Utolsó frissítés: 2017.09.22.
„… Oszterc (Oštrc) vára sem maradt fenn jobban a lobori Pusztavárnál. A felső várnak ovális alakja van. Az északi várfalhoz egy öregtoronyszerű kör alakú tornyot, a későbbiekben a szemben lévő oldalra pedig egy négyszögletű tornyot építettek. Az alsó részen egy külsővár volt, melynek kicsiny és szűk kaputornyán még néhány lőrés is megfigyelhető. A vár megmaradt részeit a nem oly régmúltban értelmetlenül felgyújtották, és így lehetetlen részletesebben bemutatni.
A hegy ormán emelkedő várat, 1330-ban, németújvári Herceg Péter tulajdonában említették meg, később a Cillei grófok és Vitovác János kezére került, majd Corvin János és mások bírták, míg nem Oszterc várát és hatalmas javait a Keglevichek kerítették hatalmukba . …”
Oštrcgrad – Oszterc vár A vár maradványai Lobor településétől kb. 2 kilométerrel északkeletebbre, egy meredek és magas (absz. 746 m ) hegycsúcson találhatók. A várat csak északnyugatról lehet megközelíteni. A vár két részre, egy belső és egy külső várra osztható. A belsővár tojásdad alakú (30x20 m), melynek északi részén egy hengeres, míg déli részén egy négyzetes torony található. A két torony között húzódott a palotaépület, melynek mára csak jelentéktelen maradványai maradtak. A belsővár északnyugati és nyugati oldala előtt, egy kb. 53 méter hosszúságú, ívelt külsővár húzódott, melynek legjobban fennmaradt részét a kaputorony, és az északnyugati falszakasz lőréses fala képezi.
Az Oszterc nevű hegyet már 1258-ben megemlítették, de a várat csak 1330-ban, amikor is a tulajdonosa, Németújvári (Kőszegi) Herceg Péter volt. A vár egészen 1339-ig maradt a Németújváriak kezén, amikor birtokukat Károly Róbert király nevében, Mihály fia Mick bán elfoglalja. A vár egészen 1399-ig a király kezén maradt, amikor Zsigmond magyar-horvát király Zagorje megye egészével a Cilleieknek adományozta. A várat és birtokát a Cilleiek után Brankovics Katalin bírta, majd a Vitoveceké (1457-től), aztán Székely Jakabé (kb. 1489-től), Corvin Jánosé (1494-től), Frangepán Beatrixé (1504-től), a Hohenzollern házbeli Brandenburgi Györgyé (1509-től), Pekri Lajosé (1513-tól), majd Bradács Imréé (1519-től). Az 1555-ös esztendőtől, a várat közösen birtokolta a Bradács és a Pekri család, hogy aztán különböző házassági kapcsolatok révén először a Kastellánffy, majd a Bojnicsics, Hersics, Kerecsényi és végül a Keglevich családhoz kerüljön, akik aztán a 17. szd. első felében fel is hagyták.
Engel Pál adatai szerint:
A magyar történetírásban Oszterc név alatt szereplő vár 1339-ig a Héder nb. Kőszegi családé, majd 1339-1399-ig a királyé. Ekkor Zsigmond király Zagorje egészével a Cilleieknek adományozta és az övüké is maradt egészen 1456-ig. Mint castrum. 1458-ban Vitovec János kapta meg. Fiaitól 1488-ban Mátyás elkobozta és Corvin Jánosnak adta. (1488-94 Székely Jakab kezén.) Tőle 1500-ban Predrihói Marcinkó kapta, ennek örökösei 1513-ban átengedték Pekri Lajosnak (övé 1526-ig).
A várnak egy várnagya ismert: Miklós 1458. 09. 01.
A vár mai állapota:
A várat 2008. 03. 16-án látogattam meg Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A várat megközelíteni Lobor településéről, a gorszkai templomkörzethez vezetőút elején rögtön jobbra letérve, a Majer nevű turistaház ( 576 m ) felől lehet. A várhoz, illetve az alatta lévő turistaházhoz egy erdészeti út vezet, de az út állapota tavaszra meglehetősen leromlik, így személygépkocsival a feljutást meg se kíséreljük! Nekünk, a turistaház előtti útkereszteződésig sikerült egy Lada Nivával eljutni, ahonnan további, kb. 40 percnyi, folyamatosan emelkedő, ám egyre jobb minőségű úton gyalogolva érkeztünk a várhegy északi lábához. A piros kör alakú turistajelzés közvetlenül a vár kapujához vezet (10 perc).
A vár alsó és felső várra osztódott. Jó állapotúnak mondható az alsóvár északnyugati része és a kaputornya. A délnyugati része már a mélybe omlott, így az egykori falvonulat is csak sejthető. Az alsóvár nyugati oldalát, kb. 10 méterrel lejjebb egy sánc is védte. A kaputornyon keresztül lehet az alsóvár meglehetősen szűk, a felsővárat félkör alakban ölelő, udvarára jutni. A felsővár nyugati oldala mára már egy-két falcsonkon kivételével az alsó vár udvarára omlott. A felsővár bejárata a felsővár északi oldalán található alig 5 méter átmérőjű, hengeres torony mellett nyílhatott. A felsővár déli oldalán, egy négyzetes torony található, melynek csak a nyugati fala áll kb. 14 méter magasan, az aljában egy kifelé nyíló tölcséres ablaknyílással. A hengeres és a négyzetes torony között egy ovális, meglehetősen szűk udvar volt, a közepén egy ciszternára utaló mélyedéssel. Az udvar keleti oldalán megfigyelhető süppedések, egykor egy palotaépülethez tartozhattak. Az udvar nyugati oldalán is egy épületsor húzódhatott, mégpedig oly módon, hogy a külső falát, az alsó- és a felsővár közti lejtő közepébe alapozhatták, így ez az épületsor kívülről, legalább egy emelettel mélyebben kezdődhetett, mint a felső vár udvara - hasonlóan, a krapinai palota épületéhez. Érdekes még a négyzetes torony keleti oldala mellett található szűk, téglalap alaprajzú helyiség, melynek délkeleti sarka, valamiféle kijáratra utaló módon omlott ki. Az elváló falak alapján, itt egy utólag épített, lépcsőtoronyszerűség lehetett, melynek segítségével oldhatták meg a palota és a torony emeletei közti közlekedést.
A „lépcsőtorony” aljában, pedig egy kitörő kapu lehetett, amit szükség esetén, menekülésre is felhasználhattak.
A vár keleti oldalán, a felsővár falán kívül, más erődítésre utaló nyom nincs, de erre valójában szükség sem volt, mivel a várhegy itt majdnem függőelegesen omlik a mélybe.
Ez a kis területű vár valószínűleg a 15. század közepére érhette el a mai állapotát. Tekintve nehezen megközelíthető és beépítésre alkalmas területének szűkös voltát, a modernizálását meg sem kísérelték.
/Szatanek József/
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
mr. sc. Krešimir Regan: Srednjovjekovne utvrde i kašteli na obroncima Ivanšcice
Branko Nadilo: Várromok az Ivánscsica hegység délnyugati lejtőjén
GPS: | É 46° 9.980 (46.166340) |
K 16° 5.065 (16.084415) |
Lobor települését, legkönnyebben Zlatar kisvárosából közelíthejük meg. A kisváros főterén található templomot egy "Y" elágazás fogja közre, melynek északnyugatra vezető szárán (29-es út) kell továbbhaladnunk (a balra vezető szárán, Belec várához lehet jutni). Ezen az úton kb. 2 km-t megyünk, majd jobbra, északnak, Lobor irányába kell tartanunk. A kanyargó úton előbb jobbról elhagyjuk a Keglevichek lobori kastélyának sárga tömbjét (ma szanatórium), majd kb. 4 km után, elérjük magának Lobor falvának a főterét. A főút itt balra kanyarodik, de mi egyenesen haladunk északnak, kb. 20 méter, majd az első jobbos kanyarban lekanyaradunk, hogy egy meredek, a gorszkai Istenanya templomhoz vezető útra térjünk rá. Az út nagyon hamar összeszűkül, majd balra kanyarodva halad tovább, de mi itt hirtelen jobbra kanyarodunk. Az egyenesen a célunkhoz vezető, végig piros körrel jelzett út, innentől előbb dülőúttá, majd ahogy egyre feljebb haladunk, egy erdészeti úttá változik. Személyautóval, kb. idáig mehetünk. Parkolás után, egy kb. 120 perces, jó erőnlétet követelő, kb. 450 méter szintkülönbségű túra vár ránk.
Utolsó frissítés: 2017.09.22.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.