Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

GyugyMagyarországSomogy megyeSomogy vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Gyugy - templom, templomerődítés

Magyar Kálmán az Észak-Északkelet-Somogy erődített templomai című munkájában foglalja össze a következőket: A török 1543–1544-ben, majd 1555-ben támadta ezt a területet. A királyi hadvezetés gyors munkával, erődökkel igyekezett megakadályozni a törökök továbbterjeszkedését. Erős falaik és magas tornyaik miatt templomokat és kolostorokat is megerődítettek. De ugyanezt tették a törökök a meghódított területeken. Magyar Kálmán mindkét oldalra említ példákat. Az egykorú adatok azonban csak rövid említések, részletek nélkül, ezért Magyar kifejti, hogy még több, nem említett templomerődítés is lehet. Példa erre a Balatonszabadi határában ásatással meghatározott templomerőd.

Nováki Gyula és Magyar Kálmán figyelmét Josef Schönwälder bécsi várkutató mérnök hívta fel, amikor munkájában, mint bizonytalan templomerődként említi a gyugyi templomot. Gyugy község Balatonboglártól D-re, 11 km-re fekszik. D-i vége felett a dombon áll a katolikus templom. Első említése 1231-ből ismert, a faluval együtt a török korban pusztult el. Romjaiból 1733-ban átépítették, majd 1834-ben  felújították. Az 1990-es években ismét igen rossz állapotban volt. 1996–2004 között a régészeti ásatást és a falkutatást Gere László végezte el, melyet műemléki helyreállítás követett. A Ny-i bejárat előtt egy korábbi torony alapfalait találták.

Az eredmények részletes ismertetése napvilágot látott, ezek azonban csak a templommal foglalkoztak. A templomot félkörívben átfogó sánc régészeti kutatására nem volt lehetőség, azt nem is említik. Gere László lehetőségei csak a templomra korlátozódtak, de egy helyen a templomtól DNy-ra 3–4 m-re megkísérelte a sánc átvágását. Azonban újkori sírokra akadt a 1,5 m mély kutatóárokban, ezért a munkát abba kellett hagynia. Az átvágás kis részletében fal nyoma nem volt fellelhető.

Gerő László a sáncon még 19–20. századi sírköveket látott. Mindez arra mutat, hogy a sánc a 19. században már megvolt és rátemetkeztek, de ennél tovább, időben visszafelé egyelőre nem tudjuk követni. Az egykori erődítés korára egyetlen adatunk sincs. A község 1983–1992 közötti plébánosa ismerte a sáncot. A templomra a török időkben, 1536-ból származik az utolsó adat, ezután a romjait már 1733-tól említik ismét.

A templom környékével és annak rendezésével Örsi Károly foglalkozott, aki a felújítás előtti állapotot nagy vonalakban geodéziai felméréssel rögzítette. Leírása és elmondása szerint az igen rossz műszaki állapotú templomot járhatatlan bozótos vette körül, mély vízmosásokkal. A templomtól É-ra húzódó 10 m mély horhost részben fel kellett tölteni, hogy a templom meg ne csússzon, ezért a szakadék széle ma már messzebb látható. A D-i oldalon felvezető földutat kiegyenesítették, elegyengették, a sáncon kívül a K-i oldalon 20 m széles parkolót alakítottak ki, egyenesre simítva a felszínt. Mindez meglehetősen megváltoztatta a környéket.

A sáncot 2006 szeptemberében Nováki Gyula mérte fel. A templomot D, K és É felől, megközelítően patkó alakban sánc keríti. A sánctető D-i vége van legtávolabb, 21 m-re a templomtól, legközelebb a szentély mögött és az É-i oldalon, 5–7 m-re található. A sánc mindkét vége összekeskenyedik és teljesen ellaposodik. Legnagyobb belső magassága a DK-i sarokban van, 2 m, ugyanitt a sánctető 4 m-re szélesedik ki. A méretek a belső oldalon tekintélyes sáncot mutatnak. A K-i, külső oldalon azonban alig 50 cm-re emelkedik ki az autóparkolónak kialakított egyenes felszínből. Elméletileg pedig itt kellene lennie a sáncároknak. A feltételezhető sáncárok helyének korábbi állapotára nincs adatunk, egy későbbi ásatás hivatott eldönteni, valóban volt-e itt sáncárok és ma a feltöltött helyét látjuk-e.

Erődítési szempontból a D-i oldalon a sánc külső oldala alatt vonuló mélyút jöhet számításba, mint egykori várárok. A templomtól É-ra eső sánc rövid szakasza megszűnik, a tereprendezés előtt azonban a sánc után kb. 1 m mély rézsű folytatódott, egészen az eredeti szakadék széléig. A templomtól Ny-ra sáncnak nincs nyoma, a bejárattól 11 m-re egy 1,5 m mély rézsű és lejjebb még egy másik, csekélyebb rézsű zárja le a területet.

A templomokat és a körülötte lévő temetőket, anélkül, hogy erődítés célját szolgálták volna, gyakran veszi körbe viszonylag keskeny árok, fal vagy kerítés. A Gyugy temploma körüli sáncot erődítésnek tekinthetjük, bár az eddig közzétett templomerődítéseknél árkot, falat, palánkot említenek, de sáncot nem.

Mostani alakjában már erősen hiányos, sokat változtathattak rajta a beletemetkezések, a 18. és 19. századi újjáépítések, nem különben a közelmúlt tereprendezései is. A legvalószínűbb, hogy a Magyar Kálmán által ismertetett többi Észak-Somogy megyei templomerődhöz hasonlóan, Gyugy templomát is a 16. század első felében erődítették meg a sánccal. A bizonytalansági tényezők miatt azonban egyelőre „határesetnek” tekinthetjük.

Források:

Nováki Gyula - Gyugy temploerődítés - Castrum Bene 4 - 2007
Magyar Kálmán - Észak-Északkelet-Somogy erődített templomai
Gere László - A gyugyi templom régészeti-műemléki kutatásának eredményei. Műemlékvédelem, 49. (2005) 2. 61–70

GPS: É 46° 41.284 (46.688061)
K 17° 40.977 (17.682947)

Információk: A gyugyi Urunk mennybemenetele templom, a település déli részén, a kálváriának is helyet adó dombon található. Környezete parkosított, a sánc maradványai jól követhetőek.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció