Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csíkdelne - DelnitaRomániaErdély és PartiumCsík vármegye - Szent János templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Csíkdelne (Delni�a) falu 1333-ban Dolna néven jelenik meg a pápai tizedjegyzékben. 1495-ben Delne formában fordul elő. 1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 3 (vagy 8) banálist fizet, 1334-ben 2 garast, 1334-ben a Sancto Ioanne papja, István 1 garast.

1333-ban a plébániatemplom Delne néven azonos Szent János-templomával, amely Delnétől nyugatra, Csicsó felé áll magányosan, a mező közepén. Keresztelő Szent János nevét viseli. Azt a határrészt, ahol a templom áll, egykor Torda-völgyének nevezték, s itt volt a rég elpusztult Tordafalva.

Csak a templom maradt meg, mint a közeli Delne, Pálfalva és Csicsó közös egyháza.

1591-ből plébánosa nevét is ismerjük: Árkosi Mihály (presbyter templa Joannis) Építési idejét az 1450–1500-as évekre teszik. A korábbi időkből román kori elemeket is őriz, ami természetes, hiszen a fenti adatok szerint az előző század elején már plébániatemploma van.

Szentélye lényegében megőrizte eredeti formáját: nyolcszögből képzett három oldallal zárul, mennyezete csúcsíves, kőbordákkal, kehely idomú gyámkövekkel, az egyiken olasz lófőpajzzsal. Három boltívzáró kövén olasz pajzs, kis szívszerű tojásformával. Az elsőn kereszt, a másodikon egy alkar, kezében égő gyertyával vagy fenyőtobozzal, a harmadikon négylábú állat (ló vagy farkas) látható. A szentély keleti falán befalazott csúcsíves ablak nyomai vehetők ki. Többi, volt csúcsíves ablakait, kivéve a sekrestye kisablakát, körívesekké alakították.

Kőajtókeretei eredetiek: a déli bejárónál a legdíszesebb, a torony alatti és a sekrestye ajtaja egyszerű késő gótikus. Megmaradt – áthelyezve a leckeoldalra – a csavart kötélszegélyű fali szentségfülke, amely a népies gótika képviselője.

A hajó boltozatát 1613-ban (mások szerint 1673-ban) festett kazettás mennyezettel helyettesítették, középen egy Mária-képpel külön keretben. Virágdíszei az erdélyi reneszánsz gyönyörű példái.

A templom déli falán a többszörös mészréteg alól falfestményeket tártak fel 1934-ben. Ezek: Krisztus a Golgotán, Máriával és Magdolnával, két sirató asszonnyal; Szent Mihály a pallóssal; Szent Péter a kulcsokkal és Bibliával.

Vannak még máshol is nyomok. A régi csíksomlyói kegytemplom homlokzati – XV. századi – festményeinek mintájára készülhetett.

A zömök torony minden ablaka csúcsíves. Szárnyasoltára, amint dátuma jelzi, 1575-ből származik: Keresztelő Szent János, karácsonyi és pünkösdi, valamint húsvéti ünnepkör képeivel.

Még ma is támpillérekkel erősített várfal övezi, igaz, jelentősen visszabontották a 20. sz. elején.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 600.


A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 24.425 (46.407082)
K 25° 48.784 (25.813065)

A templom melletti házban lakik a harangozó, a kulcsot tőle lehet elkérni.

Bakonybél - Monostor
Új feltöltések, frissítések
19JúnSalgótarján - Baglyaskő
18JúnSzászkézd - vár
15JúnCsesznek - Vár
12JúnBarcarozsnyó - Vár
04JúnMalajesd - Vár  ▪  Döbrönte - Vár
03JúnZalaszántó - Tátika
23MájSzelindek - Vár
Ajánlott látnivalók
Keresési előzmények
Csíkdelne - Szent János templom