Szabác várának kiépítése, csak a térség 1470-es, török hódoltság alá esése után kezdődött meg. A Mahomet (Mohamed) szultánnak tulajdonított első sabáci vár, a kezdetekben csak egy tölgyfacölöpökből készült palánkvár volt. A két sorban levert cölöpök közét földdel és kövekkel töltötték fel, majd az egészet a Száva vizével elárasztott, mély és széles árkokkal vették körbe, melynek okán a vár egy szigetszerűséget képezett. A törökök az új erősséget, „Bejedlen-nek” nevezték, ami, magyarul kb. azt jelenti, hogy oldal csapás. Tekintve a vár elhelyezkedését, ez a név még igaz is lehetett, hisz a várból kiinduló török csapatok, úgymond, oldalba kaphatták a Magyar Királyság által ekkor még biztosan ellenőrzött Szerém vármegyét. A stratégiai pozícióikat kihasználva, aztán a törökök innen zaklatták a térséget. A török betörések egy idő után, már elviselhetetlenekké váltak, így Mátyás király egy török ellenes hadjárat megindításáról döntött, amelynek első állomása, Sabác ostromával kezdődött. Az 1476. januárjában kezdődő ostromot egy históriás ének meséli el, melyről többet az alábbi oldalon olvashatunk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%A1cs_viadala. A török vár, az ostrom megindításakor, az alábbi helyiségekkel rendelkezett: laktanya, lóistálló, raktárak, kovácsműhelyek, stb. azaz, minden olyannal, ami az akkori hadiélethez nélkülönözhetetlen volt. A török vár körül, idővel egy polgári település is kifejlődött, ám maga a vár, kisebb megszakításokkal, mindig a törökök kézén maradt, egészen 1867-ig, amikor is Obrenovics Mihály vajda (knyáz) egy szerződéssel elérte, hogy a törökök minden szerbiai várukat felhagyják. Amúgy a város neve (Szabács) legelőször, csak a rövid magyar periódus alatt tűnt fel, mivel annak előtte, Zaslon-nak hívták.
A vár mai állapota:
Az idők múlásával, Szabács vára persze már nem az eredeti formáját mutatja. Jelenleg csak a későbbi idők átépítéseinek maradványai láthatók. A legutolsó - ÉNy-DK irányt mutató, a Száva jobb partján található - vár, most egy teljesen téglából, négyszögletesre (kb. 42x38 m) épített erősség, melynek sarkain egy-egy, különböző kialakítású torony, vagy csak annak a helye található. A déli-délnyugati, négyszögletes torony volt a kaputorony. Az északnyugati toronynak már csak az alapfalai vannak meg, melyek szerint ez a torony kör alakú lehetett. Az északi-északkeleti torony szintén kör alakú volt. A délkeleti tornyot az utóbbi időkben falazták vissza eredeti magasságához megközelítő méretben, ám a torony földszintjén, máig megmaradtak az egykori lőrések és a folyosók.
A vár keleti, folyóra néző oldalán, jelenleg egy kazamatasor látható, azonban itt a vár külső fala, az alapjáig leomlott. A vár déli falában, a délkeleti és a délnyugati tornyok között, máig fennmaradtak az eredeti lőrések és azok megközelítését szolgáló járatok. A várudvaron jelenleg csak az egykori épületeket jelző, terepvonulatok figyelhetők meg, melyek alakja és kiterjedése egy alapos régészeti kutatás híján, ma már nem állapítható meg. Az egykori külsővárnak, már ha volt, mára semmi nyoma sincs, miután a vízvédelmi és a parképítési munkálatok, teljesen átalakították a vár közvetlen környezetét.
Összességében, a vár felkeresése mindenképpen ajánlott, hisz itt egy 15. szd. végi, teljesen török alapítású várat találhatunk itt, amihez hasonlót, csak a Galambóc közeli Rama, vagy a vaskapui, Fetislam váránál lelhetünk.
A várat 2007. március 16-án bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.
A vár megközelítése:
Szabács várának megközelítése, egy Újvidékről (Novi Sad) kiinduló csillagtúra keretében javasolt (kb. 65 km). Ehhez, a várost Pétervárad (Petrovaradin), irányában kell elhagynunk, majd rá kell térünk, a Novi Sad – Ruma közti, a Fruska Gorán áthaladó főútra. Rumát az elkerülő úton délnyugatnak elhagyva, először keresztezzük a Zágráb – Belgrád közti autópályát, majd továbbra is délnyugatnak megyünk Szabács városa, illetve a Száva folyó irányába. Az út egyenesen a Száva fölött ívelő, közúti hídra vezet, amin áthaladva, rögtön az első jobbra tartó leágazásban le kell fordulnunk. Innét már a városközpont felé haladunk, először elhagyva a vasútállomás, szintén jobbra forduló leágazását, tovább megyünk a következő, jobbos leágazásig, mely már a várhoz, illetve a vár körüli parkhoz vezet. Ezt az utat egyébként egy tábla is jelzi. A várpark előtti parkolóban leparkolva, kb. 2 perces sétával már a várnál is vagyunk.
/Szatanek József/
