Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BudapestMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Érseki vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Érseki vár

A Margitsziget a középkori időszaktól egészen a 19. századig három részből állt. A mainál lényegesen keskenyebb középső szigetből, az északi végen, a mai Dagállyal szembeni Fürdő-szigetből, valamint a Festő-szigetből a mai sziget délnyugati részén. A Festő-szigetet a 19. század végén a Margit-szigethez csatolták, a Fürdő-szigetet pedig 1874-ben elkotorták.

A margitszigeti érseki vár a Margitsziget északi részén felépült erődítmény volt, érseki házzal, toronnyal és egy hozzá tartozó faluval (Szent Pál falva). Egy 1253-ban kelt oklevél szerint valószínű, hogy építtetője Benedek érsek, korábbi budai prépost volt. A sziget északi csúcsán az esztergomi érsekség vára a védelmi szerepe mellett egyházi méltóságok pihenô helye volt.Erre a célra azért is alkalmas lehetet, mert a közelében létezett „Fürdô-sziget”  hôforrásait számos forrás említi.

A vár megépítése a tatárjárás utáni erődítés rendszer kiépülésével függ össze. Régészeti leletek és írásos adatok alapján a vár a kor kiemelkedô építészeti remeke lehetett. Építésére talán a másik szigetvég Johannita várával szinkronban, a királyi rezidencia és a mellette alapított domonkosrendi apácakolostor védelme érdekében került sor 1250 táján.

Először IV. (Kun) László 1278-ban kelt adomány levelében említik, majd 1285-ben Tamás váci püspök vette bérbe, hogy a zavaros időkben itt őriztesse a javait. Az érsek 1294-ben eladta, későközépkori története ismeretlen, Egy 1355-ös oklevélben már romként szerepel, majd a későbbiekben is csak mint romot említik.

A vár kinézetéről annyit tudni, hogy a központja egy nagyméretű torony volt, emellett állt a kúria és ezeket kerítette be a falrendszer. Az alacsony dunai vízállásnál, az 1800-as években még látható falmaradványokat az áradások lassan betemették. Az 1950-es években végzett régészeti feltáró munkák során a vár helyén már csak alapfal maradványokat találtak. A helyszíni kutatás célja a középkori objektum helyének közelebbi meghatározása volt.

A kutatásokat egy 1872. évi térképen látható és feltehetően egykor az említett várhoz tartozott falmaradvány közelében indították meg. Két, párhuzamosan húzott, észak-déli irányú kutatóárokban az Árpád hídtól délre lévő területen sikerült feltárni az egykori érseki vár egy erősen lepusztult alapfal-részletét, valamint felszínre került a falhoz tartozó, terrazzo szint, amelyet 12-13. századi kerámia keltez.

Források:

Bercsek Péter : Mûalkotások a Margitszigeten - Ismeretterjesztô gyûjteményes összeállítás
1957. Régészeti füzetek 10. száma 45. old - Feuer Istvánné : Bp. III. Margitsziget. Érseki vár. /24.IV./
Irásné Meus Katalin: Régészeti adatok a budapesti 11-13. századi királyi udvarhelyek kutatásához
Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 114. old.

GPS: É 47° 32.286 (47.538094)
K 19° 3.266 (19.054428)

Információk: Az egykori érseki vár az Árpád-híd, szigeti végében helyezkedett el.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv