Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mutnica, Mutnik - Mutnica, MutnikBosznia-HercegovinaBoszniaBosznia vármegye - Vár (Mutnik, grad)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Mutnik

Cazintól nyugatabbra, a horvát határ irányában fekszik Mutnik települése mely a rajta keresztülfolyó Mutnica patakról kapta a nevét. Mutniknak is van egy saját vára, egy néhai földesúri kastély. A vár körüli dombokon, völgyekben szétszóródva ma 171 portán, 976 tisztán muzulmán lakos él. Miután Mutnik igen régi település, így a vár közelében (Hušići faluban, a 402-es topográfiai ponton - crkvina), itt is volt valaha egy templom, amit mára dzsámivá alakítottak át. A vár alatti völgyben, a Csuprija és a Mutnica patak mentén jó minőségű út szalad mezőkön és ligeteken keresztül Cazin felé. Az út a török uralomtól köti össze Prošićeni Kamen-t, Cazinnal.

A régi időkben, a Mutnica patak menti földek egészen a patak, koranai torkolatáig a keresztes, vagy a Jeruzsálemi Sz. János (Johannita) lovagrend birtokában voltak. Nem tudni, hogy ez a birtok a későbbiekben a Korana menti Terzsác várához, vagy Mutnikhoz tartozott e. Az biztos, hogy Mutnik a 14. században már a Gusics-Kurjákovics comesek jószága volt. Az, ez időben még Zágráb megyében fekvő Mutnikhoz az alábbi falvak tartoztak: Obtes, Kotornica, Baničevići, Pusta Leskovica és Hrastje, Trvis, valamint Bošnjakovo selo birtoka. Miután korbavai Kurjákovics Miklós comes fiai, Iván és György leszármazottak nélkül haltak meg, Zsigmond király 1430-ban Mutnikot az udvarához tartozó lovagjának, a Boics nembeli Tetatics Török (Theurek) György ispánnak (knez Juraj Turk Tetatić od plemena Boića) ajándékozta. Noha a Tetaticsok már régóta (a 13. szd. közepétől) nagyhatalmú ispánok és birtokosok voltak Likában és ami birtokot megszerezhettek, azt meg is tették, de nehéz elhinni, hogy a Kurjakovics comesek csak úgy átadták volna a Teticseknek, akik így sohasem foglalhatták el Mutnikot, de nem jártak sikerrel a Mikulicsok sem, akik pedig 1491-ben szinte az egész környéket birtokolták.

A 16. szd. elején, Mutnik Karlovics Iván gróf kezére került. Miután Karlovics Ivánnak nem lettek saját leszármazottjai, 1509-ben a zágrábi káptalan előtt örökösödési szerződést kötött sógorával, a szigetvári hős apjával, Zrínyi Miklós gróffal, hogy likai, korbáviai, hotucsi (Gracsác környékén), odorjei (Zvonigrad környékén) és Zágráb vármegyei birtokait a Zrínyiek örökölhessék. Karlovics javait felsoroló szerződésben, Mutnik és Újvár Novigrad-Todorovo) nevét is megemlítették. Karlovics a fent említett szerződést valószínűleg egy Mutnikot ért korábbi ostrom hatására kötötte, mivel így látta biztosítani a családi javait és mivel megbízott a közeli rokonnak számító Zrínyiekben.

Miután Karlovics Iván 1526-ra elveszette minden likai és korbáviai birtokát, életének utolsó öt évét leginkább a határvidéki Krupa, Újvár (Novigrad-Todorovo) és Mutnik váraiban töltötte. Karlovics mindegyik várában erős őrséget tartott, amihez némi pénzbeli segítséget és lőszert kapott a határvidéki katonaságtól. Mutnikot ekkoriban saját várnagyával, vrliki (verhricsáni) Csubretics Pállal őriztette. Karlovics 1531-es halálával, a vár és birtoka az örökösödési szerződés értelmében a Zrínyiekre szállt. A várat, a Malkocs bég vezette törökök először 1533 januárjában, a Háromkirályok napján foglalták el, de a végvidéki katonaság ekkor még visszafoglalja. Lenkovics 1563-as jelentése szerint, Mutnik még a Zrínyiek birtokában van, benne 15 királyi pénzen tartott gyalogos van, amit további 20 fővel javasolt megerősíteni. A várat ez után Ferhát pasa foglalta el végleg 1576 júniusában, ám Ernő főherceg 1588-ban, hogy Mutnik ne lehessen a törököké, Terzsáccal együtt leromboltatta. A vár egészen 1625-ig a számos foglalás és pusztítás miatt puszta maradt, de a törökök 1635-ben újra befészkelték magukat, a várat kijavították, s a környékét betelepítették. A vár 1834-ben már romos volt, de a vár környéki porták száma 150-t tett ki, portánként egy-egy harcossal. A várban ekkor még 2 ágyú is volt. Mutnikot 1838-ban hagyták fel végleg.

A vár mai állapota

Mutnik vára 2009. 03. 22-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában került bejárásra. A szelíd dombok fölé emelkedő romok, már messziről is igen kellemes látványt nyújtanak. A vár, tipikus 13-14 századi, horvát nemesi várnak mondható a maga hengeres öregtornyával és négyszög alakú falakkal övezett udvarával (lásd még Prozor, Jezerszki, Todorovo, stb.). A torony külső átmérője 7 m-t, jelenlegi magassága 6 m-t tesz ki. A várban egy majd 300 éve létező dzsámi alapjai és minaretjének kb. 2 m magas talapzata található, melynek oldalába egy feliratot véstek: A DZSÁMIT 1935-ben FELÚJÍTATTA VILIĆ MUJO és MUSZTAFA. A vár udvarán szétszórt, egyszerűen faragott kövek, talán egy, forrásokban is említett iszlám házhoz és egy mektebhez tartozhattak. A dzsámit 1976-ban hagyták fel, miután a közeli Pervizi faluban felépítették az újat. Az oldalanként kb. 22-25 méter kitevő védőfalakból mára csak kb. 0,5 méteres csonkok maradtak, de nem mindenhol. A keleti oldalon pld. teljesen elbontották, míg a délkeleti sarok leomlott maradványait, egy kerek bástyaszerű terepalakulat takarja. Ásatás nélkül jelenleg nem megállapítható, hogy valóban csak a falsarok romjait takarja e a földhalom, vagy tényleg egy kisebb bástya rejtőzik a föld alatt. A várat valaha egy széles árok övezte, de az árok ma már csak a keleti oldalon figyelhető meg, máshol terasszá kopott. A vár bejárata keleten, az öregtorony tövében nyílott. A gyalogkapu méretű nyílás előtt egy kisebb földhányás található, melynek funkciója nem meghatározható. Miután a vár keleti oldala csak enyhén lejtős, így itt egy külsővár is lehetett, hisz a kicsiny várnak alkalmasnak kellett lennie arra is, hogy nagyhatalmú ura huzamosabb időt tölthessen el itt, továbbá, hogy meglehetősen jelentős szerepe volt az elfoglalásáig. A vártól délebbre a várdomb oldalában egy régi, török temető is található.

/Szatanek József/

GPS: É 44° 58.072 (44.967869)
K 15° 51.719 (15.861983)

Mutnik várát a legegyszerűbb módon, a Velika Kladuša - Cazin (Bihács) közti főútról közelíthetjük meg úgy, hogy e főútról Čoralići falunál jobbra (nyugatnak), Tržačka Rastela felé lekanyarodunk. A kanyarodás után, kb. 5 kilométerrel elérjük Kapići falut, melyen átmegyünk addig, míg nem egy "Y" elágazáshoz nem érünk, ahol nekünk az "Y" bal szárán kell tovább haladnunk, de nem sokat, mert kb. 200 méterrel balra (délnek) lesz egy leágazás, ami már Mutnik falu felé vezet. Tekintve, hogy a vidéken egyetlen "igazi" falu sincs, így a vár felkeresése során számos eltévedéssel és kérdezősködéssel kell kalkulálnunk. A falvak errefelé, szétszórt házak szabálytalan csoportosulását jelentik. Ha szerencsénk (és GPS-ünk) van, akkor a várat már messziről megláthatjuk, s utána csak azt az irányt kell tartanunk. A várhoz egy földút is felvisz, mégpedig a falu északi végében található új, mohamedán temető mellől.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház