Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A Sztupnica patak vidéke a 13. szd közepétől a vodicsai Babonics grófok birtokában volt. Az ő részükre 1265-ben kiadott birtokadomány megerősítő oklevelekben említődik meg Žirovac (Sirnouicha) és Stupnica (Stopnicha) birtoka.

Sztupnica 1347-ben egy rövid időre a Rátót nembeli Paksiak kezére kerül, ám még ez évben, Paksi Olivér sztupnicai birtokáért, I. Lajos király a Trencsény vármegyei Lednice várát adja, majd többszörös csere után a Bribiri grófok kezére került a többi, Zríny vidéki birtokokkal együtt, akiket ettől kezdve, az újonnan megszerzett Zríny vára után, Zrínyieknek neveztek. A Zrínyiek a birtokai védelmében a török veszély miatt, a 15. szd. második felében a már álló Zríny, Pedalj és Gvozdanszkó várak mellé egy sor kisebb várat is emeltek, mint Jamnicát, Lesznicát és Dobra Njivát a mai Kuljani faluval szembeni szigetre. Feltehetően ez időben (1488) kerülhetett sor az addig használaton kívüli, sztupnicai vár felújítására is.

A 16. szd. vége felé, Sztupnica vára alá Gornja és Donja Stupnica, valamint a kosztajnicai járáshoz tartozó Podzavrški falvak tartoztak.

A törökök valószínűleg 1558-ban foglalta el, Lesznica és Pedalj váraival együtt.

A vár mai állapota:

A sztupnicai 224-es magaslatot 2012. április 19-én, Dénes József lokalizációs adatai alapján játruk be Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A „várhely” területén romokat nem találtunk, így egy itteni vár/toronyvár létét sem megerősíteni, sem elvetni nem tudjuk. Ennek okán, újabb és értékelhetőbb adatok előkerüléséig, ezt a helyet azonosnak tartjuk Sztupnica várával. Ám, a dombtetőn látható kettős süppedés, valamint a dombtetőt a keleti, magasabb területtel összekötő nyereg kialakítása mindenképpen valami erődítésre utal. Magának a dombnak az elhelyezkedése is alkalmas arra, hogy a domb aljában elhaladó utat, a nem túl magas, de három oldalról meglehetősen meredek dombról ellenőrzés alatt lehetett tartani. Ha valóban itt állt a középkori forrásokban megemlített Sztupnica vára - mely előbb egy kisebb jelentőségű birtok székhelyeként, utóbb (1488-tól) talán a jelentősebb pedalji vár elő-váraként működhetett - akkor az csupán egy kb. 4x6 méteres toronyból, valamint keletről, egy ugyanekkora előudvarból, vagy csak egyetlen, kb. 4x12 méteres, toronyszerű építményből állhatott. A „torony” épülettől keletre húzódó nyereg déli oldalán egy sáncszerűség húzódik, ami az alatta húzódó, a várba felvezető utat védhette. A ma is meglévő felvezető út, a domb nyugati aljából indul, majd a déli oldalon halad egészen a „várhelynél” magasabban lévő magaslatra. A magaslatot elérve, nyugatnak visszafordulva kényelmesen lehet lejutni a domb végére. Az egész magaslat „várszerűbb” lenne, ha ezt a nyergen vezető utat egy keresztárokkal átvágták volna, de ennek nyomára nem leltünk, igaz, a nyereg egy ponton alig kocsi méretűre szűkül.

Az sem tartható kizártnak, hogy a dombtetőn látható süppedések, egy II. világháborús figyelőállás, vagy géppuska fészek maradványai, ám ezt csak egy régészeti kutatással lehetne tisztázni.

Szatanek József