Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A vár történetéről ez idáig nem sok adat került elő. A horvát szakemberek szerint, állítólag az elővárban egy Szt. Imrének szentelt templom volt megtalálható (innen kaphatta a "crkvina" földrajzi nevet), amit János (Iván) goricai archidiakónus 1334-es összeírásában említettek meg. A terepalakulatok alapján felvett alaprajz is egy igen korai, kb. 13. szd. végi várra utalnak. Építtetője, keletkezésének ideje ismeretlen, s a magyar történetírásban sem szerepel.

Véleményem szerint, a vár építtetője, egy helyi horvát nemes lehetett, aki még a Frangepánok előtt, azok 1387-es birtokadományát megelőzően bírta az itteni birtokot. Feltehetően a család magvaszakadtával adományozta Cetint Zsigmond király a Frangepánoknak, akik tehetőségük okán, a státuszoknak már nem megfelelő várat felhagyhatták, és e korai vártól kb. 800 méterrel délkeletebbre, egy korszerűbb és hatalmuknak megfelelő várat (Cetin vár) építettek ki, melyet aztán a történelem során számtalanszor megemlítettek és romjai jelenleg is tekintélyesek.

Hangsúlyoznom kell, hogy a fentiek, csak egy amatőr várkutató spekulációi, amin az esetlegesen később beszerzendő forrásanyagok (pld. Kruhek, Milan és Horvat, Zorislav cikke, a "Godišnjak zaštite spomenika kulture Hrvatske" kiadvány, 2000-2001-es számában, 26-27; 209-230. oldal) jelentősen módosíthatnak!

A várhely megközelítése és jelenlegi állapota:

A vár bejárása 2009. 03. 21-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár a cetini „nagyvártól” kb. 800 méterrel északabbra található, a várhoz vezető útnál, kb. 50 méterrel mélyebben, egy kb. észak-dél irányú dombnyúlvány északi végében. A vár, a közelmúltbeli ásatásoknak köszönhetően jól átlátható és a helyszínrajz alapján, az egyes részei is kitűnően beazonosíthatók. A várat, harántárkokkal három részre tagolták. Az első harmad területén semmilyen maradvány sem látszik, de még az ásatásokkal feltárt templom maradványai sem figyelhetők meg.

Ezt a harmadot, egy sziklába vágott árokkal vágták el a középső vártól úgy, hogy az árkok nyílt oldalait, egy-egy záró fallal zárták le, így az árok, egy szinte szabályos téglalap alakú, farkasveremként hathatott. Feltehetően, az árokhatároló falakat is a védelmi rendszerbe foglalták. A terület második harmada volt maga a vár. Itt az ásatásokkal feltártak egy, az övező falakhoz képest 45 fokban elforgatott négyzetes tornyot, melynek így az egyik sarka a leginkább támadható oldal felé irányul. A torony mögötti területen, néhány kereszt fal látszik, ami arra utal, hogy a vár, valamiféle palotaépülettel is bírt. A középső várat egy újabb harántárok határolja, mely után egy felszíni nyomok nélküli terepszakasz figyelhető meg.

/Szatanek József/