Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Seliste , Udbina - Selište , Udbina, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Lika-Korbava történelmi vármegye - Karlovići dvori, Gradina
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Udbina/Selište – Karlovići dvori – Gradina „Udbinától északnyugatra, a Plješivica hegységbeli Kozja Draga nevű hegyszoros fölötti, Gradinán (1098 m tszfm) egy vár romjai találhatók, amit a köznép Karlovics Kastélyának nevez (Karlovića Dvori) és úgy hiszi, hogy a romok egykor a Karlovicsok vadászkastélyáé voltak. A máig fennmaradt középkori okiratokban a várat nem említik, de Lika későbbi leírói sem közölnek róla adatokat. Egyedül Vjekoslav Heneberg tesz a várról említést részletes leírásában [57] melyből jól látható, hogy egy sajátságos vár volt, aminek a rendeltetése valószínűleg, a Korbava és az Una hátság közti, a Plješevicán átvezető legrövidebb út ellenőrzése volt. A leírásban mellékesen megemlíti, hogy a hegység másik oldalában volt egy hasonló vár (Kruge).
Karlovicsi Dvorit egy hegygerinc peremére építették fel, melynek meredek oldalai miatt egyedül délről lehetett megközelíteni. A várnak ezen az oldalán volt egy elliptikus torony (C), mely a felvezető utat védte. A torony mára kb. 3 m magasságban maradt fenn, a területe pedig 5,5x3 m. A tornyot egy egyszerű, félköríves külső falhoz illesztették. A várba bejutni egy, ma már csak alapjaiban létező, négyszögletes kaputornyon (A) át lehetett. A vár külső falai 0,7 m vastagok, s a kaputoronnyal együtt egy belső udvart zártak körbe. A külső falak meglehetősen jó állapotban vannak, kivétel az északnyugati oldal, ahol a fal mára teljesen leomlott.
[57] Vjekoslav Heneberg kézirat a HDA –ban.
A vár mai állapota:
A várat 2011. 04. 03-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában látogattuk meg. A vár, mélyen a hegyek között, egy 1098 m magas, megközelítőleg háromszög alakú hegycsúcson található. A maradványok egy összetett, több részes várra utalnak, ám a felszíni nyomok alapján nem tudni, hogy a vár egyes részei egy időben voltak e használatosak. Magának a hegynek a tetején, egy kerek, mára földfelszíni maradványokkal nem bíró torony állhatott, amit félkörben, északról délnek egy, a toronytól kb. 5 méterrel lejjebb, mára terasszá kopott árokkal övezhettek. A torony nyugati oldalánál, a hegyoldal meredeksége miatt, árokra nem volt szükség. Keleten, az egykori árok ároktól, kb. 15 méterrel lejjebb, egy mára erősen föltöltődött, ciszternaszerű bemélyedés található. A kerektoronytól északnak egy viszonylag keskeny gerinc halad meredeken a völgynek lefelé. Ezt a gerincet két helyen is árokkal vágták át, hogy a tetőn található torony védelmét erősítsék. A toronytól délnek, szintén egy keskeny gerinc halad lefelé, melynek egy sziklatömbben végződő végén egy középkori vár maradványai találhatók. A hegytetőn lévő tornyot a hegy nyugati oldalának aljában lévő völgyből lehetett megközelíteni úgy, hogy a felvezető út (legalább is annak látszó nyomai) nyomvonala elhaladt az északi gerinc nyugati oldalában, majd a torony alatt, hogy a déli gerinc közepe tájékán, fölcsatlakozzon a déli gerinc tetejére, ahonnan északra haladva lehetett feljutni a tetőn lévő toronyhoz, míg délnek haladva a középkori a várhoz. A déli gerinc végét, egy sziklába vágott árokkal különítették el az árok túloldalán található vártól. A várat a leginkább támadható gerinc felől, az árok mellett egy furcsa, leginkább egy patkóhoz hasonlítható, meglehetősen kisméretű torony védte. A torony északi oldala enyhén íves, míg a déli oldala, patkó alakú. A torony leginkább egy íves oldalú, lekerekített sarkú. tompa háromszöghöz hasonlítható. A torony két oldalához, egy-egy félköríves fal csatlakozik, melyek azonban 4-5 méter hossz után, egyre csökkenő magassággal, végleg eltűnnek. Az övező falak egy hosszúkás udvart foghattak közre. Az udvar a terep adottságai alapján legalább kétszintes lehetett. A felső szint egy kb. 8-10 m széles és kb. 30 m hosszú plató, amelynek a végén, egy „Y” formájú sziklatömb található. A „felső” plató keleti oldalán, attól kb. 3 méterrel lejjebb, a plató teljes hosszában, egy újabb terasz található. Valószínűleg itt futhatott a várudvart körbezáró fal keleti oldala és itt lehetett a kaputorony is. Ezt az oldalt, kb. 5 méterrel mélyebben egy, a sziklába vágott árokkal és az árokból kitermelt földből készített sánccal védték. Az árok/sánc, valamint a várplató déli vége egy függőleges sziklában ér véget, ami talán a korábbi évszázadok alatt bekövetkezhetett sziklaomlásnak is köszönhető. Az árokban a vár mellett elhaladva, a torony alatt, egy útszerűség fut ki keletnek, amelyen a ciszternához lehet eljutni.
A vár építéstörténete a maradványok alapján nagy vonalakban és erősen hipotetikusan a következőképpen rajzolható meg: A kezdetekben egy kb. 5 méter belső átmérőjű, hengeres tornyot építettek a hegytetőre, talán még a római korban, de lehet csak a kora középkorban, amit egy félköríves árokkal öveztek. A torony leginkább támadható északi oldalát a toronyhoz tartó gerinc kétszeres átvágásával tették védhetővé. A torony vízellátását, egy félig természetes üregből kialakított ciszternával oldották meg. A ciszterna körül védelmi rendszer nem található, így feltehető, hogy a természetes elhelyezkedését elegendőnek tarthatták.
Ez lehetett a korai vár. Utóbb, a toronytól délnek tartó hegygerinc végén található sziklatömbön, a 14. szd. környékén egy korának megfelelő, belsőtornyos várat alakítottak ki, ahonnan kiválóan szemmel lehetett tartani a Korbavai síkság délkeleti sarkát, valamint Udbina környékét, továbbá a vár alatt elhaladó, a hegyek között átvezető utat is. Nem kizárt, hogy valami figyelőhely a korai vár idejében is volt itt. E vár vízellátását is a ciszternából oldhatták meg, amire az árokból a ciszternáig vezető út utal.
Ha a két vár rész egy időben is működhetett, akkor a hegytetei toronytól egy párhuzamosan haladó palánkfal nyúlhatott a sziklatömbön található várig. A palánkfal közepe táján egy kapu nyílhatott a felvezető útra. Ettől a kaputól aztán északnak és fölfelé haladva a toronyhoz lehetett jutni, míg délnek és lefelé a sziklatömbön lévő várhoz. Az érdekes kialakítású vár felkeresése ajánlott, de a magaslati elhelyezkedése okán, több időt kell fordítani a megközelítésére.
/Szatanek József/
Forrás:
Krešimir Matijević: Naseljenje Like-Tekst
GPS: | É 44° 34.267 (44.571110) |
K 15° 50.384 (15.839731) |
Karlovići dvori/Gradina romjait az udbinai repülőtér, főútra nyíló kapujához vezető leágazás irányából, Tišmin varoš/Selište felé vezető, eleinte aszfaltos, majd jó minőségű makadámos úton lehet a legkönnyebben megközelíteni. Az út a repülőtér kerítése mellett vezet a hegyek felé (a párhuzamos út egy szép kis templomhoz vezet, de nekünk ez nem járható), míg kb. 4 km után egy "Y" elágazáshoz nem érünk. At "Y" elágazás jobb szára fölkapaszkodik a völgy déli oldalán található településekig, de nekünk az "Y" elágazás bal szárnyán, a völgy mélyén kell a várhegy lábáig haladnunk. Miután a völgyben haladó út semmi különösebb, jellemző tereptárggyal nem bír, így a vár felkereséséhez a GPS készülék erősen ajánlott. A várhegy lábához érve, az út szélén kell leparkolni, majd a hegy tetejére felmászva érjük el a vár romjait.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.