Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zsigmond király 1406-ban, Frangepán János fia Miklós kérésére, újból megerősítette a Frangepánokat Cetin és Klokocs (Klokoč) birtokában. Hat évvel később (1412.) a király, a színe előtt megjelent klokocsi nemesek egészét képviselő, Vladimir fia Ferenc, Drazsil (Dražil) fia István és Miklós fia Karin kérésére, kezességet vállalt a klokocsi nemesek ősi szabadságjogaiért.

Az 1527. január 01-én megtartott cetini, királyválasztó száboron, más nemesek mellett részt vett Otmicsi Gergely Zágráb vármegye szolgabírója és Otmicsi Antal is.

Kersztinja (Krstinja) a 16. szd. közepén önálló faluközösséget (općina) képezett, saját bíróval és elöljárósággal (starešine) az élén. A szomszédos klokocsi nemesekkel, a kersztinjaiaknak 1549-ben határvitás perük volt. Otmicsi Kristóf a következő évet annak szentelte a zágrábi káptalannál, hogy ne Babonozsics János (Ivan Babonožić), Kuljanovics Péter (Petar Kuljanović), Matulics Gáspár pap (pop Gašpar Matulić) és Csemericsi Balázs (Blaž Čemerić), a kersztinjaiak képviselői szemlézzék az Otmics vár uradalmában található, Glina menti földeket.

A klokocsi szabadságjogok utolsó megerősítése, 1550. szeptember 14-én történt. A megerősítés iránti kérelemmel, Vojkfy György és Otmicsi Kristóf járult Ferdinánd király elé.

Lenkovics Iván az 1563-as jelentésében így ír Otmicsról: A vár az Otmicsi család kezében van, akik gondoskodnak is a védelméről. (Kruhek 1995. 192.).

Klokoč közelében még állnak némi falai Otmić várának és öregtornyának, mely a Klokocs nemzetséghez tartozó, Otmicsi család székhelye volt. A vár Bihács 1592-es eleste után pusztult el. (Szabo 1920. 162.) Otmics (Otmić) – kicsiny vára, Klokocstól nem messze, valaha a Klokocsi nemzetséghez tartozó, Otmicsiak (Otmić) birtoka volt. A család férfitagjait 1492-ben, tekintélyes személyekként említették meg. Otmics vidékét a törökök, már meglehetősen korán elkezdték támadni. Otmics várát a sajátosságai alapján, valószínűleg Barilovics és Zimics várainak létrejöttének idejéhez (15. szd. közepe) kell köthető.

Otmics várából, csak a kör alakú öregtornyának alsó része maradt fenn, valamint az egykori övező falak és árkok nyomai.

(Zorislav Horvat: Kružne Branič-kule u Hrvatskoj Krajina u XVI. stoljeću, „PROSTOR”kiadvány, Vol. 1(1993), No. 2-4, 161; 163; 167; 181; 183; 186. old.).

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 03. 21-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A nyomasztó, kihalt és elhanyagolt vidéken található kicsiny vár, hála a téli nagy hónak, mely lenyomta az elszáradt aljnövényzetet, meglepően épnek mutatkozott. A központi, hengeres öregtorony (D = 8,8 m) romjai még két emeletmagasságban állnak. A tornyot, egy ovális, kb. 90 cm falvastagságú falgyűrű veszi körbe. Miután a torony nem a falgyűrű közepén áll, így egyes helyeken a torony és a fal közti távolság alig éri el a 3-5 métert. A torony északi oldalán, ahol az övező fal a legmesszebb távolodik, egy újabb íves falszakasz figyelhető meg, mely akár egy, a külsőfalnak támaszkodó épületsor udvari falát képezhette, de egy a toronyhoz csatlakozó épület maradványa lehetett. Az egész várat egy árok és az árok külső peremén végigfutó sáncszerűség kíséri végig. Az árok követi a terepet, így egyes pontjai között, 6-7 méteres szintkülönbség tapasztalható.

A vár felkeresése, csak is lombmentes időszakban javasolt, s csak is GPS-l, tekintve, hogy egyéb időszakokban nagy aljnövényzet boríthatja, másrészről nincs kitől kérdezősködnünk.

FIGYELEM! A vár környékén található elhagyatott és romos házakba az aknaveszély miatt, még véletlenül se menjünk be! /Szatanek József/