Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„Raducsnál (Raduč) Sladović és Fras is említ egy várromot, amiről Glavinić azt írta, hogy ez a vár egykor a messzi síkot védte. Manapság alig megkülönböztethető nyomai vannak. „

7.10 Raducs – Raduč, Gradina

Ez a vár, Lovinác várának a szomszédságában, a mai Lipac Radučki falunál találkozó Radučica, Grginca és Mićina patakok fölötti, Gradinának nevezett dombon állt (639 m tszfm). A vár építtetői a Mogorovics nemzetségbeli, Petricsevics házba való Hreljac-ok lehettek, akik Raducsban voltak birtokosok. Bizonyos, hogy a család tagja volt a 14. században megemlített raducsi Jakab zenggi bíró. Magát a várat először az 1577-es, a törökök által elfoglalt várakat felsoroló jegyzékben említik meg. A várral Mercator 1627-es térképén is találkozhatunk, ahol mint Raduc szerepel. A török időkben a várat, a török zsoldban álló martalóc vajdaságok egyikének a székhelyeként említik és a ribniki bég alá tartozott.

A vár egy kerek öregtoronyból és egy vele szemben álló, négyzetes toronyból, valamint a vár területét övező falakból állt, mint ahogy az, Kukuljević rajzából szépen látható. A várhegy tetején, ma már csak a kerek torony alapjait találhatjuk, míg a várat övező fal egy részét az alapjaiban, más részét csak a terep alakulatai alapján kísérhetjük végig, de helyenként már a fal helyét sem lehet biztosan megállapítani. A négyzetes torony nyomait nem sikerült fellelni, így csak egy régészeti feltárás adhatna választ a kerek toronyhoz való viszonyára, ahogy a vár kiterjedésére és az esetleges, falakon belüli más építmények létére is. A ma is látható maradványok alapján, a vár meglehetősen tágas volt.

A vár mai állapota:

A vár feltételezett helye 2011. 04. 04-én, a fent ismertetett adatok alapján, Keserű László és Szabó Tibor társaságában került bejárásra. A várdombon felszíni romok már nem láthatók, így erődítés létére csak a terepalakulatok utalnak.

Ezek szerint a domb legmagasabb pontját egy feltehetően kerek torony foglalta el, amitől kb. 15 méterrel egy újabb, esetleg négyzetes torony rajzolódik ki. A két „torony” között egy mára kicsiny sánccá kopott, a felszíni sziklákat is magába foglaló védőfal lehetett. A dombtető északi részét egy mély süppedés foglalja el, ami a sűrű bozót okán, nem átlátható. A dombon számos 20. századi lőállás is látható, így nem lehet biztosra állítani, igaz kizárni sem, hogy a forrásokban szereplő vár ezen a helyen állhatott. A kétséget növeli az is, hogy e várhelytől nyugatabbra egy „Gradina” nevű topográfiai pont is található, ám azt a környék bejárása nem érintette, így arról mást elmondani nem lehet.

/Szatanek József/

Forrás:

Dj. Szabo, Sredovječni gradovi… (Zágráb, 1920. 210. oldal)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like