Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„Visszatérve Medak-ig, ahol találtak egy római mérföldkövet és két feliratos szarkofágot is, egy középkori vár maradványaira lelhetünk, amiről Glavinić az alábbiakat állítja: „Medak est arx vetus ad litora flumins Likae exaedificata”. (kb. Medak egy régi vár amely a Lika folyó partjánál épült).”

Gj. Szabo 1920. Sredovječni gradovi… (Zagreb, 207. oldal)

7.13 Medak A település nevével egy 1439-es oklevélben találkozhatunk először, melyben egy Mogorovics nemzetségbeli külön ágat is megemlítenek (Medak ági Juranics Miklós). A vár nevével a török foglalásokat felsoroló 1577-es oklevélben is találkozhatunk. A török hódoltság idején a vár egy, a ribniki nahije (járás) alá tartozó vajdaság központja volt.

Mercator térképére két Medak (Medac és Nedac Nouo) is berajzolásra került. Pavičić [25] úgy véli, hogy a Lika jobb partján lévő falu esetben egy nemesi településről van szó, ide épült a vár is, míg a Lika bal partján lévő település egy jobbágyfalu volt. Pavičić leírása alapján Medak várát egy kisebb, Velaguša nevű dombon (612 m tszfm) kell keresni, nem messze a Glamočnica patak likai torkolatától, szinte a mai település közepén.

A várnak ma már szinte nyoma sem maradt. Magának a dombnak a tetején, egy 22 m hosszú falat lehet megfigyelni, mely enyhe ívben, délnyugatról, északkeletnek halad. A Horvát Honvédő háború idején, a vár területére a JNA parancsnoksága települt, mely során, ugyan eltüntették a fal egy részét, de valójában egy fedezék építésekor vált igazán láthatóvá.

A mai Medak település területén, van egy másik várhely is, a Medak nevű hegyen (693 m tszfm). Ezen a helyen valószínűleg az a vár állhatott, amit Mercator térképén Medac Nouva-nak neveznek. E vár egyetlen, ismert alaprajzát Kukuljević Iván készítette el a 19. szd. végén. A rajz alapján egy meglehetősen tágas vár volt itt. A hegy tetején egy kerek torony (A) állt, melynek alapjai ma is könnyedén felismerhetők. A rajz alapján, a torony bejárata a keleti oldalon volt megtalálható. A toronynak északról egy sokszögletű építmény (B) támaszkodott, amit akár palotának is lehet tekinteni, s maradványai mai megfigyelhetők a torony mellett. Egy régészeti ásatás, valószínűleg teljesen feltárhatná ennek a két építménynek az alapjait.

A két építményen kívül, nagyon jó állapotban maradt fenn a belső fal északkeleti része (C), a palota és a fal közötti átjárótól a sarokig, ahol a fal egy derékszöget képezve halad egy kisebb, négyszögletes építményig (D). Magát a falsarkot, amit két fal képezett, csak egy ásatással lehetne feltárni. A hegy egészét is egy fallal övezték, mely csak nyomaiban látható a hegy oldalában.

Amint már említettük, a mai Medak település területén található második vár azon a helyen állt, ahol Mercator térképén Új Medak-ot jelölik. Hogy ki építette a várat már nem tudni, s a várat a középkori források sem említik – valójában Mercator térképén találkozhatunk először vele, ami arra utal, hogy akár a törökök is építhették. A vár alaprajzában emlékeztet is más, törökök által épített likai várakra (pld. Perusics, Stulicsa kula, Udbina), de csak egy régészeti ásatás tisztázhatná, hogy valóban török építésű vár volt, vagy voltak korábbi előzményei is. Szintén egy hasonló vizsgálat tisztázhatná Medak és Velaguša viszonyát is.

A vár mai állapota:

A vár területét 2011. 04. 04-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában látogattuk meg. A vár alig megkülönböztethető maradványai egy viszonylag alacsony domb nagykiterjedésű fennsíkjának az északkeleti sarkában találhatók. A várat a dombhát felszíni formái alapján, csak északról és keletről védte a természetes akadály, míg nyugatról és délről egykor talán egy várárok keríthette. A vár területét a 20. szd. 60-as éveiben egy partizán emlékmű kialakítása során elegyengethették, így egykori kerek tornya, illetve az udvart övező falak egy része alig 30 cm magasságú terepegyenetlenség formájában láthatóak. A romterületre további csapást mért, hogy az 1991/95-ös háború idején, egy parancsnoki vezetési pontot alakítottak a ki a hegy északi peremén, számos fedezékkel és futóárokkal. Érdekes, hogy a vezetési pontot délről egy lövészgödörrel védték, amit úgy alakítottak ki, hogy egyik fala épp az egykor várudvart övező falnak támaszkodik. A várból épített maradvány egyedül ebben a gödörben látható. Az un. likai típusú várnak az elhelyezkedése miatt komoly védelmi szerepe nem lehetett, ám a földesúri reprezentáció szempontjainak kivállóan megfelelhetett. Ebbéli funkcióját a török uralom alatt is megtarthatta, sőt őrhelyként is működhetett, egészen Lika visszafoglalásáig, miután a várból ragyogó kilátás nyílik a környező vidékre, egészen Goszpicsig (Gospić).

/Szatanek József/