Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„Goszpicstól (Gospić) délre, Novi települése fölött egy hasonnevű vár alapjai találhatók, mely egykoron a Frangepánok birtoka volt. A várat a család 1449-es birtokmegosztásakor, Frangepán IV. Duim kapta meg. A vár és birtoka, Pocsiteljel, Belajjal, Lovinccal, Barlettel, „Zlyvnyka-val”, Novakival és a likai Novigraddal, Komiccsal, Lukaveccel, Zvonigraddal, Mutnicával, Zthemechkyvel és Grahovaccal „,in Hothuza et Odria provinciis”, a 16. század elején, 1507-ben Zrínyi Miklós sógoráé, Karlovics Iváné lett. Sok várnak a fentiek közül, már a nyoma sincs meg.

Novi várának kialakítását, a bécsi hadilevéltárban őrzött alaprajzból ismerjük. A belsővár szabálytalan ötszögalakúra épült. Volt egy nagy tornya és egy palotája, mely mellett egy kápolna volt található. A belsővár körül, egy fallal övezett külsővár volt, melynek északi részen egy kisebb elővár volt. E rész előtt egy valamiféle kápolna állt. Glavinics 1696-ban az alábbiakat írta a várról: Novi in inferiori Lika arx est coll sat alto, jam vero vix prostat ex ruderibus.(Az alsó likai Novi vára, egy meglehetősen magas dombon állt, de jelenleg már alig emelkedik ki törmelékekből))

Dr. Dénes József adatai szerint:

Novigrád (Lički Novi, Hr) Castrum. Novigrád és Újvár néven is előfordul. A Frangepánoké volt. Osztozkodásukkor, 1449-ben Duimnak jutott (Novum Castrum), aki 1453-ban királyi adományt szerzett rá. A szluini Frangepánoké (1464-65), Korbáviai Jánosé (1509).

Az 1691-ben Glavinics Sebestyén zengg-modrusi püspök által felvett vizitáció szerint romokban hevert. Engel 1996. 377., Margalits I. 130, II. 221, 286, 693, 716, 719., OMM XXI. 368., Pesty 1880. II. 416., Szabo 1920. 205-206.

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 06. 09-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár csekélyke maradványai a falu plébániatemploma fölé magasodó kettős várhegy déli, kúpszerű magaslatán találhatók. A várhegy neve gradina, ami arra utal, hogy a hegy északi, meglehetősen nagy területét egy prehisztorikus földvár foglalhatta el. A középkorban a várhegytől délre eső, szikláktól szabdalt hegynyereg másik oldalán található kb. 50x50 méteres platójú dombon építették fel a várat. A süppedésekkel teli dombtetőn falnyomok szinte alig látszanak, így alaprajzát felvenni a rendelkezésre álló eszközökkel nem lehetett. Sőt, a csekély maradványok azt sem tették lehetővé, hogy a birtokunkban lévő 17. századi alaprajzot legalább valahogy a helyszínen találtakhoz igazítsuk. A földalatti maradványok viszont sejtetni engedik, hogy egy alapos ásatással az alapfalakat meg találnák.

/Szatanek József/

Forrás:

Gj. Szabo: Sredovječni gradovi… (Zagreb, 1920. 204. oldal.