Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Oklánd - OclandRomániaErdély és PartiumUdvarhely vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

OKLÁND – templom

Oklánd (Ocland) falu 1546-ban Akland néven jelentkezik oklevélben, 1567-ben a regestrum Okland néven 20 kapuval jegyzi. 1602-ben már Oklándnak írják.

Középkori temploma a fenti dátumoknál sokkal régebbi, a XIII. század végére tehető. A templom ugyanis a támpillérek nélkül épített hajóban a román kor stílusának jegyeit hordozza.

A középkori hajó nagyjából megőrizte eredeti formáját. Déli oldalán félköríves kapuzatot bontottak ki a vakolat alól. A nyugati kapu már csúcsíves. Szentélye késő gótikus kori volt, tehát a második építési korszakból, de ezt 1937–1938-ban lebontják. Lebontásakor leírták késő gótikus kori elemeit; ezek a szemöldökgyámos sekrestyeajtó kerete, a csúcsíves ablak (amelyet az új részben is elhelyeztek), a szentségtartó fülke, még egy fali fülke és a sokszögzáródás.

A szentély támpillérsorozata alapján feltételezik, hogy boltozott volt, amely 1786-ig fennállott, a gótikus diadalív pedig 1810-ig.

A hajó a feltételezések szerint síkfedésű volt, szentélye pedig a gótikus korig félköríves vagy egyenes záródású.

Az új festett kazettás mennyezet 1712–1848 között készült négy szakaszban. A torony a középkor végén épült az örvpárkány magasságáig, két sor lőréssel. Magasítása múlt századi. Külön állott.

A hajóban falképeket találtak. A déli falon Szent Péter és Pál alakja, szalagra írt névvel. Az északi falon Szent László legendája, nagyon sérült állapotban. Fényképfelvétel örökíti meg, ugyanis vakolatot húztak rá. Alatta a Feltámadás és az Üdvözültek serege jelenet vehető ki (Utolsó ítélet?).

Az 1789. évi leírás szerint a templomot várfal vette körül. Ma a nyugati és északi részén áll fal s a toronyig tart. A várfalhoz épített kaputorony a XVII. századból való.

A középkori tiszta katolikus falu a reformáció után az unitárius vallásnál állapodik meg és azóta is, a templommal együtt, az unitárius egyházhoz tartozik.

A XVIII. században unitárius anyaegyház, és század elején is csak unitárius egyháza és temploma van.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 741.

GPS: É 46° 9.579 (46.159645)
K 25° 25.392 (25.423193)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház