Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„…Plocsánál (Donja Ploča) Fras, ahol egy torony maradványaira lelt, talált római maradványokat is…”

„7.5.1 Donja Ploča, Štulića kula, Novaković (Novaki) grad A Lovinac közeli Donja Ploča falu számos tanyája közül, a Stulicsi (Štulići) tanya fölött egy vár maradványai találhatók, amit a helyiek Stulics tornyaként (Štulića kula) ismernek (650 m tszfm). A vár, egy kerek toronyból és egy, a várplatót övező falból áll. A torony a déli fal közepén, a falat csak érintőlegesen érintve helyezkedik el. A vár meglehetősen jó állapotban maradt fenn. A Novákovicsnak nevezett várat, mint Nouazolic, Merkátor a térképén Zebe-től délkeletre, Metak-tól keletre, annak a hegyvonulatnak az aljában helyezte el, mely Lika és Korbava közt a határt képezte. A vár elhelyezkedésének térkép szerinti leírása, megfelel a Stulicsi torony mai helyzetével, úgyhogy ezt a várat, a Merkátor jelölte várral azonosnak tekinthetjük. Az 1509-ben Karlovics Iván kezére került várak között, megemlítik Novaki várát is. Miután a várat Karlovics 1509-ben szerezte meg, így az, feltehetően nem tartozhatott a Mogorovicsokhoz. A vár ma egy, az élő sziklára alapozott kerek toronybol és a szikla kicsiny tetejét szegélyező övezőfalból áll. A tornyot a várnak helyet adó szikla peremére emelték úgy, hogy épp csak érinti az övezőfalat. A torony, belső átmérője 4 métert, a falainak vastagsága 1,30 méter tesz ki. A kb. 10 méteres magasságban fennmaradt torony bejárata északnak, a Lika és Korbava közti határt képező hegyvonulat déli lejtőinek néz. A torony nyugati oldalán fennmaradt egy 60x100 cm-es ablaknyílás, míg a keleti oldalon egy szűk lőrés látható. A torony bejárata fölött, mg egy ablak van. A torony valószínűleg háromemeletes volt, amire a toronyfalnak a padozattól 150 cm magasan található kitüremkedése és a mai járószinttől 350 cm magasan látható gerendafészek sor utal. A tornyot övező falnak, három részlete maradt fenn (A, B és C). A leghosszabb falszakasz (A) folyamatosan, kb. 7,30 m hosszan és 2,80 m magasan maradt fenn. A falban ma is 3 puskalőrés látható – két négyzetes és egy kerek. A kerek lőrés a jelenlegi járószint magasságában van. A másik két falszakasz (B, C), sokkal kisebb magasságban és hosszban (kb. 4 m) maradt csak fenn. A vár valószínűsíthető bejárata, a sziklatető délnyugati sarkában volt, melyhez az itt szelidebb lejtőn lehetett jutni. A kapu környékén falak nem maradtak fenn, de a torony alapjául szolgáló szikla természetes alakja, a kapu itteni elhelyezésének lehetőségére utal.

A vár mai állapota:

A várat 2010. 04. 19-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában látogattuk meg. A vár állapota megfelel. K.

Matijević leírásának. A vár a környező magasabb dombok aljában, a szomszédos magaslatból nyugatnak kinyúló, sziklás kiemelkedésen, az alanti völgy keleti peremén található, alig 20 m relatív magasságban.

A vár felkeresése, a könnyű megközelítés és a tekintélyes maradványok alapján ajánlott. Miután a vár, mondhatni a tanya házainak hátsó udvarában van, így a felkeresésekor, feltétlen kérjünk engedélyt a helyiektől az áthaladáshoz.

/Szatanek József/

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (210. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like