Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csányó vára (Čanjevo)

A most Öregvárnak (Stari grad) hívott Csányó vára egy, a helyiek által Pećina-nak (kb. Kőszál, vagy Szikla) nevezett hegyen található. A vártető ma is nagyon jó kilátást nyújt a Kemléki, a Monoszló és a Medvevári hegységre, s ez mindennél többet mond el, a vár múltbeli stratégiai jelentőségéről.

A Csányói nemzetséget (de genere Chanov) a mai ismereteink szerint, először 1265-ben említik meg.Csányó egy kisebb birtokkal rendelkező vár volt, melynek földje a 13. században még Körös vármegyéhez tartozott. A birtok a 14. században nemes Jakob tulajdonában volt, majd a várat 1459-től 1517-ig, egy bizonyos Spiranec György (Gjuro Špinarec), aztán özvegye irányította.

Őutánuk 1600-ig, a Prashóczy (Prašoci) család tulajdonába került. A csányói birtok 1677-től 1689-ig egy per tárgya volt, mely Jellasics Ferenc és Ivánovich Ferenc (Franjo Ivanović) között zajlott. A pert, miután sikerrel bizonyította örökösödési jogát, Jellasics Ferenc nyerte meg. Az 1745-ös esztendőtől, a csányói birtok tulajdonosai egy kis időre, Skerletz Zsigmond fiai lettek, akik a horvát szábor határozata szerint, gyámjukkal, Mijo Huszaniccal (Mijo Husanic) osztozkodtak rajta.

Az 1848-as esztendőben (a jobbágyság megszűntetésének idejében), Csányó tulajdonosai Pásztory Károly (24 puszta) és Zdencsáj Edvárd (30 puszta) lettek. Az 1905-ös esztendőben, a feljegyzések szerint, a csányói, immár csanjevóinak nevezett birtok tulajdonosa, Weiss Mózes és Miklós családja volt. Az egykori csányói vár azonban, a jelentéktelen maradványai alapján lakott helyként, ekkorra már régóta felhagyott volt.

Szatanek József

A vár régészeti kutatását és megmentését célzó munkálatok 2003-2005 között kezdődtek meg. Az elmúlt közel húsz esztendőben, Csányó várának egyre több részlete látott napvilágot.  A feltárás és a falak állagmegóvása még napjainkban is tart. A vár környezete az aktuális munkarészeken túl rendezett, jól áttekinthető.