Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NógrádmarcalMagyarországNógrád megyeNógrád vármegye - Kerek-domb

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Nógrádmarcal, Kerek-domb

Nógrádmarcal község déli végétől dél-délkeletre, kb. 300 m-re a domboldalból emelkedik ki a Kerek-domb. Az egész területet sűrű erdő takarja, közvetlen mellette nagy kiterjedésű szántóföld kezdődik. A vár dombja kör alakú, központi platója sík, északi felében nagyobb gödör látható. A plató átmérője 12 méter, alatta pedig 3-4 méterrel árok fut körbe, ami egyúttal a dombvonulat déli folytatásától is elválasztja. Az egész vár átmérője 46 méter.

Az 1900-as évek elején megbolygatták a lelőhelyet és a domb kúpjának közepébe egy 4 m átmérőjű, 1,5 méter mély gödröt ástak. Első alkalommal a Borovszky-féle megyei monográfia tesz említést róla, mint a falu határában lévő kettős sáncgyűrűvel ellátott dombról, amelyet a népvándorlás korából eredeztettek. 1911-ben Márton Lajos írta le a várat, helyszíni bejárása alapján. Véleménye szerint „eredete nem negy vissza az őskorba”. Az ilyen típusú kis földvárakat akkor még általában szláv korinak tartották.

Patay Pál 1953-ban járta be a Kerek-dombot, amit 12–13. századinak határozott meg, majd a Gajzágó Aladárral 1961-ben írt közös munkájában a vár rövid leírását is adta. 1965-ben Gádor Judit felméréseket végzett a Kerek-dombon, majd 1966-ban Rosner Gyula társaságában végzett próbaásatást a vár területén. Két hosszú és egy rövid kutatóárkot nyitottak. Ennek során az erődítés agyagtapasztásos, kettős palánksora került elő, hasonlót tártak fel az árok külső oldalán is. A vár korára Árpád-kori cserepek utaltak. A máig közöletlen ásatási eredményekből egy erődített őrtorony jellegű, Árpád-kori épületre következtettek, véleményük szerint később, a török korban az erődítményt átépítették. A várat Sándorfi  György mérte fel 1989 májusában, Nováki Gyula közreműködésével.

A várat az írott források nem említik. Marcal a Záh nembeli Marcali nemesek birtoka volt. 1281-ben a Záh nembeli Tiborc a birtok Szügy felé eső, Záhtelke nevű részét, fiának, Istvánnak a beleegyezésével vejének, Haraszti Simonnak adta. Marcalt Haláppal együtt az 1330-as években a király (Csór nb.) Péter fia Tamásnak adományozta.

Az eddigi kutatások alapján az erődítmény Árpád-kori eredetűnek tekinthető, s valószínűleg a Záh-nemzetséghez köthető. Ugyanakkor a török kori fennállását és átépítését a szakemberek nem tartják valószínűnek.

Nováki Gy. és Sándorfi Gy. írja: Oklevél nem említi. Első ízben Márton Lajos írta le a várat, helyszíni bejárása alapján. Az ilyen típusú kis földvárakat akkor még általában szláv eredetűnek tartották. Patay Pál már mint középkori kis várat említi, majd Gajzágó Aladárral írt munkájában rövid leírását is adja. 1966-ban Rosner Gyula és Gádor Judit végzett próbaásatást a vár területén. Két hosszú és egy rövid kutatóárkot ásattak. A megtalált cölöpnyomok az erődítésre, az Árpád-kori kerámia pedig a vár korára szolgáltatott adatokat. Gádor Judit egyúttal a vár részletes leírását is összefoglalta.

Nógrádmarcal község déli végétől keletre 0,5 km-re, a domboldalból ugrik ki a Kerekdomb. Kör alakú központi platója sík, északi felén nagyobb gödör látható. A plató átmérője 12 méter, 3-4 méterrel alacsonyabb szinten árok futja körbe, amely egyuttal a dombvonulat déli folytatásától is elválasztja.

Forrás:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája 4. kötet

GPS: É 48° 1.081 (48.018017)
K 19° 23.420 (19.390333)

Információk: Nógrádmarcaltól délre, jelzetlen ösvényen kb 15 perces túrával lehet elérni a bozótos területen levő csekély vármaradványokhoz. Felkeresése csak lombmentes időszakban ajánlott.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció