Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NagykarácsonyMagyarországFejér megyeFejér vármegye - Ménesmajor I.

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Nagykarácsony, Ménesmajor I. (Hosszúrét valamint Előszállás – Felsőpáskomi-dűlő)

Nagykarácsonytól keletre kb. 3 km-re, a Nagy-páskom és a Nagykarácsonyi-legelő között található az erődítmény, amelyet a közeli Ménesmajorról neveztünk el. Maga az erődítmény egy mocsaras területből markánsan kiemelkedő – valószínűleg mesterségesen emelt – dombháton helyezkedik el. A védett terület átmérője 12 méter, ezt köralakban árok és azon kívül földsánc övezi. Az árok mélysége 2 méter, szélessége 7 méter.

A belső területe valamint a sánc és az árok a déli oldalon roncsolt. A védett terület közepén 50 cm mély, valószínűleg rablógödör látható. Hasonló mélységű beásások a sáncon kívül is megtalálhatók. Az egész területet jól áttekinthető, füves. A vártól északra fekvő területen az első bejáráskor legelő volt. Itt jól láthatóak a kutatás során készített légi felvételen az egykori házhelyek, gödrök és árkok. Az erődítéstől délre levő dombhátat szántják.

Szerencsés körülmény, hogy a vár területén, mintegy annak tengelyében egy fasor halad át, így az északi része nem került mezőgazdasági művelés alá. A terület régészeti lelőhelyként több néven is szerepel, így ismert elnevezései még: Nagykarácsony – Hosszúrét valamint Előszállás – Felsőpáskomi-dűlő.

Magát az erődítményt Miklós Zsuzsa egy 1953. évi légi felvételen találta meg, majd az 1990-es évektől folyamatosan fényképezte, légirégészeti kutatásai során, majd 1993-ban a terepen is felkereste Hatházi Gábor segítségével. A lelőhelyet 1997-ben Terei György is bejárta, aki hasonló állapotokat talált, mint Miklós Zsuzsa.A régészeti leletek változatos sűrűségben fordulnak elő a lelőhelyen.

A vár közelében inkább Árpád-kori cserepek, délebbre inkábbkésőközépkoriak vannak. A dombhát legdélebbi részén elsősorban őskori leletek találhatóak. A földvártól délre mintegy 30-40 m-es területen viszonylag sok kő fordul elő. A dombtető nyugati szélén, e köves folt déli szomszédságában sok vassalak volt. Ugyanakkor elszíneződéseket a vizes talajon nem lehetett megfigyelni.

A Fejér megyei erősségek csoportjában a Ménesmajor I. vára sajátos adottságú, mivel bár a várból csak alig került elő leletanyag, ez az egyetlen olyan erősség, melyet a környezetéből a terepbejárások során fellelt nagymennyiségű leletanyag alapján nagy valószínűséggel lehet korszakhoz kötni, mint több más esetben. Az erődítés minden bizonnyal egy jellegzetes, az Árpád-korban használatos kisméretű vár lehetett.

Mivel a Mezőföldnek ez a része kun szállásterület volt a tatárjárás után, ezért valószínűleg a vár és a hozzá tartozó település a 12–13. században állhatott fenn, melyet a földvár közelében talált leletek is bizonyítanak. A 13. század második felétől a település elnéptelenedett. A vártól délebbre talált késő-középkori leletanyag és a légi felvételen is jól látható karámnyomok már minden bizonnyal a kunokhoz köthetők. A régészeti leletekkel igazolt, várhoz közeli települések neve nem ismert és egyelőre a forrásokban szereplő egyetlen faluval sem azonosítható.

Forrás: Feld István – Mráv Zsolt – Nováki Gyula - Terei György – Sárközy Sebestyén - Fejér megye várai az õskor tól a kuruc korig Magyarország várainak topográfiája 3. kötet

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 51.922 (46.865368)
K 18° 48.637 (18.810617)

Információk: Nagykarácsony és Ménesmajor között levő Hatvanas-dűlőn lehet egy  hídon száraz lábbal átkelni a Nagykarácsonyi vízfolyáson.

Innen délkelet felé haladva kb 1,5 km-re találjuk a kisvár sáncait. A vár dombja messziről észrevehetően kiemelkedik környezetéből.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv