Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
A vár története:
„…Lika déli részén, a bosnyák határ mentén, több nemzetségi megye (districtus) is létezett: az unai (unska), a lapáci (lapačka) és a nebljuszai (nebljuška)…
A Lapaci megye igen ősi. A Lapcsáni nemzetséget már az ősidőktől említik, s székhelyüknek minden bizonnyal, Donji Lapac-on kellett lennie, ahol egy négyszögletes, egyik sarkán kerek öregtornyos vár volt. Az 1396-os esztendőben, mint suppanus de Lapach említődik meg, majd 1431-ben Zsigmond király, mint castrum Laab zálogosítja el Frangepán Miklós grófnak. A Frangepánok 1449-es birtokmegosztásakor Lapacot és Rmanjt, György gróf kapta meg.
Az Obljaj, a Crkvina hegyen és az Oblajaj és Lapac közti Kuk hegyen ősi sáncok maradványait és késő La Téne-i tárgyakat találtak…”
Forrás: Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (211. o.)
--- / ---
„4.3 Lapac vára – Donji Lapac
Az írásos forrásokban ezt a várat, mint „castrum Laab” [8], vagy mint „castrum Lapacz” [9] említették meg. A vár valószínűleg, a lapaci sík közepén található Obljaj hegyen (661 m tszfm) emelkedett. Kifejezetten Lapac váráról tesznek említést Zsigmond király 1431-es oklevelében, mely szerint zálogbirtokként Frangepán Györgyhöz tartozott.
Gjuro Szabo a művében (Sredovječi gradovi…) négyszögletes várként írja le az egyik sarkában egy hengeres toronnyal. Kukuljevics 19 szd. közepi vázlata [10] azonban sokkal összetettebb várat mutat. E rajz szerint a vár egy, a hegy legmagasabb ormán álló citadellából és a hegy ormának egészét elfoglaló, falakkal övezett külsővárból állt.
A terep bejárása alapján megállapítható, hogy az Obljaj hegy orma telis-tele van kőomladékkal, amiből nem lehetett ráismerni a Kukuljevics féle vázlat által ábrázolt vár együttesre, ám a kövek területi szétszóródottsága, inkább Kukuljevics alaprajzát látszik alátámasztani. Teljesebb képet csak egy régészeti próbaásatás adhatna, pld. az egyedül észlelhető helyen, magán a hegy ormán (A), ahol a többemeletes torony állhatott.
Az ásatás és Kukuljevics vázlata alapján, összekötve az építészeti maradványokkal, legalább részben rekonstruálni lehetne ennek a várnak az alaprajzát
[8] Klaić Vj.: Građa za topografiju ličko-krbavske županije u srednjem vijeku; Zagreb, 1902 . str.139
[9] Ibid. str. 140
[10] Zbornik za narodni život i običaje; knj. 53, Zagreb, 1995. str.121 10.”
Forrás: Krešimir Matijević: Naseljenje Like
http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje-Like-Tekst
--- / ---
A vár mai állapota:
Donji Lapac/Alsólapacz bejárására 2010. 04. 17-én Keserű László és Szabó Tibor társagában került sor. A hegyen semmiféle várnyomot nem találtunk, sőt a helyiek sem hallottak róla. A várhegy tetejének 2/3-át bejártuk (a déli oldalt, keletről nyugatnak) de néhány szárazon rakott kőből készített, emberkéz nyomát viselő tereptárgyon, vagy a már meglévő sziklarepedésekből kialakított „fedezéken” kívül mást nem sikerült fellelni, amelyek azonban nagy területen szétszóródva, semmilyen várjelleget sem mutattak.
A források, illetve a csatolt Marsigli féle alaprajz szerint, a hegyen egy várnak kellett lennie, sőt - ha az 1800-as évek végén, még egy tekintélyes várat ábrázoló alaprajzi vázlatot is készítettek róla, akkor még látható maradványainak is kell lennie!
Talán a hegy északi nyúlványán helyezkedhetett el!?
/Szatanek József/
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.