Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Seliste , Udbina - Selište , Udbina, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Lika-Korbava történelmi vármegye - Korbava
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„…A mai Udbina területén találtak már egy római kori települést, de a rómaiak a mai településtől valamivel északabbra építették fel a saját városukat. Nem ment ritkaságszámba, hogy a rómaiak előtti települést felhagyták, hogy a rómaiak valamivel távolabb felépítsék saját városukat, mint pld. Metulum esetében, mely a mai Čakovec (Skradnik mellett Modrus-Fiume megyében) közeli Joszipdol (Josipdol) melletti mezőn volt, míg a japodák hasonnevű erődített telepe a hegyen… …Klaić, teljes joggal azt állítja, hogy Udbina azonos Korbava várával és városával, amit már a nemzeti királyok korában is megemlítettek, s amely sokáig, egészen 1460-ig a korbavai püspökség székhelye volt, amikor is a püspök a törökök elől Modrusba menekült. A székesegyház a Kalaura-nak nevezett helyen állt, ahol 1829-ben számos maradvány fel is tártak. Udbina a középkorban a Gusics nembeli Kurják tulajdonában volt, akinek leszármazottjai előbb Kurjákovicsoknak, utóbb Karlovicsoknak nevezték magukat…”
„9. Korbava megye (župa Krbava) Korbavát, mint közigazgatási egységet, már 950 körül megemlíti Bíborbanszületett Konstantin a „Birodalom kormányzása című művében. A megye a nevét, szinte teljesen biztos, hogy az esős időszakokban a síkság közepén folyó patakról kapta. Deszila, korbavai zsupán nevét, a horvát írásbeliség legfontosabb emlékén, a Krk szigeti Szt. Lúcia templomban található, még Zvonimir király által tett földadományt megörökítő, 1100-ból való un. baskai kőtáblára is feljegyezték. Egy 1198-as oklevélben, egy Szlavogoszt nevű korbavai zsupánról tesznek említést [53].
Már a 13. szd. elején, hasonlóan a likai Mogorovicsokhoz, a korbavai zsupáni tisztséget, mint örökletes címet, a Guszics család tagja viselik, a de Corbavia nemesi előnévvel együtt. A megye északi, Drezsnik felé eső határát, III. András király 1292-es okirata pontosan leírja [54].
[53] Codex Diplomaticus II. 294.
[54] ibid VII. 74-77.
9.1 Korbava vára A megye ősi székhelyét, az Udbina – Visuć közti út mentén, a ma „Kalaura”-nak nevezett topográfiai ponton kell keresni (860 m. tszfm). Az itteni, élesen kimeredő kőszálra építették fel a várat úgy, hogy a természet adta védelmet, falakkal és egy toronnyal tették még védhetőbbé, hasonlóak a közeli Kurják várához, mely kitűnő analógiát szolgál, a középkori, Korbava várának kinézetéhez. Hasonló példák találhatók Likában is, mint Szlivnik (Slivnik) és Mogorics (Mogorić). Ma már ezen a helyen nincsenek összefüggő falmaradványok, ám a szikla tetején még találni lehet némi habarcstöredéket és falnyomokat. A sziklavárat övező védőfalak nyomvonalát, csak a kőszál alját borító dús növényzet kitisztítása és egy, a szikla és az út közti terület, szondázó ásatásával lehetne megállapítani.
Korbava vára, hasonlóan némely más zsupáni székhelyhez (pld. Potorjan), már a középkor folyamán elpusztult. Azt nem tudni, hogy egy közvetlen török támadás során pusztult e el, de az biztos, hogy fekvése és erődítettsége alapján, sem lett volna már képes ellenállni az áradásszerű török veszélynek.
A vár a 15. szd. végére már mindenképpen üresen és elhagyottan állt, majd végleg el is pusztult Ez még 1460. előtt történhetett, amikor II. Pál pápa áthelyezte a korbavai püspökség székhelyét Modrusba.”
A vár és a Szt. Jakab székesegyház mai állapota:
A vár 2010. 04. 18-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában került bejárásra. A helyszín felkeresése és az újabb kutatások, Klaić és Gj. Szabo leírásának több tévedésére is rávilágítottak, ugyanis az általuk említtettek, 3 helyszínre vonatkoznak.
1. Udbina vára, mely a település északkeleti sarkában, a Gradinának nevezett (848 m tszfm) topográfiai ponton találhatók; 2. Korbava vára, mely az udbinai vártól kb. 2 kilométerrel keletebbre, a Kalaura nevű topográfiai ponton található; 3. A korbavai püspökség székhelye az „idősebb” Szt. Jakab székesegyházzal és a püspöki palota együttesével, mely a Kalaurával szemben, az egykori Kálvária dombon található.
Sajnos, az udbinai vár alatti, „Horvát vértanúk” monumentális templomának építése, minden egyéb anyagi forrást elvont, így a Gradinán és a Kálvária dombon megkezdett feltárások, a pénztelenség okán félbe maradtak, míg az ősi korbavai vár feltárása meg sem kezdődött. A korbavai várnak helyet adó sziklán, jelenleg egy formás, de teljesen új építésű kilátó látható. A kilátó építése során, azonban a szirttetőn található csekély maradványokat is megsemmisítették. Hogy a kilátó építésekor végeztek e valamiféle kutató ásatást, s ha igen dokumentálták e, azt nem sikerült kideríteni.
A Szt. Jakab templomot teljesen feltárták, valamint a templomhajó déli oldala melletti épületsort is, de a domboldalba lenyúló püspöki palota feltárása már abbamaradt.
Kukuljevics Iván 19. szd. második felei helyszíni vázlata szerint, a székesegyház és a püspöki székhely romjain, még állt egy templom, ám nem tudni, hogy az eredeti templomot, vagy csak a templom romjain, a török hódoltság után felhúzott, kisebb plébániatemplomot ábrázolja. Az ősi korbavai várat a helyszíni vázlatán egy őrtoronyként ábrázolja, de távlati rajzán egy háromszoros, puskalőrésekkel sűrűn ellátott falgyűrűvel körbevett, félgömb lezárású toronyként mutatja, a tetején egy Habsburg, kétfejű sassal. A helyszínrajz és a távlati rajz közti eltérés alapján, az is lehetséges, hogy a toronyvár csak Kukuljevics rekonstrukciós elképzeléseként jelenik meg. Ám ha a toronyvár esetében csak egy elképzelésről van szó, akkor a templom sem egy álló épületet mutat, hanem az is csak rekonstrukciós kísérlet lehet. Sajnos a rajzokhoz fűzött, német nyelvű megjegyzései olvashatatlanok.
A fentiek alapján, összegzésképpen az alábbi feltételezés tehető meg: A korbavai püspökség, a Guszics, később Kurjákovicsnak, majd még később Karlovicsnak nevezett család székhelyét jelentő, ősi korbavai vár jelentette védelemnek köszönhetően települt meg a vártól alig 100 méternyi távolságban, a ma Kálvária dombnak nevezett helyen. Noha nincs rá bizonyíték, a vár és a püspöki székhely szerves egységként létezhetett, a megfelelő váraljai, illetve püspöki településsel együtt. Ezt a vár/püspökségi/települési komplexumot akár egy közös városfallal is körbevehették, melynek kapui a mai Udbina – Visuć közti út nyomvonalára helyezhetők. A püspökség felfejlődése, valamint a Kurjákovics család hatalmának megerősödése és az esetleges jogi viták okán, a Kurjákovicsok a 14. szd. közepe táján odahagyják ősi várukat, s alig 2 kilométerrel nyugatabbra, a mai Udbina fölötti Gradinán fölépítik újabb és modernebb várukat, a hozzátartozó váraljai településsel együtt. Mind ez azonban csak teória, amit egy leendő régészeti kutatással lehetne csak alátámasztani, illetve elvetni. Itt kell elmondanom, azt is, amire dr. Dénes József hívta fel a figyelmemet - amit külön köszönök néki – hogy a templom méretei, inkább egy kolostortemplom méreteire utalnak, mint sem egy püspöki székesegyházéra! Ehhez az észrevételhez kapcsolódik, az alábbiakban ismertetett, Zorislav Horvat professzor megjegyzése is! Addig is, a helyszínek bejárása mindenképpen ajánlott.
Az Udbina közeli, az egykori, korbavai püspökség „idősebb” Szt. Jakabnak szentelt székesegyháza.
A Karija-nak (Korija/Kalvarija) nevezett helyen, 2009-ben már kilenc éve tartó ásatásokat végeztek az 1185-ös spalatói zsinat döntése alapján megalapított, egykori, korbavai püspökség, „idősebb” Szt. Jakabnak szentelt székesegyházán.
A régészeti munkálatokat, a zadari Régészeti múzeum régészei hajtották végre, Radomir Jurić professzor vezetésével. A kutatásokat a goszpicsi Lika Múzeum munkatársai is segítették, míg anyagi támogatást a horvát Kulturális Minisztérium és a Goszpics-Zenggi püspökség nyújtott, míg a logisztikai feladatokban a „Kralj Tomislav” vállalat és az udbinai önkormányzat segített.
A feltárások alapján, a korbavai székesegyház egy sokszögzáródású szentéllyel és egy 36 m hosszú, 12 m széles, belső és külső pillérekkel ellátott hajóval bíró épület volt. A szentély szélessége 9 métert tesz ki. Dr. Zorislav Horvát építész, már többször is felhívta a figyelmet, hogy a korbavai székesegyház alaprajzi kialakítása, kísértetiesen hasonlít a prédikáló-koldulórendi szerzetesek 13-14. századi templomainak kialakításához, mint pld. a nekcsei (Našice) ferences temploméhoz.
A feltárás során különös figyelmet szenteltek a számos sír kutatásának, melyekből ez idáig 227-t nyitottak meg. A feltárt temető többrétegű, s az alsó rétegek késő középkoriak, míg a többi a kora újkori. A leletek zömét ékszerek, övcsatok és pénzérmék képezik, de kerültek elő 14 és 15. századi sarkantyúk is.
A templom maradványai egészen 1994-ig a föld alatt rejtőztek, amikor is a talaj kopása miatt, újból előkerültek a falcsonkok. A feltételezések szerint, a templom déli oldalának támaszkodó maradványok egy nagyobb püspöki palotához tartozhattak. Az ásatások során, számos faragott kőtöredék került elő, melyek ajtó és ablakszárakhoz, bordaívekhez tartoztak
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (206-208. o.)
Krešimir Matijević: Naseljenje Like-Tekst
GPS: | É 44° 31.823 (44.530376) |
K 15° 44.140 (15.735674) |
A Kalaura nevű topográfiai pontot és a vele szembeni, Szt. Jakab templom romjait Udbina központjából, a szétdult partizánemlékműtől kiindulva érhetjük el a legkönnyebben úgy, hogy a főtértől a Visuć falut jelző táblának megfelelően megyünk kelet felé. A városból kiérve, balra egy iskola, majd egy temető jön, s innen kb. 1 kilométerrel jobbra egy táblával is jelzett leágazáson juthatunk a templom romjaihoz (50 m). A Kalaura sziklatömbjét, innen már láthatjuk, s vagy gyalog átballagunk hozzá, vagy autóval elhaladunk előtte, majd leparkolva visszasétálunk. A Karaula előtti terület egy kerítéssel van elválasztva az úttól, de bemenetelt tiltó táblával sehol sem találkoztunk.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.