Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Selmecbánya - Szent Miklós-templom – a mai Nagyboldogasszony-plébániatemplom - domonkos kolostor

Szent Miklós-templom – a mai Nagyboldogasszony-plébániatemplom, vagy „német templom” őse. A Szűz Mária-templomnál valószínűleg néhány évtizeddel fiatalabb, de még a tatárjárás előtt épült. Szintén háromhajós késő román bazilika, amelyet már eleve kolostortemplomnak építtetett a város a helybéli szerzetesrend számára. Elrendezése a Szűz Mária-temploménál összetettebb, fejlettebb. Legfontosabb stílusjegyei a bordás keresztboltozat, az empórium, a kereszthajó, a mellékhajók tengelyéből kitérő apszisok, a szentély előtti kórus. Ez alapján újabban azt feltételezik, hogy a templomot vagy maguk a bencések, vagy az ő stílusukat elsajátító építőmesterek építették. Lehetséges magyarázat, hogy e mesterek a szászországi telepesekkel együtt érkezhettek Selmecre.

A korábbi (még közismert, de egyre inkább kétségbe vont) feltételezések szerint a templomot a domonkosok építették, akik legkorábban 1230 körül jelenhettek meg Selmecen. (A Domonkos-rendet 1215-ben alapították, Magyarországra 1222-ben érkeztek.) Ezek a szerzetesek a tatárjáráskor elmenekültek, de később, 1275-ig bezárólag visszatértek. Ezt az elméletet azonban csak egyetlen bizonytalan utalásra alapozták.

1275. január 11.-én kelt oklevél szerint a Szent Miklós-templomot a domonkosokra ruházzák. Ez a város legkorábbi ismert pecsétes oklevele. Benne a mai Nagyboldogasszony-templom ősét a selmeci plébános és a város tanácsa átruházza a domonkos szerzetesekre.  1275 körül kezdődhetett a domonkos kolostor építése a Szent Miklós-templom északi oldalán. Az épület maradványaiban több építési fázist mutattak ki, közülük a legkésőbbi →1470–1480 körüli.

1443. június 5.-i földrengésben a domonkos kolostor falai is leomlottak.

1470–1480 között a domonkos kolostor és templom gótikus újjáépítése. A rekonstrukcióról az első, hibás adat 1459-ből származik. Az első költségkimutatás 1466-ből ismert, mikor a domonkosok kis lépésekben maguk dolgoztak a felújításon. A nagyobb munkák valószínűleg csak azután kezdődtek, hogy több tehetős városi polgár jelentős összegeket (pl. 1477-ben Georg Körndl 400 forintot) adományozott az átépítésre. A templom új oltáránál 1486-ban tartották az első misét.

1536-ban a  Domonkos-rend távozik Selmecbányáról. A szerzetesek kiöregedtek, elhaltak, elköltöztek Selmecről; a kolostor feloszlott, földjei, értékei elkallódtak. A templom és az iskola rövidesen a protestánsok kezébe került; a katolikus hívek gyermekeit később világiak tanították. Az elhanyagolt és leromlott állapotba került templomukat (Szent Miklós-templom) és a kolostor épületét ekkor a város vette kezelésbe, és a következő években városi kórház nyílt benne.

1678-ban megépült a katolikus gimnázium régi épülete a korábbi domonkos kolostor épületének felújításával. A vastag falakra kétszintes épületet emeltek négy-négy teremmel. Később az épületet egy-egy tanteremmel bővítették észak felé.

1933-ban lebontják a volt katolikus gimnázium egyre rosszabb állapotú régi épületét (a középkorban domonkos kolostor), a földszinti falakat meghagyva. Területét később félig feltöltik, erre 1950 körül óvoda épül. Ma már ez sincs meg: az 1990-es években lebontják, helyén aszfaltozott parkoló nyílik. Ezután folynak ugyan régészeti feltárások, de a telek 2004-ben egy magáncég tulajdonába kerül.

Forrás: Miklós Ákos - SELMECBÁNYA ÉVSZÁZADAI - Várostörténeti kronológia - Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány - Rudabánya - 2024