Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Jezerski, Jezerszki - JezerskiBosznia-HercegovinaBoszniaBosznia vármegye - Jezerski-Stari grad

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A 16. szd. 70-es éveinek második feléig Jezerszki vára a középkori Zágráb vármegyéhez tartozott, ám a várról ennek ellenére nagyon kevés történeti adat áll rendelkezésre.

• a várat a történeti források először 1278-ban mint castrum Hiesera említették meg (Kreševljaković, 1953. 35.), ám utána egészen a 16. századig semmilyen dokumentumban sem jelenik meg. Ekkor az idézett források szerint Zágráb vármegyéhez tartozott (Lopašić, 1943. 144. 261. dok.),

• egy 1563-as okiratból már tudható, hogy milyen nevű nemesek éltek Jezerszkiben (Lopašic, 1943, 268. dok). Az adathiányból úgy tűnik, hogy Jezerszki vára az okiratokkal nem dokumentálható időszakban a falusi közösségé volt és csak a 16. század közepe tájékán sikerült megszereznie a Nemcsics-i (Nemčić) családnak, akiket neveztek Jezerszkieknek és Szvicsovics-ieknek (Svičović) is,

• a vár 1563-ig volt a Nemcsics-iek tulajdonában,

• az oszmánok 1576-ban foglalták el Jezerszkit, Cazin és Buzsim váraival együtt,

• ezután, a törökök egy külső tüzérségi platformmal (azaz a külsővárral) erősítik meg a várat. A vár parancsnoka dizdári rangban szolgált,

• a horvát királyi csapatok, 1687-ben felperzselik Jezerszki és Sztina (Stina) várát.

• az okiratok feljegyzései szerint, 1730-ban a vár dizdára Mehmed aga volt,

• a várban egy 1833-as hivatalos összeírás szerint 2 ágyú volt, az osztrákok 1834-ben már 4 ágyút találtak benne.

Az 1838-ban elpusztított vár, a hódoltság alatt, a Krupai kapitánysághoz tartozott.

A vár lokalizációs adatai:

Jezerszki vára, egy hegyvidéki folyókkal, patakokkal szabdalt, szelíd dombvidéken található. A vár a jezerszki iszlám hitű közösség (Islamska vjerska zajednica iz Jezerskog) tulajdonában van. Maga a vár egy hosszan ereszkedő lejtő végén, helyezkedik el. Közvetlenül a vár mögött, az addig szelíd lejtő meredeken zuhan a völgy felé, ahol Jezerszki települése fekszik.

A vár leírása:

Jezerszki középkori vára, a legegyszerűbb kialakítású és legkisebb Pounj vidéki várak, közé tartozik. Ennek a kicsiny középkori várnak a maradványai, egy későbbi oszmán, övező-falon belül találhatók. A várba legkönnyebben délről lehetett bemenni ott, ahol a törökkori külső vár kapuépítménye található.

A belső vár:

Jezerszki középkori vára, egy négyzetes udvarból és a várudvar délkeleti sarkán kiugratott hengeres toronyból áll. A toronynak függőleges, kívülről és belülről szépen burkolt falai vannak. A torony külső falán, a talajtól 1,40 méter magasságban, egy díszítő traktus található. A harmadik emelet szintjéig fennmaradt torony külső átmérője 8 métert, a falainak vastagsága 1,80 méter tesz ki. A torony területének kb. egyharmada, esik a várudvart övező falakon belülre. A toronynak legalább három szintje volt: földszint, I. emelet, II. emelet. Ezt az emeletek közti osztófödémek gerendafészkei is igazolják. A 4 méter magasan elhelyezkedő toronybejárat, északnyugaton, az udvar két fala között volt. A toronybelsőből látható, hogy ez a bejárat a torony II. emeletére esett. Közvetlenül a bejárat alatt sor gerendafészek található, melyekbe a torony alsóbb és felsobb szintje közti födémszerkezet fagerendái illeszkedtek. Az ajtó fölött egy ugyanilyen sor látható, ami arra utal, hogy a toronynak feltehetően volt egy negyedik szintje, mely akár a tetőtér is lehetett. A torony máig fennmaradt falaiban sehol sem őrződtek meg ablaknyílások, csak két nagyobb ágyúlőrés, melyek egyike az ajtótól jobbra, a másik balra helyezkedik el. A toronynak van még egy puskalőrése is az I. emeleten, mely közvetlenül a már leomlott déli, udvari fal fölött nyílik.

A torony mellett, egy kicsiny, négyzetes udvart alakítottak ki, oldalanként kb. 14 méteres hosszúsággal. Az udvar falaiból csak három romos részlet maradt fenn: a déli falnak közvetlenül a torony melletti része, kb. 3,7 méter hosszan, a nyugati fal kb. 7 méter hosszan és kb. 1,50 méter magasságban, valamint a keleti falnak a torony északkelti oldalához csatlakozó része. A déli falmaradvány toronyig tartó részében, kb. 3 méter magasságban, még egy, délnek irányuló puskalőrés figyelhető meg. Az udvar északi fala eltűnt, miután egy soha, be nem fejezett istálló betonalapját ültették rá. Truhelka véleménye szerint, az udvart övező fal egykori magassága 7 métert tett ki, amit ma már nehéz lenne igazolni, mivel a torony puskalőrése, mely közvetlenül a déli fal fölött található, jelenleg mintegy 3 méter magasban nyílik. Truhelka azt is megemlített, hogy az udvart övező falban, egy szűk és kicsiny puskalőrés sor volt, ami arra utal, hogy a vár 100 évvel ezelőtti (Truhelka, 1904. 42.) kinézete sokkal jobban mutatott. Hogy hol volt a vár bejárata azt ma már nehéz meghatározni, mindenestre nem a déli fal torony melletti szakaszában, ahova Truhelka feltételezte, mivel ezt a falszakaszt magára sziklára ültették. Ha mégis itt lett volna, akkor a várkapu csak egyszerű, falba vájt lyukként nézhetett ki. A vár építéséről semmit sem lehet tudni. A környékbeli Alsókladusa (Velika Kladuša) és Podzvizd váraival együtt, meglehetősen archaikusnak hat. Noha Jezerszki váráról, mint ahogy Buzsim (Bužim) váráról, már vannak történeti adatok a 13. századból, de a várat a fennmaradt alaprajzi kialakítása okán, sokkal későbbre lehet csak datálni (Popovic, 1995. 42.). Jezerszki várának számos eleme, rokonságot is mutat Buzsim középkori belső várával (pld. az építés azonos módja, a torony kialakítása, a torony szintjeinek elosztása, a puskalőrések és az ágyúlőrések kialakítása, stb.).

A külső vár:

A helyi hagyomány szerint Jezerszki külső várának falait az oszmánok emeltették. Ezt az adatot számos szerző is megemlíti (Lopašić, 1943. 145; Truhelka 1904. 42; Kreševljaković, 1953. 35.). A törökkori falak egy 55x30 méteres területet foglalnak el. A külső vár hosszanti tengelyének irányvonala, a terep adottságainak megfeleloen, északnyugat-délkelet irányú. Míg külső vár falainak belső oldala nagyon rossz állapotban van, helyenként alig érik el az 1 métert, addig a falak külső oldala, teljes hosszúságukban, a belső vár terepszintjének magasságáig fennmaradtak. Tudniillik, a külső vár falainak a feladata részben támfal jellegű volt, így a belső vár lejtős terepét követve, abroncsként övezte azt. A várdomb lejtőjének tetején, azaz a vár bejáratánál (a külső vár délkeleti részének harmadában), a külső vár falai 2- 3 méter magasságig maradtak fenn. A várplatót körbefogó falnak, három fő eleme emelhető ki: 1 – a falakat a lejtőhöz igazítva, a tűzfegyverek hatásának csökkentésére építették fel, 2 - a falak nyomvonala több helyen is, de nagyon enyhe szögben, megtörik, 3 - a vár délkeleti falban lévő kapuépítmény kapunyílása 2,85 métert tesz ki. A kapuépítmény kb. 1 méterrel ugrik ki a fal síkjából. A kapuépítmény közepén egy 1,5 méter hosszú kő küszöb található. A kapuépítményt nem pontosan a déli fal közepén található, hanem a vár délnyugati sarkától 10 méternyi távolságra, míg a délkeleti saroktól 17 méternyi távolságra esik. A várkapu egy a fal síkjából kiugratott kapuépítményben volt megtalálható. A belső vár előterében található dzsámihoz, a kaputól egy kikövezett ösvény vezet. A külső, övező fal északi részén, ott ahol a fal nyomvonala a legjobban kiugrik, egy hatalmas boltozott nyílás található, de az ma már nem megállapítható, hogy a nyílás egy nagyobb ablakhoz, vagy egy kisebb ajtóhoz tartozott-e. Miután itt a terep megközelíthetetlen, így ez a szépen faragott ablakkeret is fennmaradhatott. A nyílás alapján nyilvánvaló, hogy a vár északi részén egy valamiféle épület volt megtalálható, melynek létét csak egy régészeti feltárással lehetne igazolni.

A külső, törökkori falakon belül egy dzsámi és egy régi épület található. A fából készült, 7,80x9,50 + 2x7,80 (az oszlopcsarnok) alapterületű dzsámi építési ideje az írásos dokumentumok alapján ma már nem állapítható meg pontosan, ám a más hasonló, krajinai dzsámikkal összevetve, jó megközelítéssel a keletkezését a 19. századra lehet datálni.

A faluközösség tulajdonában lévő régi épület, a vár délkeleti sarkában, közvetlenül a kapu környékén található. A 7,80x7,9 méteres épület anyaga a dzsámival megegyező.

A Truhelka féle alaprajzon ábrázolt további két épület ma már nincs meg (Truhelka, 1904. 42.).

A váron műemlékvédelmi-állagmegóvási munkálatokat még nem hajtottak végre.

A vár mai állapota:

A száz ével korában leírt állapotokhoz képest, a belső vár középkori tornya meglehetosen rossz állapotban van. A torony belsejében beásások találhatók, míg a szépen faragott borítólapokat lefeszegették és elszállították. A torony felső falkoronája tovább pusztult. A belső várat övező fal teljesen eltunt, nyilvánvalóan a környékbeli lakosság tevékenységének következtében. Az egykori istállónak készült betonalapok egy része is megsemmisült.

A törökkori külső vár falkoronája néhány helyen a belső terepszintig lepusztult, így finoman fogalmazva, meglehetősen romos állapotban van.

A kapuépítmény főhomlokzata is teljesen elpusztult.

Az 1992-től (miután egy új dzsámit építettek a jezerszkiek) használaton kívüli dzsámi épülete is elég rossz állapotba került.

A dzsámin máig meglátszanak az 1992-1995. közti boszniai háború során belőtt gránátok nyomai.

A várat 2007. április 29-én bejárta: Dr. Montskó Péter, Roskovánszky Hedvig, Tamás Zoltán és Szatanek József.

Forrás:

1904. Truhelka, Ćiro, Naši gradovi. (Váraink, Naklada knjižare J. Studnicka i dr. Sarajevo, 1904.) 

1952. Kreševljaković, Hamdija, Prilozi povijesti bosanskih gradova pod turskom upravom. (Adalékok a török hatalom 

alatti bosnyák várak történetéhez, Prilozi za orijentalnu filologiju i istoriju jugoslovenskih naroda pod turskom 

vladavinom, br.II, Sarajevo, 1952.) 

1953. Kreševljaković, Hamdija, Stari bosanski gradovi. (Középkori bosnyák várak, Naše starine I, Zavod za zaštitu 

spomenika kulture BiH, Sarajevo, 1954., 22.) 

1957. Vego, Marko, Naselja srednjovjekovne bosanske države. (A középkori bosnyák állam települései, Svjetlost, 

Sarajevo, 1957., 105.) 

1995. Popović, Marko, Srednjovjekovne tvrđave u Bosni i Hercegovini. (középkori várak Bosznia-Hercegovinában, 

Zbornik za istoriju Bosne i Hercegovine 1, Srpska akademija nauka i umetnosti. Beograd 1995., 33-55.) 

GPS: É 44° 58.748 (44.979137)
K 16° 5.909 (16.098482)

Jezerszki vára, a mai Bihácsi kanton, Krupai közihazgatási körzetében, mélyen az Una folyó fölötti fennsík belsejében található. A várat legkönnyebben a Velika Kladuša (kb. 50 km) - Bosanska Otoka (kb. 27 km) közti főútról közelíthetjük meg. A főútról GORNJI BRIGOVI településénél kel letérnünk, a Konjoder települését mutató táblának megfelelően (nyugati-délnyugati irányba). Ezután haladjunk célunk felé egészen Mahmić Selo faluig. Itt egy dzsámi aljában egy elágazást találhatunk, melynél keletnek kell fordulnunk. Az út táblával is jelölve van. Ezután már csak Jezerski falunál kell megállnunk, hogy a várat bejárhassuk. A várat a völgyből felkapaszkodó útról közelíthetjük meg, melyről balra egy éles kanyarral kell letérnünk. A letérő út már elvezet egészen a vár kapujáig.

Várak.hu mobil applikáció