Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Seliste , Udbina - Selište , UdbinaHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Karlovići dvori, Gradina

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Udbina/Selište – Karlovići dvori – Gradina „Udbinától északnyugatra, a Plješivica hegységbeli Kozja Draga nevű hegyszoros fölötti, Gradinán (1098 m tszfm) egy vár romjai találhatók, amit a köznép Karlovics Kastélyának nevez (Karlovića Dvori) és úgy hiszi, hogy a romok egykor a Karlovicsok vadászkastélyáé voltak. A máig fennmaradt középkori okiratokban a várat nem említik, de Lika későbbi leírói sem közölnek róla adatokat. Egyedül Vjekoslav Heneberg tesz a várról említést részletes leírásában [57] melyből jól látható, hogy egy sajátságos vár volt, aminek a rendeltetése valószínűleg, a Korbava és az Una hátság közti, a Plješevicán átvezető legrövidebb út ellenőrzése volt. A leírásban mellékesen megemlíti, hogy a hegység másik oldalában volt egy hasonló vár (Kruge).

Karlovicsi Dvorit egy hegygerinc peremére építették fel, melynek meredek oldalai miatt egyedül délről lehetett megközelíteni. A várnak ezen az oldalán volt egy elliptikus torony (C), mely a felvezető utat védte. A torony mára kb. 3 m magasságban maradt fenn, a területe pedig 5,5x3 m. A tornyot egy egyszerű, félköríves külső falhoz illesztették. A várba bejutni egy, ma már csak alapjaiban létező, négyszögletes kaputornyon (A) át lehetett. A vár külső falai 0,7 m vastagok, s a kaputoronnyal együtt egy belső udvart zártak körbe. A külső falak meglehetősen jó állapotban vannak, kivétel az északnyugati oldal, ahol a fal mára teljesen leomlott.

[57] Vjekoslav Heneberg kézirat a HDA –ban.

A vár mai állapota:

A várat 2011. 04. 03-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában látogattuk meg. A vár, mélyen a hegyek között, egy 1098 m magas, megközelítőleg háromszög alakú hegycsúcson található. A maradványok egy összetett, több részes várra utalnak, ám a felszíni nyomok alapján nem tudni, hogy a vár egyes részei egy időben voltak e használatosak. Magának a hegynek a tetején, egy kerek, mára földfelszíni maradványokkal nem bíró torony állhatott, amit félkörben, északról délnek egy, a toronytól kb. 5 méterrel lejjebb, mára terasszá kopott árokkal övezhettek. A torony nyugati oldalánál, a hegyoldal meredeksége miatt, árokra nem volt szükség. Keleten, az egykori árok ároktól, kb. 15 méterrel lejjebb, egy mára erősen föltöltődött, ciszternaszerű bemélyedés található. A kerektoronytól északnak egy viszonylag keskeny gerinc halad meredeken a völgynek lefelé. Ezt a gerincet két helyen is árokkal vágták át, hogy a tetőn található torony védelmét erősítsék. A toronytól délnek, szintén egy keskeny gerinc halad lefelé, melynek egy sziklatömbben végződő végén egy középkori vár maradványai találhatók. A hegytetőn lévő tornyot a hegy nyugati oldalának aljában lévő völgyből lehetett megközelíteni úgy, hogy a felvezető út (legalább is annak látszó nyomai) nyomvonala elhaladt az északi gerinc nyugati oldalában, majd a torony alatt, hogy a déli gerinc közepe tájékán, fölcsatlakozzon a déli gerinc tetejére, ahonnan északra haladva lehetett feljutni a tetőn lévő toronyhoz, míg délnek haladva a középkori a várhoz. A déli gerinc végét, egy sziklába vágott árokkal különítették el az árok túloldalán található vártól. A várat a leginkább támadható gerinc felől, az árok mellett egy furcsa, leginkább egy patkóhoz hasonlítható, meglehetősen kisméretű torony védte. A torony északi oldala enyhén íves, míg a déli oldala, patkó alakú. A torony leginkább egy íves oldalú, lekerekített sarkú. tompa háromszöghöz hasonlítható. A torony két oldalához, egy-egy félköríves fal csatlakozik, melyek azonban 4-5 méter hossz után, egyre csökkenő magassággal, végleg eltűnnek. Az övező falak egy hosszúkás udvart foghattak közre. Az udvar a terep adottságai alapján legalább kétszintes lehetett. A felső szint egy kb. 8-10 m széles és kb. 30 m hosszú plató, amelynek a végén, egy „Y” formájú sziklatömb található. A „felső” plató keleti oldalán, attól kb. 3 méterrel lejjebb, a plató teljes hosszában, egy újabb terasz található. Valószínűleg itt futhatott a várudvart körbezáró fal keleti oldala és itt lehetett a kaputorony is. Ezt az oldalt, kb. 5 méterrel mélyebben egy, a sziklába vágott árokkal és az árokból kitermelt földből készített sánccal védték. Az árok/sánc, valamint a várplató déli vége egy függőleges sziklában ér véget, ami talán a korábbi évszázadok alatt bekövetkezhetett sziklaomlásnak is köszönhető. Az árokban a vár mellett elhaladva, a torony alatt, egy útszerűség fut ki keletnek, amelyen a ciszternához lehet eljutni.

A vár építéstörténete a maradványok alapján nagy vonalakban és erősen hipotetikusan a következőképpen rajzolható meg: A kezdetekben egy kb. 5 méter belső átmérőjű, hengeres tornyot építettek a hegytetőre, talán még a római korban, de lehet csak a kora középkorban, amit egy félköríves árokkal öveztek. A torony leginkább támadható északi oldalát a toronyhoz tartó gerinc kétszeres átvágásával tették védhetővé. A torony vízellátását, egy félig természetes üregből kialakított ciszternával oldották meg. A ciszterna körül védelmi rendszer nem található, így feltehető, hogy a természetes elhelyezkedését elegendőnek tarthatták.

Ez lehetett a korai vár. Utóbb, a toronytól délnek tartó hegygerinc végén található sziklatömbön, a 14. szd. környékén egy korának megfelelő, belsőtornyos várat alakítottak ki, ahonnan kiválóan szemmel lehetett tartani a Korbavai síkság délkeleti sarkát, valamint Udbina környékét, továbbá a vár alatt elhaladó, a hegyek között átvezető utat is. Nem kizárt, hogy valami figyelőhely a korai vár idejében is volt itt. E vár vízellátását is a ciszternából oldhatták meg, amire az árokból a ciszternáig vezető út utal.

Ha a két vár rész egy időben is működhetett, akkor a hegytetei toronytól egy párhuzamosan haladó palánkfal nyúlhatott a sziklatömbön található várig. A palánkfal közepe táján egy kapu nyílhatott a felvezető útra. Ettől a kaputól aztán északnak és fölfelé haladva a toronyhoz lehetett jutni, míg délnek és lefelé a sziklatömbön lévő várhoz. Az érdekes kialakítású vár felkeresése ajánlott, de a magaslati elhelyezkedése okán, több időt kell fordítani a megközelítésére.

/Szatanek József/

Forrás:

Krešimir Matijević: Naseljenje Like-Tekst

GPS: É 44° 34.267 (44.571110)
K 15° 50.384 (15.839731)

Karlovići dvori/Gradina romjait az udbinai repülőtér, főútra nyíló kapujához vezető leágazás irányából, Tišmin varoš/Selište felé vezető, eleinte aszfaltos, majd jó minőségű makadámos úton lehet a legkönnyebben megközelíteni. Az út a repülőtér kerítése mellett vezet a hegyek felé (a párhuzamos út egy szép kis templomhoz vezet, de nekünk ez nem járható), míg kb. 4 km után egy "Y" elágazáshoz nem érünk. At "Y" elágazás jobb szára fölkapaszkodik a völgy déli oldalán található településekig, de nekünk az "Y" elágazás bal szárnyán, a völgy mélyén kell a várhegy lábáig haladnunk. Miután a völgyben haladó út semmi különösebb, jellemző tereptárggyal nem bír, így a vár felkereséséhez a GPS készülék erősen ajánlott. A várhegy lábához érve, az út szélén kell leparkolni, majd a hegy tetejére felmászva érjük el a vár romjait.

Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
14NovSzilaspogony - Kis-kő
13NovKrasznahorka - Vár
01NovSzibiel - Vár
31OktTarján - Vár
14OktSopronkeresztúr - Nádasdy várkastély
11OktVilonya - templom
10OktSzihalom - Árpádvár
Ajánlott látnivalók
Zubar, Grebenvar
ČukovacZubar, Grebenvar
Táborhely
FutakTáborhely