Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„…Az unai districtus székhelye s középkorban Szerb (Srb) települése volt, ahol egy castrum is állt. A várról, Unac, Pocsitelj és Ezek váraival együtt, Nelipics Ivánnak le kellett mondania Lajos király javára. Fras és a későbbi korok jelentései is figyelmeztek Ragyenovics várára (Radenovića gradina, a 3. katonai felmérés jelzete: Buzsina kula, sJz), ám senki sem vizsgálta meg, hogy a vár melyik korból eredhet. Sabljar nem kevesebb, mint 11 várhelyet és lelőhelyet említett meg Szerb környékéről, ám manapság jó, ha negyedük létezése állapítható meg…”

Engel Pál adatai szerint: Castrum. A Nelipčićeké volt, akik 1345-ben átengedték I. Lajosnak (Zerb, Scerb). Az 1437. évi várjegyzék Vrlika és Rmanj között sorolja fel a horvát báni tiszthez tartozó várak között.

„3. Szerb (Srb) megye (zsupa) Ez a districtus magába foglalta a Sredica és a Dabašnica patak völgyét, valamint az Una folyó felső szakaszát egészen a folyókanyon kapujáig. A hasonnevű székhely körül kialakult megyéről meglehetősen kevés írásos emlékünk van, azok is leginkább általánosságokat tartalmaznak. Vjekoslav Klaić, Una megyének nevezi, noha emellett nem sok érv szól, hisz az Una folyó folyása a megyének csak egészen kicsi, északi részét érinti. Nada Klaić e megyeinek tekinti azt Szorabi (Sorabi) nemzetséget, amelynek tagjaival menekült el Szávamenti Ljudevit is, a szerencsétlen kimenetelű pannóniai felkelés után.

3.1 Szerb vára - Srb Ez a vár közvetlenül a horvát-bosnyák határon fekszik, a hasonnevű falu közelében, egy Sredica patak feletti hegyen, amit Fras „Radenovića gradina-nak” nevezett. A vár helye, a Horvát Köztársaság 1:25.000-es topográfiai térképén csak „Kula” néven jelenik meg (453 m tszfm). A nagyon kevés számú fennmaradt okiratok egyikéből (1345.) látható, hogy a vár a király tulajdonában volt (castra nostra regalia…castrum Szereb), ahogy a szomszédos Unac vára is.”

A várhely mai állapota:

Donji Srb falutól keletre, a Sredica patak fölött egy, három oldalán aljnövényzettel sűrűn benőtt meredek domb tetején egy nagyterületű, de a legeltetés okán jól átlátható fennsík található, melynek legmagasabb pontján, egy téglalap alakú, kastélyjellegű vármaradvány látható. A 2010. 04. 17-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában bejárt várhely érdekessége, hogy a déli oldalán egy tavacska is található. A várhely ma formájában, egy 8 méter széles és kb. 4 m mély árkokkal körbeárkolt, 17. századi kastély maradványainak néz ki, noha méretei (19x24 m) és kialakítása nem mond ellen a 14/15. századi likai váraknak; azaz, egy kisebb várudvart zártak körbe a falak, az egyik sarkon egy toronnyal. Ám a vártól nyugati és északi irányban, egy kastélykertekre jellemző, ma már csak nyomokban követhető, meglehetősen vékony falvonulat indul. A vár beazonosítását bonyolítja az is, hogy a forrásokban Radenovića gradina-nak nevezik, ami egy ősibb várra utal.

Ráadásul a gradinának nevet adó tanyacsoport (Radenović) az általunk bejárt várhelytől északabbra található.

Srb/ Zerb, Scerb, Szereb középkori várának helyét, csak régészeti ásatásokkal lehetne tisztázni, így annak eredményéig, feltételesen el kell fogadnunk, hogy a Donji Srb falutól keletre található, Kula nevű topográfiai ponton állt, az oklevelekben említett 14/15. századi vár.

A várból falak nem látszanak, nyomvonaluk a föld alatt rejtőzik, s csak a felszínen található kő és téglatörmelék utalnak egykori létezésükre. A nyugat felől, egy árkon átvezető betöltődésen át megközelíthető várudvar teljesen sík, halmok süppedések nincsenek, így feltételezhető, hogy a falakon belül, fából készített épületek állhattak.

A várhely felkeresése, az érdekes terepadottságok és a látványos árok/sáncmaradványok okán javasolt, de a határ mentisége okán, fel kell készülni a horvát/bosnyák határőrök ellenőrzéseire, így útlevél legyen nálunk.

/Szatanek József/

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (204; 211. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like