Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NagykerekiMagyarországHajdú-Bihar vármegyeBihar történelmi vármegye - Bocskai-várkastély

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Nagykereki, Bocskai várkastély

A Sárrét keleti, a megye délkeleti sarkában települt Nagykereki község első okleveles említése 1214-ben a Váradi Regestrumban történt "Kerecu", majd 1220-ban "villa KereÐui" alakban. Előbb a Borsiak, 1530 körül Ártándi Pál, majd pedig Ártándy Kelemen birtoka volt. Azt, hogy a várat ki és mikor építette, oklevelek hiányában pontosan meghatározni nem lehet. Egyes kutatók szerint az Ártándyak ősi vára volt, ahol 1510-ben fényes ünnepséggel tartotta meg esküvőjét Hodosi Jákó Ferenc, az akkori várúr, Ártándy Tamás leányával Katalinnal. 1449-ben a települést Váraljakerekiként nevezik, ami feltételezi a vár létezését, 1507-ben Kerekire már castrumként hivatkoznak.

1536-ban itt lakott Ártándy Pál feleségével Telegdi Rozinával, majd pedig Ártándy Kelemen. Ez utóbbi János király pártjához tartozott és 1553-ban itt tanácskozott Ladányi, Horváth a két Bethlen, valamint a tiszai részek főbb uraival, Izabella királyné és János Zsigmond visszahívása felől.

Ártándy Kelemen magtalan halálával Kereki, Báthori István erdélyi fejedelem kezére került, majd Bocskai István birtoka lett. Az eredetileg földszintes, négyszögletes, minden szegletén egy-egy kerek alaprajzú saroktornyos várkastélyt Bocskai István alakíttatta át reneszánsz stílusban fallal és vizesárokkal körülvett erődítménnyé. A várkastélyból ma az oszlopos előtérrel bővített kastély, az északi sarkán egy hengeres torony, illetve a kastélykert déli sarkán egy magtárrá átalakított, támfalakkal erősített épületrész látható.

Miután Bocskai a rakamazi táborban idézés ellenére sem jelent meg, 1604. október 15-én Belgiojoso gróf kassai főkapitány sereggel vette ostrom alá a várat, de azt annak kapitánya, Örvendi Pál sikeresen megvédte. Bocskai végrendeletileg Kerekit unokaöccsének, Báthory Gábornak hagyományozta. De alig 6 év múlva, 1611. július 6-án Nagy András hajdúkapitány, az embereivel átállt a császáriak oldalára, és a várat is átadta nekik.

Nem sokkal ezután azonban Bethlen István a kezére került várat hozományul adta leánya Katalin kezével Zólyomi Dávidnak. Zólyominak azonban megromlott a viszonya I. Rákóczi György fejedelemmel. Hűtlensége miatt elfogták és 1633-ban Kővár börtönébe zárták, ahol 18 évi raboskodás után meghalt. Kereki azonban továbbra is feleségének Bethlen Katalinnak birtokában maradt.

Szejdi pasa Debrecenből Várad felé nyomulva, Pocsaj várának lerombolása után, 1660-ban erre vette útját, de Kerekit nem támadta meg. Más vélemények szerint ekkor rombolta le a török, de van említése egy 1686-ben történt tatár ostromnak is. Az 1697. évi összeírás szerint a várból "csak romok és törmelékek maradtak fenn"..

Több tulajdonosváltás után, évtizedekkel később hozatta rendbe Hodossy János kunkapitány, majd Csanády Sámuel. A lepusztult lakóépület helyén 1752-84 között barokk kastély épült, délkeleti sarkán toronyszobával. Az épület az 1850-es átalakítás során késő klasszicista oszlopos előtérrel, majd 1870-ben romantikus jegyekkel gazdagodott. A Csanádyak keze alatt a bihari középbirtokosok kúriáira jellemző élet folyt itt. 1878-1927 között a Lakatos család birtokolta a várat, de a háború alatti években az erődítmény már jellemzően gazdasági célokat szolgált. A még fennálló egyik négyzetes tornyát 1920-ban alakították át magtárrá.

1945 után elhordták a 17. századi körítő fal, a kapubejárat és a délnyugati sarokbástya utolsó maradványait is. A háborút követően a kastély, helyi kezdeményezésre az Országos Műemléki Felügyelőség 1959 és 1962 között végzett helyreállítását követően nyerte el mai állapotát. A belül kialakított állandó kiállítás, tablókon és korabeli metszeteken mutatja be a vár történetét.

Források:

Nyakas Miklós: A nagykereki Bocskai-kiállítás - Credo 2005/1-2
Nyakas Miklós: Bocskai szabadságharcának kezdetei és a bihari várak - A Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója - 2005
Gyalókay Jenő - Nagykereki (tanulmány) - 1928
Komoróczy György: A nagykereki kastély - Műemlékvédelem 4. (1960) 81.
A Nagykereki Bocskai várkastély történeti kiállítása
Csodálatos Magyarország - Bocskai várkastély Nagykereki

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 11.245 (47.187416)
K 21° 48.048 (21.800800)

Információk: A Sárrét keleti, a megye délkeleti sarkában, az M4-es autópálya mellett fekszik Nagykereki község. A kastéllyá átépített vár, a település észak-keleti szélén, a Kis-Körös mellett található. Az épületben a vár történetét és a Bocskai-szabadságharc eseményeit bemutató állandó kiállítás tekinthető meg.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció