Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Racsa - Srijemska Rača , Sremska Rača, Szerbia, Szerbia, Szerém történelmi vármegye - Racsa
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Rácsa vára és települése, mindig is nagy történeti jelentőségű volt, amit kedvező fekvésének köszönhetett, miután itt ömlött bele a Drina folyó a Szávába. A vár elhelyezkedése alkalmassá tette arra, hogy a már az ősidőktől fogva létező, itteni természetes átkelőhelyet az ellenőrzése alatt tartsa, noha maga a település kb. 2 kilométerrel odébb fekszik. A középkori Rácsa birtokát, egy 1275-ös oklevélben említették meg először, amikor is az Aynard családé volt, aztán a zsámboki Atya család Kükei ágáé lett (1398-1403), hogy némi birtokviták után a Maróti család (1403-1476.) legyen. A legutolsó magyar tulajdonosa ecsedi Bátori István volt. A 14. szd. első felében, Károly Róbert felesége Erzsébet, felújítatta az itteni, Szt. Miklósnak szentelt apátságot, ami aztán a ferencesek kolostora lett. A 14. szd. második felében, Nagy Lajos király halála után, fennmaradt egy adat arról, hogy a Drina szávai torkolatánál található Rácsa települése, szabad királyi városi jogokkal rendelkezett. E város polgárai azzal a panasszal fordultak immár Mária királynőhöz, hogy a fiaik már nem élhetnek az ősi szabadság jogokkal. A királynő erre megerősítette azon szabadságjogaikban őket, hogy maguk közül választhassanak olyan városi elöljárókat és esküdteket, akik a királynő tisztségviselőivel együtt ítélkezhessenek. Miután Bosznia a törökök kezére jutott, a törökök ellen induló Mátyás király is látogatást tett Rácsában, ahol 1464-ben két napot töltött. Rácsát a törökök ezután, valószínűleg csak 1529-ben foglalták el.
A török hódoltság idejéből, fennmaradt egy Evlija Cselebitől származó leírás is, mely szerint: „ ..Rácsa, egy Száva menti, csodálatos település, mely a Száva egy dúsan zöldellő fennsíkján fekszik. Maga a vár, mely háromszögletű és téglából falazott, egy folyó-menti szikla csúcsán található…” . A korabeli Rácsáról, egy Kikle (?) nevű francia utazó is készített egy útleírást.
A felszabadító háborúk során, Rácsa 1699-ben került az Osztrák Monarchia fennhatósága alá. Már két évvel ez után, a településből egy kapitánysági székhelyet alakítottak ki, 100 gyalogossal, 50 huszárral és 100 határőrrel. Kb. ez idő tájt települtek be a szerbek is, akik 1733-ban már 14 portával és 62 lakossal bírtak. Az 1784-es esztendőben felújították a már régen romba dőlt rácsai erősséget. A felújított, korszerű rácsai erődöt maga II. József császár is felkereste, mely látogatás alkalmával, egy jó minőségű utat készítettek Rácsa települése és az erőd között. A 19. százedban az erődöt felhagyták, és egy 300 férőhelyes börtönné alakították át. A börtönben általában 180 fogoly volt, akiket 20 fegyőr őrzött.
Rácsa – Rača – (Castellum Racha, 1456. Castrum Racha, 1498). A Maróti családhoz tartozott, amikor kihalt a család a Báthoryakhoz tartozott egészen 1526. A XVI-XII. században a törököké. 1688-ban a császári katonaság visszafoglalja és ugyan azon a helyen, felépítenek egy új erődöt a Duna és a Száva lezárására.
Engel Pál adatai szerint: A középkorban Valkó vármegyéhez tartozó Rácsa (ma Sremska Rača), 1398/1403-ban a Zsámboki (Atyai; Kükei; Görögmezei) családé, ám e korban némi birtokviták is lehettek, mert birtokosként lépett fel a Maróti család is, akik ténylegesen 1403-1476-ig bírták. Ez után ecsedi Bátori Istváné lett (1477-1519.).
Magát a várat castellumként, 1465-1519-ig említik, míg a várhoz tartozó település, 1477-ben, oppidumként szerepel. A település, 1498-ban harmincad vámmal rendelkezett, míg a hódoltság idején (1570.) városi ranggal bírt, s mint ilyen, hane adóbeosztással, a rácsai nahije székhelye volt.
A vár/erőd mai állapota:
Az erőd a 19 sz végére magántulajdonba jutott, majd röviddel ezután értékesítették a vár építőanyagát. Az ezután következő bontás és anyagelszállítás olyan alapos volt, hogy a 2007-es terepbejárásunk során látható falazatmaradványokat nem találtunk. Az erőd nyugati részén még láthatóak a félsziget nyaka felé néző egykori bástyák bozóttal benőtt árkai, de alaprajzi beazonosításhoz bozótmentesítésre és feltáró ásatásokra lenne szükség. A látható árkok kb 15 m szélesek és 3-4 m mélyek. Az árkokat egykor mindkét oldalon szegélyező falazatot is elbontották. Az erődnek ezen a részén még felismerhetőek egyez elővédművek sáncai. Jól láthatóak a nyugati legszélső védővonal várárkai és sáncai. Az erőd délkeleti, Száva által védett részén sem épületmaradványt, sem sáncokat, vagy egyéb védműveket sem találtunk.
A vár/erőd megközelítése:
A várhelyet 2007. 03. 15-én, egy nagyobb, vajdasági/szerémi vártúra keretén belül kerestük fel. Maga a település a térképeken jelzett úton, viszonylag könnyedén megközelíthető. A mai Sremska Rača települését a Bosnyák határra vezető úton kell elhagynunk. Azonban, a határátkelőhely előtt, kb. 300 méterrel, balra le kell fordulnunk, egy parkolóba, mely egy kőzúzalékos, un. makadám útban folytatódik. Ez az út egy sóderbányának a kapujához vezet, melyen át nyugodtan keresztül mehetünk. Ha a sóderbánya kapuja zárva lenne, úgy egy jobbra kitérő, meglehetősen rossz úton, az egykori, erődöt kiszolgáló vasúti sínpár melletti, bakterházig megyünk. Itt újból vissza kell térnünk a bányából kivezető útra, s az utat követve, immár szabadon mehetünk, az egykori K.u.K határőr laktanyájáig.
Manapság ezt hívják tvrdzsavának, vagy garnizonnak, vagy kaszárnyának, jóllehet, ennek már semmi köze sincs az egykori erődhöz. Ez az épületmaradvány, egykor a Monarchia határőrlaktanyája volt, melynek bejárása szintén érdekes lehet . Maga az erőd, illetve annak csak bozóttal borított, s csak terepalakulatokban létező maradványai ettől jóval távolabb (kb. 10 perc), a Száva folyó által körülölelt félsziget délkeleti végén találhatóak.
A várat a fenti időpontban bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.
Forrás:
http://sr.wikipedia.org; Sremska Rača
R. Šmit – D. Bošković: Középkori várak a Vajdaságban
GPS: | É 44° 53.687 (44.894779) |
K 19° 20.884 (19.348070) |
A várhelyet 2007. 03. 15-én, egy nagyobb, vajdasági/szerémi vártúra keretén belül kerestük fel. Maga a település a térképeken jelzett úton, viszonylag könnyedén megközelíthető. A mai Sremska Rača települését a Bosnyák határra vezető úton kell elhagynunk. Azonban, a határátkelőhely előtt, kb. 300 méterrel, balra le kell fordulnunk, egy parkolóba, mely egy kőzúzalékos, un. makadám útban folytatódik. Ez az út egy sóderbányának a kapujához vezet, melyen át nyugodtan keresztül mehetünk. Ha a sóderbánya kapuja zárva lenne, úgy egy jobbra kitérő, meglehetősen rossz úton, az egykori, erődöt kiszolgáló vasúti sínpár melletti, bakterházig megyünk. Itt újból vissza kell térnünk a bányából kivezető útra, s az utat követve, immár szabadon mehetünk, az egykori K.u.K határőr laktanyájáig. Manapság ezt hívják tvrdzsavának, vagy garnizonnak, vagy kaszárnyának, jóllehet, ennek már semmi köze sincs az egykori erődhöz. Ez az épületmaradvány, egykor a Monarchia határőrlaktanyája volt, melynek bejárása szintén érdekes lehet . Maga az erőd, illetve annak csak bozóttal borított, s csak terepalakulatokban létező maradványai ettől jóval távolabb (kb. 10 perc), a Száva folyó által körülölelt félsziget délkeleti végén találhatóak.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.