Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MiskolcMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBorsod vármegye - Leányvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

Miskolc, Leányvár

A Leányvár Miskolc-Tapolcától 3 km-re délre található, a Bagoly-mező és a Török-domb között. Egy ÉK-DNy-i irányban húzódó lapos hegyháton helyezkedik el, amely minden irányban lankás lejtőkkel határolt. Tengerszint feletti magassága 258 méter.

A vár központi dombját átlagosan 60-80 méterrel kintebb árok veszi körül, melynek szélessége átlag 20 méter, mélysége pedig helyenként a 3 métert is eléri. Az árok mélyebb részei napjainkban is általában víz alatt állnak. Az árok külső ívén sáncnak nem látni nyomát. A délkeleti oldalon az árkon átívelő átjáró van, mely az erődítés bejárata lehetett. Középen minden valószínűség szerint mesterséges domb emelkedik, melynek közepén egy igen nagyméretű mélyedés látható. Ennek délkeleti oldala bejáratszerűen nyitott formát képez a mélyedés irányába.

Az árokkal körülvett terület közel négyzet alakú, lekerekített sarkokkal. Hossza 220, szélessége 205 méter. A középső domb relatív magassága a belső területhez viszonyítva kb. 15  méter. Formája ovális alakú, tetejének átmérője 30-40 méter. A Leányvár mellett a keleti oldalon őskori sírhalmok vannak. Az egész területet huzamosabb ideje erdő borítja.

A Leányvárat elsőként Kandra Kabos említi. Borovszky Samu több más várral együtt, tévesen szláv várnak vélte. Szendrei János közelebbi adatok nélkül sorolja be a többi vár közé.

A vár első felmérését 1967-ben Lossos Miklós és Ráksi Miklós készítette el. 1970-ben Kemenczei Tibor végzett próbaásatást a területén. Kemenczei Tibor ásatása a váron kívül a mellette lévő ősi sírhalmokra is kiterjedt. A Leányvár területét hét kutatószelvénnyel vizsgálta, ezek közül az egyik a várárkot vágta át, közvetlenül a bejárat keleti oldala mellett.

Az ásatás során előkerült kevés edénytöredék az újkőkorból, a bronzkor végéről és a kora vaskorból származik. A vár melletti sírhalmok közül Kemenczei kettőt tárt fel, azonban ezek már ki voltak rabolva. Az egyik sírhalomban középkori cserepek kerültek elő. Kemenczei véleménye szerint a kevés lelet miatt a vár nem lehetett huzamosabban lakott, korát pedig a középkorba helyezte.

A Leányvár átfogó értékelését Sándorfi György végezte el 1978-1980-ban. A bejáratnál az árok vonalában bennhagyott földet fúrásokkal vizsgálta meg. Ennek eredménye egyértelműen bizonyította, hogy nem utólagos betöltésről van szó. A várat a motte-típusú várak közé sorolta, de a közeli Kisgyőr-Halomvárhoz hasonlóan itt is a többi ilyen típusú vártól eltérő jelenségekre hívta fel a figyelmet és ahhoz hasonlóan építési idejét a tatárjárás utánra, a 13. század második felébe valószínűsítette. Ugyanezt a megállapítást közölte a várról 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia is.

Legutóbb Baráz Csaba foglalkozott a Leányvárral az ezredfordulón megjelent munkájában, melyben a többi mottétől eltérő jelenségeket hangsúlyozva számos távoli analógia alapján arra következtetett, hogy az itt létesült objektum nem vár volt, hanem erődített kultuszhely. Építését a Kisgyőr-Halomvárhoz hasonlóan, a kora vaskorba, a preszkíták és szkíták idejébe valószínűsítette.

A Leányvár kora – átfogó régészeti kutatások hiányában – jelenleg nem határozható meg, így csak a további kutatásoktól remélhető válasz arra is, hogy az építmény erődítmény volt-e, vagy más célból létesült.

Források:

Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Baráz Csaba - A bükkaljai Leányvár és Halomvár - Várak vagy szakrális földépítmények?
„Gondolják, látják az várnak nagy voltát…” Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 1.968 (48.032799)
K 20° 44.534 (20.742231)

Információk: A várat legkönnyebben megközelíteni, a Harsánytól Miskolc felé vezető úttól, észak-nyugat felé kezdődő jelzetlen földúton lehet. A "Sárga L" rom jelzést elérve, már csak pár perces séta és elérünk a várhoz. A távolság a várig 2,6 km, a szintemelkedés 30-40 méter.

Miskolctapolcáról is megközelíthető a vár, a Csónakázó-tó mellett elhaladó "Sárga" turistajelzést követve, majd a "Sárga L" rom jelzésre térve. Ennek az útvonalnak a teljes távolsága a várig 4,5 km, a szintemelkedés pedig 150 méter.

A vár árkai jó állapotúak és tekintélyes méretűek. A területet huzamosabb ideje erdő borítja. A könnyebb áttekintés végett, célszerű a lombmentes időszakban felkeresni a helyszínt, amely azonban az év bármely szakában kellemes kirándulóhely.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv