Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Háromszlécs - Közép-Szlécs, templom

A Liptó megyében álló Háromszlécs (Sliace) faluban régi gótikus erődített templomot látogathatunk meg. A templom első neves leírója, Könyöki József feljegyzi róla: „A templom szentélye nyolcszögű apszissal bír, boltozata és ablakjai csúcsívesek, a boltozatot az egyszerű, földig érő fél oszlopokból kinövő gerincek tartják. A főoltár renaissance korból való csinos mű. A hosszhajó egyszerű boltozata háló alakú, a gerincek átmérője kis háromszöget képez, és alig emelkedik ki a boltozatból. A hajó boltozata minden esetre későbbi mű. A fából épült zenekarzat többszínű díszítményekkel van ékesítve, és a hajó mindkét oldalán tekervényes faoszlopok által tartva egész a diadalívig terjed. Egykor mind a szentély, mind a hajó ki volt festve, miről számos helyen talált nyomok tanúskodnak. A hajó két gyönyörű szárnyas oltárt tartalmaz, melyeken a képek Dürer korából valók. …A templom falai támoszlopokkal bírnak, és az építmény szintén erős védfallal van körülvéve. A canonica visitacio szerint e templom 1334. évben épült”.

Myskovszky hat évvel később szintén említi a templomot és erődítéseit: „A dombon álló temploma lőréses fallal kerített, s a megye régi templomai közé sorozandó.” Hosszas értekezése során megemlíti, hogy …”a hajó északi falán belül és a szentély körfalán észrevehető nyomokból kitűnik, ezen templom is festményekkel volt díszítve, melyek azonban nagyobbrészt még a mészréteg alatt lappangnak. Legjobban észrevehetők a hajó északi falán levő falfestmények, hol különösen néhány alak correct körrajza és egy koragót díszítmény, stylizált leveleivel e festmények érdekességéről tesz tanubizonyságot." A templomnak ezen Myskovszky által észlelt freskóit napjainkban már a mészréteg alól kibontva, helyreállítva szemlélhetjük meg Divald Kornél, a Felvidék templomainak 20. század eleji kutatója szerint a templom egyhajós, gótikus épület, déli oldalán toronnyal. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, s két keresztboltozattal látták el, melynek bordái, az apsziséihoz hasonlóan féloszlopokon nyugszanak. A hajó 17. századi, dongaboltozatos.

A templomot ma visszabontott, zsindellyel fedett, külső támpilléres kerítőfal övezi. A falban néhány helyen kulcslyuk alakú lőrések láthatók. A kerítőfal D-i oldalán kaputorony áll, az É-i oldalon, közel a falba vágott egyszerű ajtónyíláshoz, a falsíkhoz egy tárolóépületet emeltek. A kerítőfal Ny-i oldalán újkori, nagyobb kapu van.

Forrás:

Könyöki József: Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- és Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra. Archeologiai 

Közlemények. VIII. kötet. II. füzet. (1870-1871). 93-94.

Myskovszky Viktor: Liptómegye középkori építészeti műemlékei. Archeologiai Közlemények. (1877.) XI. köt. / II. 

füzet. 50-52.

Plank Ibolya: A „szentek fuvarosa”. Divald Kornél Felső-Magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. Bp. 

1999. 167.

/Karczag Ákos/