Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tövis - Dreikirchen - TeiuşRomániaErdély és PartiumAlsó-Fehér vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Tövis - HUNYADI KOLOSTORTEMPLOMA

Amint a templom nyugati kapuja feletti felirat megörökíti, a templomot Hunyadi János építteti 1449-ben: „Anno Domini MCCCCXXXXVIIII Johannes de Hunyad regni hungariae gubernator.” (Balogh J.: Az erd. renaissance. 50.)

Előzménye a szentimrei csata, majd a törökök felett aratott nagyszebeni győzelem, amelynek zsákmányából építteti Hunyadi a tövisi kolostortemplomot és a bojtorit. Az építést vezető Konrád brassói kőművesmester a munkájáért 1455-ben a fogarasi Sárkány birtok felét kapja. (Entz G.: A gyulafehérvári székesegyház. 116.; Kelemen Emlékkönyv. 260.)

Szép gótikus templom volt, gótikus bordázattal készült mennyezettel, melyből csak a bordaindítások maradtak meg és a sekrestye hollós zárókőbe futó gótikus boltozata. Csúcsíves a nyugati bejárat kőkerete, valamint az északi befalazott, szintén csúcsíves ajtókeret, és a magas gótikus ablakok kőrácsainak töredéke.

Tornya, a ferences hagyományokhoz hűen, a szentély mellett áll. Hunyadi ugyanis obszerváns ferenceseket telepít a templomhoz csatlakozó emeletes kolostorba. A ferencesek 1551-ig, vagy mások szerint 1554-ig maradhattak itt, amikor a reformáció vagy a török támadások következtében elhagyják a kolostort és a templomot. A törökök a kolostort lerombolják, de a templomot megkímélik. Az épületekre azonban mégis pusztulás vár. A gótikus boltozatok beomlanak és a templom 1701-ig fedél nélkül küszködik a romboló idővel. Ekkor a fent idézett adat szerint Apor István hozatja helyre, barokkos boltozattal látva el a templomot és a kolostort, de az eredetitől eltérve, csak egy szinttel építve vissza.

A templom középkori emléke egy feszület, bár nem bizonyos, hogy eredetileg ebben a templomban őrizték-e. Eredetéről a Historia Domus értesít: Egy vallástalan ember halászott a Marosban. Ez a kereszt akadt a hálójába. Káromkodva dobta vissza. Másodszor, sőt harmadszor is kihúzta a hálója. Erre annyira megdöbbent, hogy megtért. A katolikus hívekkel összefogva a falu főterén egy nyitott kápolnát emelt s ott helyezte el a feszületet. 1937-ben a kápolnát lebontják, hogy helyet adjon az új görög katolikus templomnak. Anyagát a plébánián helyezik el, a feszületet meg a templomban.

Szintén középkori emlék két sírkő: 1477-ből Dengelegi Pongrácz Jánosé („Hic est sepultura nobilis quondam magnifici Johannis... 1477” és 1479-ből a Zay család sírköve.

Az 1701-ben megújított templom három oltárt kap, amelyek helyett Csató Ferenc plébános 1895-ben gyönyörű gótikus oltárokat faragtat kőből. Hasonló kivitelben készül a szószék, a keresztelőkút és a karzat rácsa. (Az Oltár. III. 137–141.)

A mellékoltárok képeit (Szent István, Szent László) Kirsch István festőművész készítette. A régi oltárképet is megőrizték címeres feliratával: „Perillustris Dominus Georgius Miksa fieri fecit anno obitus sui 1734.

Az adatok várépítésről is beszélnek, amiből kitűnik, hogy várfallal volt körülvéve. Ezért később is csak kastélynak emlegetik a templomot. Csupán emléke maradt fenn.

Falai nemcsak Hunyadit látták, hanem Kapisztrán Szent Jánost is, aki 1455 karácsonyát itt töltötte. (Az erd. kat. múltja és jelene. 30.)

A középkori ferencesekkel egyidőben apácák is letelepednek Tövisen. Házuk 1501-ben épül, s az 1550-es évekig vannak itt. Itt élt Judit nővér, akinek részére Nyújtódi András, székelyudvarhelyi ferences, a nővér testvére, 1526-ban lefordítja Judit könyvét. (Tonk: Erdélyiek. 134.)

A reformáció idején a katolikus lakosság egy része református lesz, de továbbra is maradnak katolikusok, mert még Báthori Zsigmond idejében is talál katolikusokat az ide küldött minorita, akinek Báthori átadja a templomot. Sőt 1615 után is, amikor Bethlen Gábor a katolikusok részére a templomot biztosítja. (Az erd. kat. múltja és jelene. 66.)

A XVII. század folyamán azonban a hívek (mind a katolikusok, mind a reformátusok) annyira megfogyatkoznak, hogy mindkét templom fedél nélkül romladozik, amíg Apor István a plébániatemplomot a reformátusoknak, a Hunyadi templomát a katolikusoknak meg nem javíttatja. Apor István pálosokat telepít a megújított templomba és kolostorba, akik 1786-ig maradnak itt, amikor II. József feloszlatja a rendeket. Apor István 1701-ben súlyos betegségéből való meggyógyulása alkalmából tett fogadalmára hivatkozva adja a pálosoknak a kolostort. Alapítványt is tesz 4000 forintban, és oltárok építésére külön 1000 forintos adományt ad, azzal a meghagyással, hogy a páterek minden pénteken lelke üdvéért Krisztus keserves kínszenvedéséről szentmisét mondjanak. (Gyéressy: Documenta Artis Paulinorum. III. 38.)

A XVIII. században római katolikus plébánia és református filiális egyház, amelyet Diódváralya lát el. (Benkő J.: Transsilvania. II. 163, 182.). E század elején római katolikus és református egyházközség van. (Helységnévtár. 1913.)

Léstyán Ferenc - Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai

https://mek.oszk.hu/04600/04684/html/931.html

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 12.383 (46.206390)
K 23° 40.581 (23.676342)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció