Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Seliste , Udbina - Selište , UdbinaHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Korbava

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

„…A mai Udbina területén találtak már egy római kori települést, de a rómaiak a mai településtől valamivel északabbra építették fel a saját városukat. Nem ment ritkaságszámba, hogy a rómaiak előtti települést felhagyták, hogy a rómaiak valamivel távolabb felépítsék saját városukat, mint pld. Metulum esetében, mely a mai Čakovec (Skradnik mellett Modrus-Fiume megyében) közeli Joszipdol (Josipdol) melletti mezőn volt, míg a japodák hasonnevű erődített telepe a hegyen… …Klaić, teljes joggal azt állítja, hogy Udbina azonos Korbava várával és városával, amit már a nemzeti királyok korában is megemlítettek, s amely sokáig, egészen 1460-ig a korbavai püspökség székhelye volt, amikor is a püspök a törökök elől Modrusba menekült. A székesegyház a Kalaura-nak nevezett helyen állt, ahol 1829-ben számos maradvány fel is tártak. Udbina a középkorban a Gusics nembeli Kurják tulajdonában volt, akinek leszármazottjai előbb Kurjákovicsoknak, utóbb Karlovicsoknak nevezték magukat…”

„9. Korbava megye (župa Krbava) Korbavát, mint közigazgatási egységet, már 950 körül megemlíti Bíborbanszületett Konstantin a „Birodalom kormányzása című művében. A megye a nevét, szinte teljesen biztos, hogy az esős időszakokban a síkság közepén folyó patakról kapta. Deszila, korbavai zsupán nevét, a horvát írásbeliség legfontosabb emlékén, a Krk szigeti Szt. Lúcia templomban található, még Zvonimir király által tett földadományt megörökítő, 1100-ból való un. baskai kőtáblára is feljegyezték. Egy 1198-as oklevélben, egy Szlavogoszt nevű korbavai zsupánról tesznek említést [53].

Már a 13. szd. elején, hasonlóan a likai Mogorovicsokhoz, a korbavai zsupáni tisztséget, mint örökletes címet, a Guszics család tagja viselik, a de Corbavia nemesi előnévvel együtt. A megye északi, Drezsnik felé eső határát, III. András király 1292-es okirata pontosan leírja [54].

[53] Codex Diplomaticus II. 294.

[54] ibid VII. 74-77.

9.1 Korbava vára A megye ősi székhelyét, az Udbina – Visuć közti út mentén, a ma „Kalaura”-nak nevezett topográfiai ponton kell keresni (860 m. tszfm). Az itteni, élesen kimeredő kőszálra építették fel a várat úgy, hogy a természet adta védelmet, falakkal és egy toronnyal tették még védhetőbbé, hasonlóak a közeli Kurják várához, mely kitűnő analógiát szolgál, a középkori, Korbava várának kinézetéhez. Hasonló példák találhatók Likában is, mint Szlivnik (Slivnik) és Mogorics (Mogorić). Ma már ezen a helyen nincsenek összefüggő falmaradványok, ám a szikla tetején még találni lehet némi habarcstöredéket és falnyomokat. A sziklavárat övező védőfalak nyomvonalát, csak a kőszál alját borító dús növényzet kitisztítása és egy, a szikla és az út közti terület, szondázó ásatásával lehetne megállapítani.

Korbava vára, hasonlóan némely más zsupáni székhelyhez (pld. Potorjan), már a középkor folyamán elpusztult. Azt nem tudni, hogy egy közvetlen török támadás során pusztult e el, de az biztos, hogy fekvése és erődítettsége alapján, sem lett volna már képes ellenállni az áradásszerű török veszélynek.

A vár a 15. szd. végére már mindenképpen üresen és elhagyottan állt, majd végleg el is pusztult Ez még 1460. előtt történhetett, amikor II. Pál pápa áthelyezte a korbavai püspökség székhelyét Modrusba.”

A vár és a Szt. Jakab székesegyház mai állapota:

A vár 2010. 04. 18-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában került bejárásra. A helyszín felkeresése és az újabb kutatások, Klaić és Gj. Szabo leírásának több tévedésére is rávilágítottak, ugyanis az általuk említtettek, 3 helyszínre vonatkoznak.

1. Udbina vára, mely a település északkeleti sarkában, a Gradinának nevezett (848 m tszfm) topográfiai ponton találhatók; 2. Korbava vára, mely az udbinai vártól kb. 2 kilométerrel keletebbre, a Kalaura nevű topográfiai ponton található; 3. A korbavai püspökség székhelye az „idősebb” Szt. Jakab székesegyházzal és a püspöki palota együttesével, mely a Kalaurával szemben, az egykori Kálvária dombon található.

Sajnos, az udbinai vár alatti, „Horvát vértanúk” monumentális templomának építése, minden egyéb anyagi forrást elvont, így a Gradinán és a Kálvária dombon megkezdett feltárások, a pénztelenség okán félbe maradtak, míg az ősi korbavai vár feltárása meg sem kezdődött. A korbavai várnak helyet adó sziklán, jelenleg egy formás, de teljesen új építésű kilátó látható. A kilátó építése során, azonban a szirttetőn található csekély maradványokat is megsemmisítették. Hogy a kilátó építésekor végeztek e valamiféle kutató ásatást, s ha igen dokumentálták e, azt nem sikerült kideríteni.

A Szt. Jakab templomot teljesen feltárták, valamint a templomhajó déli oldala melletti épületsort is, de a domboldalba lenyúló püspöki palota feltárása már abbamaradt.

Kukuljevics Iván 19. szd. második felei helyszíni vázlata szerint, a székesegyház és a püspöki székhely romjain, még állt egy templom, ám nem tudni, hogy az eredeti templomot, vagy csak a templom romjain, a török hódoltság után felhúzott, kisebb plébániatemplomot ábrázolja. Az ősi korbavai várat a helyszíni vázlatán egy őrtoronyként ábrázolja, de távlati rajzán egy háromszoros, puskalőrésekkel sűrűn ellátott falgyűrűvel körbevett, félgömb lezárású toronyként mutatja, a tetején egy Habsburg, kétfejű sassal. A helyszínrajz és a távlati rajz közti eltérés alapján, az is lehetséges, hogy a toronyvár csak Kukuljevics rekonstrukciós elképzeléseként jelenik meg. Ám ha a toronyvár esetében csak egy elképzelésről van szó, akkor a templom sem egy álló épületet mutat, hanem az is csak rekonstrukciós kísérlet lehet. Sajnos a rajzokhoz fűzött, német nyelvű megjegyzései olvashatatlanok.

A fentiek alapján, összegzésképpen az alábbi feltételezés tehető meg: A korbavai püspökség, a Guszics, később Kurjákovicsnak, majd még később Karlovicsnak nevezett család székhelyét jelentő, ősi korbavai vár jelentette védelemnek köszönhetően települt meg a vártól alig 100 méternyi távolságban, a ma Kálvária dombnak nevezett helyen. Noha nincs rá bizonyíték, a vár és a püspöki székhely szerves egységként létezhetett, a megfelelő váraljai, illetve püspöki településsel együtt. Ezt a vár/püspökségi/települési komplexumot akár egy közös városfallal is körbevehették, melynek kapui a mai Udbina – Visuć közti út nyomvonalára helyezhetők. A püspökség felfejlődése, valamint a Kurjákovics család hatalmának megerősödése és az esetleges jogi viták okán, a Kurjákovicsok a 14. szd. közepe táján odahagyják ősi várukat, s alig 2 kilométerrel nyugatabbra, a mai Udbina fölötti Gradinán fölépítik újabb és modernebb várukat, a hozzátartozó váraljai településsel együtt. Mind ez azonban csak teória, amit egy leendő régészeti kutatással lehetne csak alátámasztani, illetve elvetni. Itt kell elmondanom, azt is, amire dr. Dénes József hívta fel a figyelmemet - amit külön köszönök néki – hogy a templom méretei, inkább egy kolostortemplom méreteire utalnak, mint sem egy püspöki székesegyházéra! Ehhez az észrevételhez kapcsolódik, az alábbiakban ismertetett, Zorislav Horvat professzor megjegyzése is! Addig is, a helyszínek bejárása mindenképpen ajánlott.

Az Udbina közeli, az egykori, korbavai püspökség „idősebb” Szt. Jakabnak szentelt székesegyháza.

A Karija-nak (Korija/Kalvarija) nevezett helyen, 2009-ben már kilenc éve tartó ásatásokat végeztek az 1185-ös spalatói zsinat döntése alapján megalapított, egykori, korbavai püspökség, „idősebb” Szt. Jakabnak szentelt székesegyházán.

A régészeti munkálatokat, a zadari Régészeti múzeum régészei hajtották végre, Radomir Jurić professzor vezetésével. A kutatásokat a goszpicsi Lika Múzeum munkatársai is segítették, míg anyagi támogatást a horvát Kulturális Minisztérium és a Goszpics-Zenggi püspökség nyújtott, míg a logisztikai feladatokban a „Kralj Tomislav” vállalat és az udbinai önkormányzat segített.

A feltárások alapján, a korbavai székesegyház egy sokszögzáródású szentéllyel és egy 36 m hosszú, 12 m széles, belső és külső pillérekkel ellátott hajóval bíró épület volt. A szentély szélessége 9 métert tesz ki. Dr. Zorislav Horvát építész, már többször is felhívta a figyelmet, hogy a korbavai székesegyház alaprajzi kialakítása, kísértetiesen hasonlít a prédikáló-koldulórendi szerzetesek 13-14. századi templomainak kialakításához, mint pld. a nekcsei (Našice) ferences temploméhoz.

A feltárás során különös figyelmet szenteltek a számos sír kutatásának, melyekből ez idáig 227-t nyitottak meg. A feltárt temető többrétegű, s az alsó rétegek késő középkoriak, míg a többi a kora újkori. A leletek zömét ékszerek, övcsatok és pénzérmék képezik, de kerültek elő 14 és 15. századi sarkantyúk is.

A templom maradványai egészen 1994-ig a föld alatt rejtőztek, amikor is a talaj kopása miatt, újból előkerültek a falcsonkok. A feltételezések szerint, a templom déli oldalának támaszkodó maradványok egy nagyobb püspöki palotához tartozhattak. Az ásatások során, számos faragott kőtöredék került elő, melyek ajtó és ablakszárakhoz, bordaívekhez tartoztak

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (206-208. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like-Tekst


GPS: É 44° 31.823 (44.530376)
K 15° 44.140 (15.735674)

A Kalaura nevű topográfiai pontot és a vele szembeni, Szt. Jakab templom romjait Udbina központjából, a szétdult partizánemlékműtől kiindulva érhetjük el a legkönnyebben úgy, hogy a főtértől a Visuć falut jelző táblának megfelelően megyünk kelet felé. A városból kiérve, balra egy iskola, majd egy temető jön, s innen kb. 1 kilométerrel jobbra egy táblával is jelzett leágazáson juthatunk a templom romjaihoz (50 m). A Kalaura sziklatömbjét, innen már láthatjuk, s vagy gyalog átballagunk hozzá, vagy autóval elhaladunk előtte, majd leparkolva visszasétálunk. A Karaula előtti terület egy kerítéssel van elválasztva az úttól, de bemenetelt tiltó táblával sehol sem találkoztunk.

Várak.hu mobil applikáció