Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Donji Srb, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Lika-Korbava vármegye - Kula
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„…Az unai districtus székhelye s középkorban Szerb (Srb) települése volt, ahol egy castrum is állt. A várról, Unac, Pocsitelj és Ezek váraival együtt, Nelipics Ivánnak le kellett mondania Lajos király javára. Fras és a későbbi korok jelentései is figyelmeztek Ragyenovics várára (Radenovića gradina, a 3. katonai felmérés jelzete: Buzsina kula, sJz), ám senki sem vizsgálta meg, hogy a vár melyik korból eredhet. Sabljar nem kevesebb, mint 11 várhelyet és lelőhelyet említett meg Szerb környékéről, ám manapság jó, ha negyedük létezése állapítható meg…”
Engel Pál adatai szerint: Castrum. A Nelipčićeké volt, akik 1345-ben átengedték I. Lajosnak (Zerb, Scerb). Az 1437. évi várjegyzék Vrlika és Rmanj között sorolja fel a horvát báni tiszthez tartozó várak között.
„3. Szerb (Srb) megye (zsupa) Ez a districtus magába foglalta a Sredica és a Dabašnica patak völgyét, valamint az Una folyó felső szakaszát egészen a folyókanyon kapujáig. A hasonnevű székhely körül kialakult megyéről meglehetősen kevés írásos emlékünk van, azok is leginkább általánosságokat tartalmaznak. Vjekoslav Klaić, Una megyének nevezi, noha emellett nem sok érv szól, hisz az Una folyó folyása a megyének csak egészen kicsi, északi részét érinti. Nada Klaić e megyeinek tekinti azt Szorabi (Sorabi) nemzetséget, amelynek tagjaival menekült el Szávamenti Ljudevit is, a szerencsétlen kimenetelű pannóniai felkelés után.
3.1 Szerb vára - Srb Ez a vár közvetlenül a horvát-bosnyák határon fekszik, a hasonnevű falu közelében, egy Sredica patak feletti hegyen, amit Fras „Radenovića gradina-nak” nevezett. A vár helye, a Horvát Köztársaság 1:25.000-es topográfiai térképén csak „Kula” néven jelenik meg (453 m tszfm). A nagyon kevés számú fennmaradt okiratok egyikéből (1345.) látható, hogy a vár a király tulajdonában volt (castra nostra regalia…castrum Szereb), ahogy a szomszédos Unac vára is.”
A várhely mai állapota:
Donji Srb falutól keletre, a Sredica patak fölött egy, három oldalán aljnövényzettel sűrűn benőtt meredek domb tetején egy nagyterületű, de a legeltetés okán jól átlátható fennsík található, melynek legmagasabb pontján, egy téglalap alakú, kastélyjellegű vármaradvány látható. A 2010. 04. 17-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában bejárt várhely érdekessége, hogy a déli oldalán egy tavacska is található. A várhely ma formájában, egy 8 méter széles és kb. 4 m mély árkokkal körbeárkolt, 17. századi kastély maradványainak néz ki, noha méretei (19x24 m) és kialakítása nem mond ellen a 14/15. századi likai váraknak; azaz, egy kisebb várudvart zártak körbe a falak, az egyik sarkon egy toronnyal. Ám a vártól nyugati és északi irányban, egy kastélykertekre jellemző, ma már csak nyomokban követhető, meglehetősen vékony falvonulat indul. A vár beazonosítását bonyolítja az is, hogy a forrásokban Radenovića gradina-nak nevezik, ami egy ősibb várra utal.
Ráadásul a gradinának nevet adó tanyacsoport (Radenović) az általunk bejárt várhelytől északabbra található.
Srb/ Zerb, Scerb, Szereb középkori várának helyét, csak régészeti ásatásokkal lehetne tisztázni, így annak eredményéig, feltételesen el kell fogadnunk, hogy a Donji Srb falutól keletre található, Kula nevű topográfiai ponton állt, az oklevelekben említett 14/15. századi vár.
A várból falak nem látszanak, nyomvonaluk a föld alatt rejtőzik, s csak a felszínen található kő és téglatörmelék utalnak egykori létezésükre. A nyugat felől, egy árkon átvezető betöltődésen át megközelíthető várudvar teljesen sík, halmok süppedések nincsenek, így feltételezhető, hogy a falakon belül, fából készített épületek állhattak.
A várhely felkeresése, az érdekes terepadottságok és a látványos árok/sáncmaradványok okán javasolt, de a határ mentisége okán, fel kell készülni a horvát/bosnyák határőrök ellenőrzéseire, így útlevél legyen nálunk.
/Szatanek József/
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (204; 211. o.)
Krešimir Matijević: Naseljenje Like
GPS: | É 44° 22.233 (44.370544) |
K 16° 8.200 (16.136667) |
Donji Srb települését, a 2010 tavaszi bejárásunk során északról értük el. A főút a völgyek közül egy kanyarral hirtelen a Sredica patak völgyének bejáratához ér, ahol egy nagyobb, nyílt terület található. A főút itt jobbra halad, de nekünk egyenesen a át kell mennünk a patak hídján, majd egy négyes útkereszteződéshez érünk, melyben nekünk jobbra, Kruškovace falu irányába kell mennünk, de csak alig 200 métert, mert itt újból jobbra, egy autóval is járható erdei útra kell rákanyarodnunk. Ez az erdei út már a várhegy lábánál halad délnek, s addig megyünk egyenesen rajta, míg egy elhanyagolt balra tartó útat nem találunk. Itt érdemes leparkolnunk, s gyalog tovább mennünk. Az út eleinte egyre elhanyagoltabb, majd lassan kitisztul és halad a domba alakjának megfelelően és egyre feljebb. Kb. a várhegy keleti oldalának közepén a bennünket kísérő sűrű bozótos megritkul, így már egyenesen, egy rövid kapaszkodás után, már fönt is vagyunk a várhegy fennsíkján, ahol egy kis tavat találhatunk. A tó északi oldalán, a hegy legmagasabb pontján helyezkedik el a várhely, melynek fennálló falai már nincsenek, de az övező árok szépen megmaradt. A hegy megmászásakor ügyeljünk arra, hogy határterületen járunk, így útlevél legyen nálunk!
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Fotóink elérhetőek vászonképen!Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.