándor a fenti adatokhoz a szigetvári Vármúzeumban jutott hozzá, ahol a korabeli, végvári védrendszert felvázoló térképeken látta azt. 

Tolnai Gergely a fent említett Zele Jakab levél és más korabeli írások alapján a következőket állapítja meg az alábbi templomok erődítéséről: ' A kutatások során újonnan ismerté vált 13 (Balatonszabadival együtt 14) erodített templom közül hatot (Balatonszabadi, Balatonszárszó, Csengele, Hódmezovásárhely, Ikervár, Makó) a lakosság erődített meg, míg ötöt (Iharos, Marcaltő, Nagykőrös, Somogysámson és Zalaegerszeg) a katonaság... Sikerült hat korai, 16. századi forrást is találni templomerődítésre: Zalaegerszeg, 1541, Tata, 1543 elott, Somogysámson, 1548 (vagy nem sokkal korábban), Iharos, 1557 elott, Tokaj, 1565 elott, Vécs, 1594.' 

Az erődítés minden bizonnyal elkészült, valószínuleg a katonák is azért állomásoztak Iharosban, másrészt adatok vannak arról is, hogy a szomszédos Somogycsicsó község is elpusztult az 1550-es években, amelynek lakói Iharosba települtek át, feltételezhetően a falu jobb védelmi rendszere miatt. Később Kanizsa eleste után Iharos is elnéptelenedett, a falubeliek emlékei alapján, ekkor a törökök felgyújtották a templomot. 

Az erődítés tényét sokáig alátámasztotta a temető keleti határának domborzati sajátossága is, ahol a fal feltételezett nyomai láthatók voltak a mai temető kerítés mellett, itt rengeteg téglatörmelék és tégla darab került elő, (valószínűleg a mélyebb rétegekben a fal is megtalálható) valamint a domborzati viszony is ezt tükrözte, egész pontosan 2001-ig, amikor az önkormányzat talajgyalulást végeztetett a terület felett. A temetőben a légi felvételeken is látható L alakú tuja sorpár alatt is falat feltételeznek, mivel a fasorok között jellegzetesen domború a föld. 

  

Legújabb kutatások 

A templom falai nem láthatók szabad szemmel, ha valaki kisétál a temetőbe, ezért szükséges volt légi fotók készítése a helyről. 2004. július 22-én a délelotti órákban, egy távirányítású modell helikopterre szerelt digitális fényképezőgép segítségével légi felvételek készültek a templom vélt helyéről. A fotók elkészítése Horváth Tibor fényképész és Almási István pilóta jóvoltából valósulhatott meg. Nos, ezeken a képeken már láthatóvá váltak épületek falainak nyomai a magasból. Néhány képen kirajzolódni látszik az egykori templom fala is egy lehetséges félköríves szentéllyel. A fényképek kiértékelésére 2009-ben került sor, amikor megnézte azokat dr. Költő László úr és M. Aradi Csilla középkor kutató régész, aki az erődített templomok és kolostorok területén specialista, egybehangzó véleményük az volt, amit mi is megállapítottunk, hogy a templom falai viszonylag felismerhetők és mellette más épületek nyomai rajzolódnak ki. 

2009. november 16-20. között a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága részéről Molnár István régész végzett ásatásokat a templom feltételezett helyén, ahol sikerült több helyen megtalálni a középkori keletelt falakat, illetve sírokat, kódex vereteket és Árpád-kori cserép maradványokat. Valószínűleg a templom és nem az erődítés falai kerültek elő. A feltárt sírokban találtak fegyverekből származó ólomgolyókat is, vélhetően a török idok harcaiból származókat. A teljes kutatási anyag közzétételét 2010 tavaszára ígérik a szakemberek. 

Horváth Győző

Források:

Monumenta. Episc. Vespr. II. 76. 

Egyháztört. Emlékek, Budapest, 1909. IV. 141. 

Payr Sándor, a dunántúli evangélikus egyházkerület története, Sopron, 1924. I. 475. 

O. L. Urbaria et conscriptiones, fasc. 27. ar. 1. 

Veszprémi káptalani levéltár. Capsa 74. 

Veszprémi püspöki levéltár, Acta negotius relig. cum acatholica concernentia, fasc. V. 

Veszprémi püspöki levéltár, Acta parochialia districtus Csurgóiensis. fasc. c. VII. 

Tolnai Gergely: Újabb adatok a magyarországi erodített templomok adattárához (Castrum 2005/2 Budapest)

GPS: É 46° 20.138 (46.335625)
K 17° 5.250 (17.087502)
Bakonybél - Monostor
Új feltöltések, frissítések
15JúnCsesznek - Vár
12JúnBarcarozsnyó - Vár
04JúnMalajesd - Vár  ▪  Döbrönte - Vár
03JúnZalaszántó - Tátika
23MájSzelindek - Vár
22MájKarakó - Vár  ▪  Bükkábrány - Temető
21MájZalaszegvár - Ókarakó
Ajánlott látnivalók
Hölgykő
VároslődHölgykő
Keresési előzmények
Iharos - templom