Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A Baranya megye földrajzi nevei című kiadvány alapján, (I-II. Szerk.: Pesti János. Pécs, 1982. I. 632. 125/63), „Várhelynek is nevezik. Kellemes kilátású dombos hely sáncokkal, kő- és tégladarabokkal. Közepén Török-pince nevű mély lyuk, melyből emberi csontok és téglák kerülnek elő.”

Engel Pál adatai alapján, a települést a forrásokban, mint Ellősfalva, Helösfalu jelenik meg. A plébániatemplomát 1332-ben és 1337-ben is megemlítik, amikor is a pécsi főesperesség alá tartozott. A falu, a vár említése nélkül, 1431-1565 között a Németi nemzetségből való Mekcsei család birtokában volt. A Dénes József által későközépkori castellumnak tartott vára is ekkor épülhetett, valószínűleg a család birtokszékhelyeként.

A falu a törökkorban a szentlőrinci nahije része volt, de váráról e korban sem tettek említést.

A várhely rövid leírása:

A várhely a faluba bevezető út északi oldalán, a temető déli kerítésének előterében található. A várhelyhez, illetve a temetőhöz jól kiépített műút vezet. A temető előtt leparkolva, az önkormányzati területen fekvő várhely kényelmesen bejárható. Az északról délnek ereszkedő dombhát déli végén elhelyezkedő, kb. 40x30 m területű vár két részre osztható. A dombhátról egy árokkal leválasztott vár északi felét elfoglaló, kb. 20x30 m területű belsővár a sűrű bozót miatt bejárhatatlannak bizonyult. A „belsővártól” kb. 2 m mélyen fekvő, szintén kb. 20x30 m területű külsővár ma egy legelő, így növényzet nem nehezíti a bejárását. Romok, falmaradványok sehol sem láthatók. A külsővár nyugati és déli oldalán egy „L” alakú, kb. 0,5 m magas terepalakulat figyelhető meg. Itt talán egy épületsor támaszkodhatott a várfal belső oldalának.. A külsővár délkeleti sarkában egy kb. 4 méteres, kerek süppedés látható, talán egy torony maradványaként. A vár területén a helyiek által említett „Török-pince” már nem észlelhető. A külsővár déli oldala előtt, egy kb. 10 m széles árok erősen feltöltődött maradványa látható. Az árok túlsó oldalán egy kb. 15 m széles sánc húzódik. A terep innentől elsőbb kissé meredeken, majd egyre enyhébb eséssel fut le a bekötőútig. A vár nyugati oldalán egy természetes, vagy részben mesterséges árok/horhos szalad a hegynek fölfelé. Ez a horhos képezi a temető keleti oldalát is. A horhos keleti oldalán, a várral párhuzamosan, majd a várral egy magasságban egy sánc fut végig. Hogy mesterséges e, vagy természetes, azt csak egy régészeti feltárással lehetne tisztázni.

A várhelyet 2011. október 23-án és 2012. március 15-én bejárta Szatanek József és Szatanek Kata.

Szatanek József