Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„Prizna-ban, a parókiától nem messze, ma is megtalálhatók egy vár romjai.”

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 06. 10-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A kikötő feletti, Gradinának nevezett 55 méter magas hegyen számos fal és épületmaradvány romjai láthatók. Se a várról, se a vár melletti településről nem sikerült adatokat találni, így ennek híján, csak a terep adottságai és a fennmaradt romok leírása alapján lehet a rekonstrukcióját megkísérelni. A vár, a várhegy tetejének keleti, hosszúkás, trapéz alakú részét foglalta el. A falakat közvetlenül az élő sziklára alapozták, de kötőanyaguk a szélsőséges időjárási viszonyok miatt régen kipergett, ezért ma már csak szárazon rakott falaknak tűnnek. A legmagasabb ponton ma egy kereszt található, itt egy öregtorony állhatott, melyhez keletről egy négyszögletes, hosszúkás palotaépület csatlakozhatott. A „palotától” egy fal indult nyugatnak, és egy udvart alkotott a „torony” alatt induló észak-dél irányú fallal. Az udvar északnyugati sarkában egy épület alapfalai figyelhetők meg, melynek két oldalát a szikla alkotta. A várat záró nyugati fal előtt egy sziklás, külső udvar található, ahol épületeknek nyoma sincs. Ezt az udvart nyugatról a „városfal” keleti fala zárta, míg délen és északon is egy egyenes fal maradványai láthatók. Feltehetően a külsőudvar északnyugati sarkában lehetett az egész komplexum bejárata. A várhegy nyugati lejtőjén állhatott a „város”. A „város” északkeleti sarkában, a feltételezhető kapu mellett, egy támpilléres, íves falú, kéthelyiséges toldalék látható. A „város” falai folyamatosak, rajtuk kapunak, bejáratnak nyoma sincs. A várhegy meredek oldala miatt, a „várost” kőfalakkal alátámasztott, teraszokra építették, melyek ma is jó fenntartásúak. A falakon kívül más erődítési elemnek, tornyoknak nyoma sincs. Vannak félköríves, „bástya” jellegű falak, de ezek funkciója ma már nem meghatározható.

A priznai Gradina felkeresése egy hosszabb tengerparti autózás közbeni pihenés alkalmával ajánlott. A pár házból álló település kikötője egy nagy forgalmú kompjáratnak biztosít helyet. A komppal Pag északi felét lehet megközelíteni.

/Szatanek József/

Forrás:

Gj. Szabo: Sredovječni gradovi… (Zagreb, 1920. 213. oldal.)